„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.

Öt ismert művész emelte fel a szavát a kormány új törvényjavaslata ellen, amely nem tenné kötelezővé, hogy az örökbefogadó szülők tanfolyamon készüljenek fel az örökbefogadásra.

Írásaiban az emlékezés lehetőségeit és nehézségeit kutatja, mind regényeiben, mind kritikáiban tetten érhető érzékeny, elemző látásmódja, amely a legapróbb részleteket sem hagyja figyelmen kívül. Tompa Andrea KULT50-ben megjelent portréja.

A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.

Fél évre kapott elegendő állami támogatást a Színház című folyóirat, ezért a június-júliusi összevont lapszám után nem jelenik meg többet nyomtatott formában a csaknem fél évszázada működő szaklap.

A Trafó a kínai William Yang március 3-ai Blood Links (Vérrokonok) című előadása kapcsán magyar művészeket kért arra, hogy mondják el, mit jelent számukra a családtörténet. A videóban Háy János író, Tompa Andrea író, kritikus, Esterházy Marcell képzőművész és Fekete Ibolya filmrendező szólal meg.

A kormány kulturális és szociális politikája elleni tiltakozásul döntött úgy Tompa Andrea író, kritikus, hogy átveszi ugyan a Márai-díjat, de az azzal járó összeget a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó Igazgyöngy Alapítványnak ajánlja fel.

Harmincnegyedik alkalommal kerül sor a Színikritikusok Díjának kiosztására tizenöt kategóriában szeptember 21-én, a Trafóban. Ebből az alkalomból kérdeztük a Színházi Kritikusok Céhének elnökét, Tompa Andreát. INTERJÚ