Vizuál

„A kortárs komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

2019.09.20. 15:35
Ajánlom
A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Szilágyi Zsófia

A 2018-as év a magyar filmben egyértelműen Szilágyi Zsófia első játékfilmjéről, az Egy napról szólt. A siker Cannes-ban, a világ legrangosabb filmfesztiválján kezdődött, ahol elnyerte a nemzetközi kritikusok, a FIPRESCI Európai Felfedezés díját, majd több fesztiválmeghívás következett, köztük Kairó, Cork, Sydney, Trieszt, majd az alkotás a luxemburgi CinEast fődíját is elvitte. A magyar filmkritikusok az év legjobb filmjének járó B. Nagy László-díjjal ismerték el.

Az Egy nap a Filmalap elsőfilmesek számára létrehozott Inkubátor Programjában készült, női alkotócsapata, a főszerepet alakító Szamosi Zsófia, valamint Kenesei Edina és Pataki Ági producerek

arra vállalkoztak, hogy bemutassák egy háromgyerekes anya percekre beosztott idejét.

szilagyi_zsofia_foto_vizkelety_marton-105859.jpg

Szilágyi Zsófia (Fotó/Forrás: Vízkeleti Márton)

Szilágyi Zsófia a rendezés mellett a forgatókönyvet is jegyzi, amelyet Mán-Várhegyi Rékával közösen írtak. A film készítése során a rendezőt az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő végessége, a monotonitás és a csendben végzett munka érdekelte a legjobban, tágabb perspektívából nézve a házasság válsága és az értelmiségi lét kérdései foglalkoztatták.

Szilágyi Zsófia első diplomáját Pécsett szerezte, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakán végzett 2007-ben Gothár Péter és Enyedi Ildikó osztályában. 10 évig dolgozott rendezőasszisztensként és forgatókönyvíróként, kisfilmeket és televíziós sorozatokat rendezett,

Enyedi Ildikó első számú munkatársa volt a Testről és lélekről című, sokszorosan díjnyertes filmben.

Első önálló rendezésében a dráma a „halasztásra ítélt pillanatokból” bontakozik ki, az alkotás a magyar film legszebb hagyományaihoz illeszkedik.

szöveg: Gyürke Kata

 

Balogh Máté

BaloghMate_fotoNagyillesSzilard-110041.jpg

Balogh Máté (Fotó/Forrás: Nagyillés Szilárd)

A kortárs zeneszerzők üvegplafonja alighanem hő- és törésálló. Balogh Máté rendkívül fiatalon mégis megrepesztette a tükrét, pedig nem hiszem, hogy erre törekedett volna.

Zene és irodalom, hagyomány és modernitás talál egymásra Balogh Máté gondolkodásában: nem is tudja, nem is akarja kikapcsolni a filozófiai értelmezést, bármilyen zenét hall. Az ember szerinte máshogy fogadja be Mozartot, ha megismerkedik mindazokkal, akik utána jöttek, a mai alkotónak sem kell feltalálnia a spanyolviaszt, elég, ha hozzátesz a kontinuitáshoz – valami újat.

Győrött született, zenészcsaládban. Jeney Zoltánnál tanult a Zeneakadémián, Eötvös Péter és Csapó Gyula mesterkurzusait is látogatta. Kívülről szemlélve azt mondhatnánk, kíváncsiságának köszönhet mindent: saját nyelvére egyaránt hat a zen buddhizmus és a magyar zeneszerzők pillanatnyi ómegája, Kurtág György. Már huszonöt évesen tanított a Zeneakadémián, három éve Artisjus-díjjal, 2018-ban pedig Junior Prima Díjjal tüntették ki. Szervezkedni sem lusta: Rajk Judittal, Tornyai Péterrel és Kedves Csanáddal a CentriFUGA kortárs zenei műhely alapítója.

Még nincsen harminc, vagyis zeneszerzőévekben mérve rendkívül fiatal, szédítő belegondolni, mit írhat még.

Az eddigi lista is csinos, tucatnyi zeneszerzőversenyen nyert már zeneműveivel, 2017-ben a zürichi Tonhallében Eötvös Péter vezényelte Jam Quartet c. ősbemutatóját. Tavaly pedig jó néhány napig egyetlen napról szólt a magyar filmművészet, Szilágyi Zsófia Egy napjáról, amelyben az ő zenéjét hallottuk. Sikerében talán része van, hogy húszas évei elején a Színmű produkcióiban edződött zeneszerzőként és zongoristaként. Száz éve szégyenteljes megalkuvásnak számított „komolyzeneszerzőként” filmzenét írni – ma már nem az, sőt. Milyen jó, hogy Balogh Máté is tudja, hogy „sőt”.

szöveg: Csabai Máté

Sorozatunk előző részei

Kult50 - A kultúra ötven arca

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A Kult50-programban a beválogatott Ötvenet videós portrésorozatban mutatjuk be, amelyben különleges módon hoztuk össze a kulturális szereplőket. Akik pedig személyesen is találkoznának a művészekkel és a kategóriák védnökeivel, azokat havonta jelentkező pódiumbeszélgetéseinkre is várjuk, amelyek részleteiről folyamatosan beszámolunk felületeinken.

Az idei Ötvenet bemutató ingyenes Kult50 kiadványunk 2019. április 16-tól megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon.

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

"...sajnálom, Marci" - Földes Eszter búcsúzik a Karinthy Színház művészeti vezetésétől

Facebook oldalán adta hírül Földes Eszter, hogy a továbbiakban nem őt bízzák meg a Karinthy Színház művészeti vezetésével. Arról, hogy színművészként folytatja-e a munkát a társulatban még nem tudott nyilatkozni.
Klasszikus

Bősze Ádám: Félelmetes, ami van, de kíváncsi vagyok, hogyan jövünk ki belőle

Bár stand-up műsorai leálltak, a rádióban továbbra is rengeteget dolgozik. Azt állítja, ez szerencse, mert rettentően félne attól, ha semmit se kéne csinálnia. A Fidelio interjúsorozatában Bősze Ádám műsorvezetővel, zenei antikváriussal beszélgettünk, túlélésről, szorongásról, kíváncsiságról.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 
Vizuál fotó

KÉP-regény: Gondolatok a könyvtárban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, mit jelent egy fotósnak a kihalt város, illetve mennyire kihaltak valójában az utcák.
Vizuál hír

Tragikus adatvesztés történt – A látogatók segítségét kéri az Aba-Novák Galéria

A Leányfalun működő XX. századi és kortárs galéria egy technikai meghibásodás miatt elveszítette kiállításainak dokumentációját.
Vizuál interjú

„…a mozgókép sokrétű katartikus élménye”

Dárday István Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja idén ünnepli 80. születésnapját. A Balázs Béla Stúdióról, a dokumentum-játékfilmek lényegéről és filmjeik civil szereplőiről beszélgettünk. Lesti Árpád interjúja.
Vizuál online kiállítás

Online tigrisgyűjtéssel és új múzeumpedagógiai anyagokkal erősít a Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum folytatja online jelenlétének erősítését, az újdonságok között megtalálhatók múzeumpedagógiai anyagok, videósorozatok és online "tigrisgyűjtés" is.