Vizuál

10+1 tény Edgar Degas-ról

2015.07.19. 06:59
Ajánlom
1834. július 19-én látta meg a napvilágot Edgar Degas. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat, amiket a francia festő és szobrászról tudni kell.

1. Elsősorban arról híres, hogy ő a balett festője: a balerinákat táncórákon, a rúdnál gyakorlatozva, elmélyülten, balettmesteri felügyelet alatt, a napi rutint végezve ábrázolja fényképszerűen, már-már azon túllépő élethűséggel. Rajzai, festményei, szobrai, fotói a mozgásban rejlő harmóniát dicsérik.

2. Apja gazdag bankár volt, aki jól is nősült, a kis Edgar így kedvező anyagi körülmények között nevelkedett. Jogásznak indult, de otthagyta az iskolát, hogy művész legyen; apja ebben is támogatta.

36A6EA4F-B25B-4069-BBFC-5D351FB1ABC2

Degas: Vasalónők (1884)

3. Degas-t a jelentős impresszionista festők közé sorolják, holott nem szerette az impresszionista elnevezést. Amikor alkalma nyílt, tiltakozott is ellene, ahogy az ellen is, hogy forradalmárként, újító művészként emlegessék. Ő maga a 17. századi francia festészet folytatójának tartotta magát.

4. A balerinák mellett előszeretettel választotta témául a lóversenyeket. A hetvenes évek közepétől képzeletét megragadták a műsoros kávéházak, de szívesen festett dolgozó nőkről, vasalónőkről és kalaposnőkről is.

5DB462E8-A66F-4F09-9706-3E671FB6DA41

Degas: Aktmodell (1885)

5. Később modelljei ledobják a textilt: fürdő, lábát törlő, fésülködő és törülköző nők jelennek meg a képein.

6. 1912-ben egy párizsi árverésen a Táncosnők a korlátnál című kép hallatlanul sok pénzért, 435.000 frankért kelt el. Egyetlen élő francia festő művéért sem fizettek addig ekkora pénzt. A már idősebb Degas könnyezve távozott a helyszínről, és állítólag később azt nyilatkozta, hogy aki ennyit fizetett érte, nyilvánvaló módon gyöngeelméjű.

324D2266-13F6-4775-823E-39E0935E9FF4

Degas: Táncosnők a korlátnál (1900)

7. Soha nem nősült meg, szerelmekről, viszonyokról se tudni.

8. Kezdetben nem barátkozott művészekkel, a családjához köthető körökben talált rá az első festő barátra, Édouard Manet-ra, aki hozzá hasonlóan gazdag családból jött, rajta keresztül került ismeretségbe más festőkkel. Manet és felesége gyakran ült modellt Degas-nak. Művész­társaival szemben amúgy se volt túl összetartó, sőt kíméletlen és nem egyszer igazságtalan bírálójuk volt. Monet-t és Renoirt például a színességük miatt rótta meg, és szinte mindenkinél kifogásolta, hogy a szabadban, a motívum előtt festenek.

51E04741-43D8-4B25-A223-D6A7D34C3F3F

Manet és felesége portréja (1868), Municipal Museum of Art, Kitakjúsú, Japán (Forrás: Wikipedia)

9. A francia-porosz háború idején behívták a Nemzeti Gárdába, ahol egy lőgyakorlat következtében indult romlásnak a szeme. 1912-ben el kellett hagynia montmartre-i lakását és műtermét, mivel egyre rosszabbul látott, a festéstől, a fotózástól, a köz- és társasági élettől is visszavonult.

10. Soha nem engedte, hogy lefilmezzék, két évvel 1917-es halála előtt azonban sikerült lekapni, ahogy egy párizsi utcán sétál. Rossz látása miatt nem vette észre a kamerát.

+1 Tamara Toumanova amerikai balerina-színésznőnek hála már azt is megtudhatjuk, hogy néznének ki képei fotókon. Az alábbi videóban nézheti meg a rekonstruált festmény eredetijét és fényképes mását:

A balerinák szexuális kizsákmányolása egykor általános volt

Kapcsolódó

A balerinák szexuális kizsákmányolása egykor általános volt

Aki a 19. században a balettet választotta hivatásául, az szinte biztosra vehette, hogy testére nem csak úgy tekintenek majd, mint művészetének eszközére, hanem úgyis mint szexuális tárgyra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schubert kamaramuzsikáját ünnepli a Concerto Budapest a Zeneakadémián

Május 23-án, pénteken este 19:30-kor a Zeneakadémia Nagytermében kivételes kamarazenei élmény várja a közönséget: a Keller Quartet és a Concerto Budapest kiváló szólistái Schubert három jelentős művén keresztül kalauzolják a hallgatókat.
Plusz

Világsztárral indít, filmzenével zárul a Margitszigeti Színház 2025-ös évada

Május 8-án megtartotta évadnyitó sajtótájékoztatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színház. A májustól szeptemberig tartó szezon műsorát – kiemelve az opera-, musical- és balettbemutatókat – ezúttal is a minőségi szórakoztatás jegyében állították össze.
Színház

Slava’s Snowshow: varázslat, hóvihar és gyermeki csoda a Nemzeti színpadán

Május végén a világ egyik legkülönlegesebb színházi élménye érkezik Budapestre: a Slava’s Snowshow nemcsak lenyűgöz, hanem felemel. A legendás bohóc, Szlava Polunyin mágikus univerzumot teremt, ahol mindenki újra gyermekké válhat – legalább egy estére.
Vizuál

A legjobb film díját nyerte el Németország legnagyobb animációs fesztiválján a Kék Pelikan

Csáki László alkotása a legjobb mozifilm díját hódította el Stuttgartban. A valós eseményeket feldolgozó humoros, nosztalgikus történet a szabadságról és három jóbarátról szól, akik a 90-es években egy kék indigópapír segítségével hamisítottak nemzetközi vonatjegyeket.
Színház

„...majd és mindig csak találkozhatunk...” – felolvasószínházi est a Pesti Vigadóban

Május 18-án a SZÓ • SZÍN • JÁTÉK sorozat következő estjén Páskándi Géza és Müller Pinchas levelezéséből készült felolvasószínházi est várja a Pesti Vigadó közönségét a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjai előadásában.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Véletlenül nyertek két díjat: amerikai és norvég premierjén is elismerték Lakos Nóra filmjét

Lakos Nóra családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet az elmúlt héten két elismerést is bezsebelt: az alkotás a Tumbleweeds Filmfesztiválon tartott amerikai premieren közönségdíjat, míg Norvégiában a legjobb európai egész estés gyerekfilm díját nyerte el.
Vizuál ajánló

Időutazásra invitál a Néprajzi Múzeum

Kalandozás a londoni világkiállítás elveszettnek hitt fotói körül: a Néprajzi Múzeum Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítása kapcsán emlékezetes programnapot tervez a múzeumok világnapja alkalmából.
Vizuál hír

A legjobb film díját nyerte el Németország legnagyobb animációs fesztiválján a Kék Pelikan

Csáki László alkotása a legjobb mozifilm díját hódította el Stuttgartban. A valós eseményeket feldolgozó humoros, nosztalgikus történet a szabadságról és három jóbarátról szól, akik a 90-es években egy kék indigópapír segítségével hamisítottak nemzetközi vonatjegyeket.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Holdvadászat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért telt csaknem húsz évbe, hogy elkészítse ezt a különleges balatoni felvételt a Holdról.
Vizuál ajánló

Fókuszban a látvány – jön a 9. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál

Az operatőri munkát fókuszba helyező seregszemlét idén az Oscar-díjas Cillian Murphy filmje nyitja meg, amelyet széles körű forgalmazásban nem láthatott a közönség.