Vizuál

„A kortárs komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

2019.09.20. 15:35
Ajánlom
A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Szilágyi Zsófia

A 2018-as év a magyar filmben egyértelműen Szilágyi Zsófia első játékfilmjéről, az Egy napról szólt. A siker Cannes-ban, a világ legrangosabb filmfesztiválján kezdődött, ahol elnyerte a nemzetközi kritikusok, a FIPRESCI Európai Felfedezés díját, majd több fesztiválmeghívás következett, köztük Kairó, Cork, Sydney, Trieszt, majd az alkotás a luxemburgi CinEast fődíját is elvitte. A magyar filmkritikusok az év legjobb filmjének járó B. Nagy László-díjjal ismerték el.

Az Egy nap a Filmalap elsőfilmesek számára létrehozott Inkubátor Programjában készült, női alkotócsapata, a főszerepet alakító Szamosi Zsófia, valamint Kenesei Edina és Pataki Ági producerek

arra vállalkoztak, hogy bemutassák egy háromgyerekes anya percekre beosztott idejét.

szilagyi_zsofia_foto_vizkelety_marton-105859.jpg

Szilágyi Zsófia (Fotó/Forrás: Vízkeleti Márton)

Szilágyi Zsófia a rendezés mellett a forgatókönyvet is jegyzi, amelyet Mán-Várhegyi Rékával közösen írtak. A film készítése során a rendezőt az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő végessége, a monotonitás és a csendben végzett munka érdekelte a legjobban, tágabb perspektívából nézve a házasság válsága és az értelmiségi lét kérdései foglalkoztatták.

Szilágyi Zsófia első diplomáját Pécsett szerezte, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakán végzett 2007-ben Gothár Péter és Enyedi Ildikó osztályában. 10 évig dolgozott rendezőasszisztensként és forgatókönyvíróként, kisfilmeket és televíziós sorozatokat rendezett,

Enyedi Ildikó első számú munkatársa volt a Testről és lélekről című, sokszorosan díjnyertes filmben.

Első önálló rendezésében a dráma a „halasztásra ítélt pillanatokból” bontakozik ki, az alkotás a magyar film legszebb hagyományaihoz illeszkedik.

szöveg: Gyürke Kata

 

Balogh Máté

BaloghMate_fotoNagyillesSzilard-110041.jpg

Balogh Máté (Fotó/Forrás: Nagyillés Szilárd)

A kortárs zeneszerzők üvegplafonja alighanem hő- és törésálló. Balogh Máté rendkívül fiatalon mégis megrepesztette a tükrét, pedig nem hiszem, hogy erre törekedett volna.

Zene és irodalom, hagyomány és modernitás talál egymásra Balogh Máté gondolkodásában: nem is tudja, nem is akarja kikapcsolni a filozófiai értelmezést, bármilyen zenét hall. Az ember szerinte máshogy fogadja be Mozartot, ha megismerkedik mindazokkal, akik utána jöttek, a mai alkotónak sem kell feltalálnia a spanyolviaszt, elég, ha hozzátesz a kontinuitáshoz – valami újat.

Győrött született, zenészcsaládban. Jeney Zoltánnál tanult a Zeneakadémián, Eötvös Péter és Csapó Gyula mesterkurzusait is látogatta. Kívülről szemlélve azt mondhatnánk, kíváncsiságának köszönhet mindent: saját nyelvére egyaránt hat a zen buddhizmus és a magyar zeneszerzők pillanatnyi ómegája, Kurtág György. Már huszonöt évesen tanított a Zeneakadémián, három éve Artisjus-díjjal, 2018-ban pedig Junior Prima Díjjal tüntették ki. Szervezkedni sem lusta: Rajk Judittal, Tornyai Péterrel és Kedves Csanáddal a CentriFUGA kortárs zenei műhely alapítója.

Még nincsen harminc, vagyis zeneszerzőévekben mérve rendkívül fiatal, szédítő belegondolni, mit írhat még.

Az eddigi lista is csinos, tucatnyi zeneszerzőversenyen nyert már zeneműveivel, 2017-ben a zürichi Tonhallében Eötvös Péter vezényelte Jam Quartet c. ősbemutatóját. Tavaly pedig jó néhány napig egyetlen napról szólt a magyar filmművészet, Szilágyi Zsófia Egy napjáról, amelyben az ő zenéjét hallottuk. Sikerében talán része van, hogy húszas évei elején a Színmű produkcióiban edződött zeneszerzőként és zongoristaként. Száz éve szégyenteljes megalkuvásnak számított „komolyzeneszerzőként” filmzenét írni – ma már nem az, sőt. Milyen jó, hogy Balogh Máté is tudja, hogy „sőt”.

szöveg: Csabai Máté

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.
Vizuál hír

A legígéretesebb európai színésztehetségek közé választották Stork Natasát

Stork Natasát Európa tíz ígéretes színésztehetsége között mutatja be a European Film Promotion (EFP) a nemzetközi filmszakmának február végén. A filmpromóciós szervezeteket tömörítő EFP által felkért szakmai zsűri a magyar színésznőt beválasztotta a „Shooting Stars” programba.