A Philadanco igazi, amerikai típusú nézőnevelést folytat: amikor az első koreográfia végén felvételről felcsendül a tapsvihar – pontosan, mint egy sitcomban –, és egy virtuális, őrjöngő tömeggel tapsolunk együtt, hamisnak tűnik az egész. A végére azért belerázódunk, a közönség tanulékonyan produkálja a hangos ovációt, az együttes ráadásként rutinosan ismétli az utolsó koreográfia végét. Attrakció-ó-ó. Soha rosszabbat.

Három alkotó – háromféle látásmódban fogalmazza meg a nő és férfi viszonyát az Operaház új, Szenvedély című estjének keretében. Bozsik Yvette felülemelkedik a kultúrák közti különbözőségeken, Fodor a női lélek kutatásában talajt vesztett férfi vízióját próbálja meg ábrázolni, míg Markó múltat idéz.

A vendégkoreográfussal (túl) ritkán dolgozó Szegedi Kortárs Balettnek először készített darabot a dél-alföldi városból elszármazott Duda Éva. A társulatvezető Juronics Tamás egy régebbi, Szegeden még nem játszott opuszát reciklálta az alkalomra.

Új bemutatóval várja nézőit a 20. születésnapját ünneplő Szegedi Kortárs Balett. A Nemzeti Táncszínházzal közösen készült A tudattalan című produkciót ma mutatják be Szegeden. A két részből álló előadás egyik koreográfusa Duda Éva.

Az a tapasztalatom, hogy az álommal mint témával vagy motívummal nagyon könnyű visszaélni. Hiszen ha „csak” álom, akkor abban bármi megtörténhet, nem lehet számon kérni rendet, logikát, koherenciát, hiszen az álom irracionális, virtuális valóság, amely felmenthet a tiszta gondolkodás alól. Szabó Réka legfrissebb darabjában az álomtematika egyáltalán nem hoz lila, szürreális, érthetetlen helyzeteket. A jelentést egyértelműen verbalizálni nem lehet, de élvezni és (mégis!) érteni igen.

Amikor - még az elmúlt évezredben - a Műhely Alapítvány az első Inspirációt kezdeményezte, a koncepció az volt, hogy pályázati alapon kerüljenek be az estre azok a fiatal, színpadra még nem sokszor jutott koreográfusok, alkotók, akik valamilyen újító, kísérletező szándékkal lépnek fel.

Szabó Réka társulatának, a Tünet Együttesnek február 14-én lesz a következő bemutatója a Trafóban. Az általában intim közelséget biztosító terekben játszó társulat tehát kilép egy nagy színházi térbe, ám nem ez lesz az egyedüli újdonsága előadásuknak, a Nincs ott semmi – avagy alszanak-e nappal az álmok című produkciónak.

A külföldi turnék mellett a Prima Primissima Díjat nyert Magyar Állami Népi Együttes nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hazai közönség is rendszeresen láthassa.