Duda Éva nemrég Bukarestben koreografálta Presgurvic Rómeó és Júliáját, áprilisban a Plain és Az Ismeretlen című darabjainak felújításán dolgozott. Május végén Carneval című munkáját láthatjuk a Merlin Színházban. E bemutató a Közép-Európa Táncszínház huszadik jubileumi évadának záróakkordja lesz.

Stravinsky A tűzmadár és Bartók A csodálatos mandarin című művei miközben immár évtizedek óta a legszervesebb módon részeit alkotják a modern táncszínházi repertoárnak - zeneművekként valahogy mégis őrzik "idegen test" mivoltukat.

"Költészet, festészet és tánc. Uraim, mindez nem más, mint a gyönyörű természet pontos mása – vagy legalábbis annak kellene lennie." Így fogalmazott Jean-Georges Noverre az 1760-ban megjelent Levelek a táncról című munkájában a mozdulatművészetről. Noverre százötven koreográfiájának egyike sem maradt meg az utókor számára, de a balettművészetre gyakorolt hatása mind a mai napig vitathatatlan. Ezért 1982 óta a "balett nagyapjának" születésnapján, április 29-én ünnepljük a Tánc Világnapját.

Kozmér Alexandra nyolcévnyi kényszerpihenő és műfaji kalandozás után másfél éve talált vissza a klasszikus balett legnagyobb magyar színpadára. Miközben pályája állomásairól faggatom, közvetlen természete nem gátolja abban, hogy a kávézó asztala mellől felugorva passer-helyzetben magyarázzon. Életkedve sugárzó, pedig göröngyös volt a sikerhez vezető út.

Palócország szülöttjének messzire vezetett az útja a nógrádi, dimbes-dombos tájakról. A Kossuth-díjas, érdemes művész a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa, de dolgozott Jeruzsálemben, Bécsben, Párizsban és Sydney-ben is.

"Célunk, hogy a balett eszköztárában eleve megtalálható szépséget felhasználva alkossunk olyan táncot, amely tisztán és autentikusan fejezi ki az emberi emóciókat és az élet méltóságát, miközben a közönség átélheti a művészi alkotófolyamat élményét is" – Trey McIntyre napjaink egyik legfoglalkoztatottabb koreográfusa így fogalmazta meg társulata ars poeticáját. És valóban: az ő balettje a műfaj megújulását és az ember repülésre való képességét képviseli.

Ladjánszki Márta civilben konszolidált egyetemista látszatát kelti. Kimért karaktere, szépen tagolt beszéde, a szeméből áradó nyugodtság elkendőzi a munkájában, kísérleteiben megtalált szabadságot. A meztelenség - vagy ahogyan ő fogalmaz: pőreség- eszközét használó előadásai mégsem nevezhetőek lázadónak. A koreográfus, a test és lélek kapcsolatának egyéni hangon való megnyilatkozásait világszerte, számos külföldi fesztiválon bemutathatta már. Ladjánszki Márta állandó közege hazánkban az L1 Független Táncművészek Társulása, ahol saját alkotói pályáját sem zártan képzeli el, hanem akár a más együttesben való együtt gondolkodásban és koreografálásban is lát jövőt. INTERJÚ

A Magyar Nemzeti Balett idei második bemutatóját, a Balanchine-estet nehéz, de érdekes és friss energiákat adó kiránduláshoz hasonlították a közreműködő táncosok. A premier március 7-én és 8-án lesz a Magyar Állami Operaházban.