Vizuál

„A kortárs komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

2019.09.20. 15:35
Ajánlom
A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Szilágyi Zsófia

A 2018-as év a magyar filmben egyértelműen Szilágyi Zsófia első játékfilmjéről, az Egy napról szólt. A siker Cannes-ban, a világ legrangosabb filmfesztiválján kezdődött, ahol elnyerte a nemzetközi kritikusok, a FIPRESCI Európai Felfedezés díját, majd több fesztiválmeghívás következett, köztük Kairó, Cork, Sydney, Trieszt, majd az alkotás a luxemburgi CinEast fődíját is elvitte. A magyar filmkritikusok az év legjobb filmjének járó B. Nagy László-díjjal ismerték el.

Az Egy nap a Filmalap elsőfilmesek számára létrehozott Inkubátor Programjában készült, női alkotócsapata, a főszerepet alakító Szamosi Zsófia, valamint Kenesei Edina és Pataki Ági producerek

arra vállalkoztak, hogy bemutassák egy háromgyerekes anya percekre beosztott idejét.

szilagyi_zsofia_foto_vizkelety_marton-105859.jpg

Szilágyi Zsófia (Fotó/Forrás: Vízkeleti Márton)

Szilágyi Zsófia a rendezés mellett a forgatókönyvet is jegyzi, amelyet Mán-Várhegyi Rékával közösen írtak. A film készítése során a rendezőt az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő végessége, a monotonitás és a csendben végzett munka érdekelte a legjobban, tágabb perspektívából nézve a házasság válsága és az értelmiségi lét kérdései foglalkoztatták.

Szilágyi Zsófia első diplomáját Pécsett szerezte, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakán végzett 2007-ben Gothár Péter és Enyedi Ildikó osztályában. 10 évig dolgozott rendezőasszisztensként és forgatókönyvíróként, kisfilmeket és televíziós sorozatokat rendezett,

Enyedi Ildikó első számú munkatársa volt a Testről és lélekről című, sokszorosan díjnyertes filmben.

Első önálló rendezésében a dráma a „halasztásra ítélt pillanatokból” bontakozik ki, az alkotás a magyar film legszebb hagyományaihoz illeszkedik.

szöveg: Gyürke Kata

 

Balogh Máté

BaloghMate_fotoNagyillesSzilard-110041.jpg

Balogh Máté (Fotó/Forrás: Nagyillés Szilárd)

A kortárs zeneszerzők üvegplafonja alighanem hő- és törésálló. Balogh Máté rendkívül fiatalon mégis megrepesztette a tükrét, pedig nem hiszem, hogy erre törekedett volna.

Zene és irodalom, hagyomány és modernitás talál egymásra Balogh Máté gondolkodásában: nem is tudja, nem is akarja kikapcsolni a filozófiai értelmezést, bármilyen zenét hall. Az ember szerinte máshogy fogadja be Mozartot, ha megismerkedik mindazokkal, akik utána jöttek, a mai alkotónak sem kell feltalálnia a spanyolviaszt, elég, ha hozzátesz a kontinuitáshoz – valami újat.

Győrött született, zenészcsaládban. Jeney Zoltánnál tanult a Zeneakadémián, Eötvös Péter és Csapó Gyula mesterkurzusait is látogatta. Kívülről szemlélve azt mondhatnánk, kíváncsiságának köszönhet mindent: saját nyelvére egyaránt hat a zen buddhizmus és a magyar zeneszerzők pillanatnyi ómegája, Kurtág György. Már huszonöt évesen tanított a Zeneakadémián, három éve Artisjus-díjjal, 2018-ban pedig Junior Prima Díjjal tüntették ki. Szervezkedni sem lusta: Rajk Judittal, Tornyai Péterrel és Kedves Csanáddal a CentriFUGA kortárs zenei műhely alapítója.

Még nincsen harminc, vagyis zeneszerzőévekben mérve rendkívül fiatal, szédítő belegondolni, mit írhat még.

Az eddigi lista is csinos, tucatnyi zeneszerzőversenyen nyert már zeneműveivel, 2017-ben a zürichi Tonhallében Eötvös Péter vezényelte Jam Quartet c. ősbemutatóját. Tavaly pedig jó néhány napig egyetlen napról szólt a magyar filmművészet, Szilágyi Zsófia Egy napjáról, amelyben az ő zenéjét hallottuk. Sikerében talán része van, hogy húszas évei elején a Színmű produkcióiban edződött zeneszerzőként és zongoristaként. Száz éve szégyenteljes megalkuvásnak számított „komolyzeneszerzőként” filmzenét írni – ma már nem az, sőt. Milyen jó, hogy Balogh Máté is tudja, hogy „sőt”.

szöveg: Csabai Máté

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Klasszikus

Nyílt hétvégével ünnepli százötvenedik születésnapját a Zeneakadémia

November 8–9-én ingyenes programkavalkád várja az érdeklődőket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem főépületében rendezett nyílt hétvégén, az intézmény a 150. évfordulóját pedig november 14-én nagyzenekari esttel, másnap Liszt-maratonnal ünnepli.
Színház

Nagy Viktor: „Az ország legjobb vidéki színházát kell újra felépíteni”

Hivatalosan szeptember végén nevezték ki a kaposvári színház vezetőjének Nagy Viktor színművészt. Az igazgató a legendás Babarczy-éra alatt, pályakezdőként került a Csikybe – a teátrumhoz fűződő múltjáról és jövőbeli terveiről kérdeztük. Interjú.
Klasszikus

Sztárénekesek és világhírű kórus csatlakoznak a Fesztiválzenekar karácsonyi koncertjéhez

A következő hónapokra is számos koncertkülönlegességet tartogat az együttes, csúcspontként pedig december 26-án Bach Karácsonyi oratóriumát adják elő, parádés szereposztással.
Könyv

Különleges francia irodalmi díjjal ismerték el Nádas Pétert

A Prix Médicis nevű rangos elismerés hírhedten szigorú zsűrije egy kifejezetten a magyar szerzőt és művét elismerő, ebből az alkalomból létrehozott különdíjjal jutalmazta a Világló részletek francia nyelvű kiadását.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A vándorló fák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk Hegedűs Ákos. Ezúttal egy brazíliai klímakonferencia kapcsán figyelmeztet: lehetséges, hogy a fák hamarorsan megunják az emberiség szerencsétlenkedését. Feltéve, hogy addig nem vágják ki őket.
Vizuál ajánló

Varázslat Szentendrén: Magyarországra érkezik a világhírű Harry Potter-kiállítás

A vilghírű Harry Potter: A Kiállítás következő állomása Magyarországon, Budapest mellett, Szentendrén lesz. A varázslatos tárlatnak a Green Event Hall ad otthont, a kapuk pedig 2026. február 6-án nyílnak meg látogatók előtt.
Vizuál hír

Kilenc napig Budapest volt a mozi fővárosa – díjátadóval zárult a II. BIFF

November 2-án adták át a II. Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál elismeréseit: mások mellett Myriem Akheddiou, Oliver Laxe és Simón Mesa Soto is díjat nyert. A szervezők egy filmcímet már be is jelentettek a 2026-os szemle programjából.
Vizuál kritika

Mit ér a PR-maszlag, ha az emberrablók űrlénynek néznek? – Bugonia kritika

Jórgosz Lánthimosz új filmjében a konteóhívők legszebb álmait váltja valóra két férfi, amikor elrabolják a helyi multicég vezérigazgatóját, mert úgy hiszik, egy idegen civilizáció küldte ide. De vajon ki a hős és ki a gonosz ebben a történetben? Bugonia kritika. 
Vizuál ajánló

Menni vagy maradni? – a Szerencsés Dániellel folytatódik a Filmrendezők klubja

November 10-én 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Sándor Pál 1983-as klasszikusát, a Szerencsés Dánielt. A vetítést követően a rendező mesterkurzust tart a résztvevőknek.