1. Elsősorban arról híres, hogy ő a balett festője: a balerinákat táncórákon, a rúdnál gyakorlatozva, elmélyülten, balettmesteri felügyelet alatt, a napi rutint végezve ábrázolja fényképszerűen, már-már azon túllépő élethűséggel. Rajzai, festményei, szobrai, fotói a mozgásban rejlő harmóniát dicsérik.
2. Apja gazdag bankár volt, aki jól is nősült, a kis Edgar így kedvező anyagi körülmények között nevelkedett. Jogásznak indult, de otthagyta az iskolát, hogy művész legyen; apja ebben is támogatta.
3. Degas-t a jelentős impresszionista festők közé sorolják, holott nem szerette az impresszionista elnevezést. Amikor alkalma nyílt, tiltakozott is ellene, ahogy az ellen is, hogy forradalmárként, újító művészként emlegessék. Ő maga a 17. századi francia festészet folytatójának tartotta magát.
4. A balerinák mellett előszeretettel választotta témául a lóversenyeket. A hetvenes évek közepétől képzeletét megragadták a műsoros kávéházak, de szívesen festett dolgozó nőkről, vasalónőkről és kalaposnőkről is.
5. Később modelljei ledobják a textilt: fürdő, lábát törlő, fésülködő és törülköző nők jelennek meg a képein.
6. 1912-ben egy párizsi árverésen a Táncosnők a korlátnál című kép hallatlanul sok pénzért, 435.000 frankért kelt el. Egyetlen élő francia festő művéért sem fizettek addig ekkora pénzt. A már idősebb Degas könnyezve távozott a helyszínről, és állítólag később azt nyilatkozta, hogy aki ennyit fizetett érte, nyilvánvaló módon gyöngeelméjű.
7. Soha nem nősült meg, szerelmekről, viszonyokról se tudni.
8. Kezdetben nem barátkozott művészekkel, a családjához köthető körökben talált rá az első festő barátra, Édouard Manet-ra, aki hozzá hasonlóan gazdag családból jött, rajta keresztül került ismeretségbe más festőkkel. Manet és felesége gyakran ült modellt Degas-nak. Művésztársaival szemben amúgy se volt túl összetartó, sőt kíméletlen és nem egyszer igazságtalan bírálójuk volt. Monet-t és Renoirt például a színességük miatt rótta meg, és szinte mindenkinél kifogásolta, hogy a szabadban, a motívum előtt festenek.
9. A francia-porosz háború idején behívták a Nemzeti Gárdába, ahol egy lőgyakorlat következtében indult romlásnak a szeme. 1912-ben el kellett hagynia montmartre-i lakását és műtermét, mivel egyre rosszabbul látott, a festéstől, a fotózástól, a köz- és társasági élettől is visszavonult.
10. Soha nem engedte, hogy lefilmezzék, két évvel 1917-es halála előtt azonban sikerült lekapni, ahogy egy párizsi utcán sétál. Rossz látása miatt nem vette észre a kamerát.
+1 Tamara Toumanova amerikai balerina-színésznőnek hála már azt is megtudhatjuk, hogy néznének ki képei fotókon. Az alábbi videóban nézheti meg a rekonstruált festmény eredetijét és fényképes mását: