10+1 film, amit nem szabad kihagyni a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

Szeptember 16. és 21. között rendezik meg a 8. Budapesti Klasszikus Film Maratont (BKFM). A restaurált magyar és külföldi alkotásokat felvonultató fesztiválon idén több mint száz filmet láthat a közönség. A Nemzeti Filmintézet rendezvénye ezúttal a százharminc éves mozi előtt tiszteleg, egyebek közt láthatók lesznek a száz éve született Makk Károly rendezései, Ingrid Bergman és Roberto Rossellini közös munkái, illetve Joe Eszterhas művei is. A BFKM-en reflektorfényt kap Robert Lantos producer életműve, ennek részeként lehet majd újranézni David Cronenberg, valamint a kétszeres Oscar-jelölt Atom Egoyan rendezéseit is.

A fesztiválra hangolódva kiválasztottunk 10+1 filmet a programkínálatból, olyan alkotásokat, amelyeket szerintünk semmiképp sem érdemes kihagyni.

1. Ararát (r.: Atom Egoyan, 2002)

Az Ararát történetében két család históriája keresztezi egymást. A két főszereplő a felnőttkor küszöbén toporgó Raffi és a nyugdíj előtt álló David. Raffi 35 mm-es filmtekercsekkel, DV-kazettákkal és egy rejtéllyel megrakodva érkezik vissza Kanadába, ahol vámvizsgálatra küldik. David, a vámtiszt, azt gyanítja, hogy a fiú rejteget valamit. Raffi azonban azt állítja, hogy a csomagban egy Torontóban leforgatandó film kiegészítő felvételei vannak. David azonban kideríti, hogy a film már elkészült: az 1915-ös örményországi mészárlásokról szól, és egy híres örmény rendező az alkotója. Kettejük találkozása kihallgatásnak indul, az igazság utáni kutatás azonban a hazugságok, megcsalások, tagadások, tények és félelmek során, évtizedes emlékeken keresztül vezet. A személyes flaschbackek a történet legmegkapóbb részei, amelyeken keresztül egyértelművé válik, hogy a múlt, a közös múlt feldolgozása nélkül nem lehet mentálisan egészséges életet élni.

2. Itáliai utazás (r.: Roberto Rossellini, 1954)

Rossellini egyik legkomplexebb filmje egy jómódú brit házaspár házassági válságáról szól. Nápolyba utaznak, ahol szembesülnek mindazzal, amiről modern európai emberként nem akartak tudomást venni, a múzeumok hatalmas, ókori római szobraival, Pompeji romjaival, a dél-olasz élettel és a halál másfajta felfogásával, a halottak tiszteletével, a katakombákkal. A körmenetre összegyűlő tömeg, a csoda ígérete közel hozza őket egymáshoz, sőt körülveszi, összezárja őket, mint az ölelkező párt a pompeji lávaomlás. Boldog vég?

3. Az erdő kapitánya (r.: Dargay Attila, 1988)

Két elgondolkodtató film után érdemes visszautazni a gyerekkorunkba, műsoron lesz ugyanis Dargay Attila egyik legimádnivalóbb alkotása, Az erdő kapitánya. A történet főhősei a Kerek Erdő állatai. A rendre Eleméri Ede tizedes ügyel, ám az itt élők életét megkeseríti Zéró, egy veszedelmes gengsztermacska, akit már hosszú ideje próbálnak rendőrkézre keríteni – sikertelenül. Amikor a bűnöző megpróbálja eladni az erdőt a lakók feje fölül, a tizedes és társai új tervet eszelnek ki, hogy megállítsák. Dargay Attila felejthetetlen karaktereinek olyan színművészek kölcsönözték a hangjukat, mint Csákányi László, Gálvölgyi János, Mikó István vagy Székhelyi József.

4. Az utolsó kollázs – Paradzsanov (r.: Ruben Gevorgjan, Krikor Hamel, 1995)

A kreatív dokumentumfilm Szergej Paradzsanov (1924–1990), a mára már némileg háttérbe szorult, ám igen sokoldalú és tehetséges filmrendező világába kalauzolja a nézőt. Az örmény művészt mások mellett Andrej Tarkovszkij is a legkiválóbbak közt tartotta számon. Az utolsó kollázs című alkotás öt évvel Paradzsanov halála után készült, ebben megismerhetjük a viszontagságos életű rendező rajzait, festményeit, kollázsait és nem utolsósorban a filmjeit – még a betiltott és el nem készült művek töredékeit is. Amellett, hogy világlátása és művészi hitvallása archív felvételek és dokumentumok segítségével tárul fel, a filmben egykori barátai, ismerősei és csodálói is megosztják személyes élményeiket erről a rendkívüli alkotóról.

Jelenet Az utolsó kollázs – Paradzsanov című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmintézet)

5. eXistenZ – Az élet játék (r.: David Cronenberg, 1999)

Az Antenna cég által kifejlesztett új videójáték bemutatóján egy fogakat kilövő fegyverrel – igazi cronenbergi ötlet – megsebesítik a nagy játékfejlesztőt, Allegrát. A játékhoz, az eXisTenZhez egy furcsa, élőlényszerű kontroller segítségével lehet csatlakozni. Allegra segítője egy biztonsági őr, akinek be kell csatlakozni a játékba ahhoz, hogy megtudják, megsérült-e a szoftver. Hol kezdődött és kezdődik a játék? Mit jelent a játékfüggőség? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ David Cronenberg hátborzongatóan aktuális filmje.  

6. Szerelem (r.: Makk Károly, 1971)

Fiatal feleség (Törőcsik Mari) várja haza politikai elítélt férjét. Lelkiismeretesen gondozza anyósát (Darvas Lili), és próbálja fenntartani a normalitás látszatát. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt. Makk Károly az 1956-os forradalom elsőrendű író vádlottja, Déry Tibor két önéletrajzi ihletésű novelláját kapcsolta össze, így jött létre a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása, amelyben a szereplők intim világa a történelem viharaival dacol. A film úgy beszélt a politikai üldöztetést elszenvedők sorsáról, hogy mindenki tudta, a kádári diktatúráról van szó.

7. Emlékezz! (r.: Atom Egoyan, 2015)

Az Emlékezz! erős szerzői jegyeket felmutató, nem teljesen lineáris szerkezetű bosszúfilm. Főhőse, Zev egy idősek otthonában él, és demenciában szenved. Egy nap azonban rájön, hogy a férfi, aki hetven évvel korábban meggyilkolta családját egy koncentrációs táborban, Amerikában él. Elhatározza, hogy elindul, és bosszút áll rajta, az utazást, valamint az emlékezést azonban nemcsak a betegsége teszi elviselhetetlenül nehézzé. Atom Egoyan története örök érvényű tanítást fogalmaz meg sorsról és bűnről.

8. A napfény íze (r.: Szabó István, 1999)

Szabó István magnum opusa egy család és egy évszázad krónikája. Sonnenschein Manó tizenkét évesen, gyerekként érkezik Budapestre az apja gyógylikőrreceptjével, és ezzel alapozza meg a család vagyonát. Fia már állami hivatalt tölt be, bíró, majd főbíró lesz. Vali, a felesége két fiút szül neki, de házasságuk tönkremegy. Ádám fiuk sikeres sportoló lesz, ám olimpiai bajnoki címe sem menti meg a II. világháború alatti üldöztetéstől. Ádám fia, Iván, aki túl éli a holokausztot, rendőr lesz a személyi kultusz éveiben, de kiábrándul a kommunista államrendből. Vajon lehetséges-e számára, hogy visszataláljon a családja gyökereihez? A film főszerepében a háromszoros Oscar-jelölt Ralph Fiennes látható, három generáció képviseletében.

9. Eastern promises – Gyilkos ígéretek (r.: David Cronenberg, 2007)

Bár Cronenberget elsősorban mindenki formabontó filmnyelvéről, valamint provokatív testhorrorjairól ismeri, egyik legnagyobb sikerét éppen egy meglehetősen hagyományos rendezésével, egy klasszikus thrillerrel érte el. A történet elején egy bántalmazott orosz kamaszlány belehal a szülésbe. Az ügyeletben lévő nővér, Anna elhatározza, hogy megkeresi a rokonait. Amikor felkeresi az elegáns orosz éttermet, nem is sejti, hogy milyen veszélybe sodorta magát. A filmben olyan remek színészek láthatók, mint Naomi Watts, Vincent Cassel vagy éppen Viggo Mortensen, aki Oscar-díjra is jelöltek alakításáért.

10. Elveszett paradicsom (r.: Makk Károly, 1962)

A film főhőse egy agysebész, aki szeretőjén tiltott abortuszt hajtott végre, amelybe az asszony belehalt. Az elgyötört férfi az apja balatoni házába menekül. Miközben a magyar új hullám erős áramlatává vált a közéleti kérdésfelvetés, Makk Károly ezzel a filmmel kivonult a társadalmi terepről. A Sarkadi Imre drámája nyomán készült filmben az egzisztenciális dráma minden motívuma megjelenik a tájban: a főszereplő bolyongása a téli Balatonnál a teljes elveszettség univerzális képe, ahol a befagyott tó és a kopár havas part az érzelmi kiüresedés tükre.

+1. Welcome to Lynchland (r.: Stéphane Ghez, 2025)

David Lynch filmjei évtizedek óta lázban tartják a rajongókat. De miben is áll az ő titka? A delejes szürrealista filmrendező karrierje talán az inspirációin keresztül érthető meg leginkább: nagyvárosok, képzőművészeti alkotások, emberi viszonyok, félelmetes és mégis lenyűgöző tapasztalatok. Egy megfejthetetlenül ösztönös alkotó enigmatikus alkotásairól van szó, amelyek lehetnek akár egyetlen hatalmas kirakós különös és pótolhatatlan darabjai. Stéphane Ghez dokumentumfilmje arra tesz kísérletet, hogy némiképp megvilágítsa ezeket az összefüggéseket David Lynch művészi univerzumában.  

David Lynch (Fotó/Forrás: Mel Yates / Cannes-i Filmfesztivál)

Fejléckép: Jelenet A napfény íze, valamint a Szerelem című filmből (forrás: NFI), és David Lynch (fotó/forrás: Mel Yates / Cannes-i Filmfesztivál)