1.) Dargay Attila először egy nyolcrészes képregényben adaptálta a Vukot, amely 1972-ben a Füles Újságban jelent meg.

2.) 1973-ban Dargay elkészítette a rajzfilmadaptáció forgatókönyvét, ám ideológiai okokra hivatkozva a filmterv nem kapott zöld utat. 1981-ben a Pannónia Stúdió televíziós filmekre szakosodott III. műtermének vezetője, Imre István közbenjárására a Magyar Televízió rendelte meg Dargaytól a filmet, sorozat formájában.

Lapozzon bele Dargay Attila vázlatfüzetébe:

39

Dargay Attila világa

3.) A Vuk a magyar animáció legtermékenyebb időszakában született. Először 1981 áprilisában vetítették le négy rövidebb részben.

Egész estés filmként 1981. december 10-én mutatták be a mozikban.

4.) A Vuk az 1980 utáni magyar filmgyártás legnézettebb alkotása, 2,4 millióan látták a bemutatását követően.

A Vuk című rajzfilm egyik képkockája (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmarchívum)

5.) Az eredeti regényből kimaradnak az erőszakos mozzanatok, a hosszas tájleírások és bölcselkedő intelmek, helyettük viszont túlsúlyba kerültek a kalandok, és felerősödött a komikum szerepe. A forgatókönyvet Dargay Attila Tarbay Edével és Imre Istvánnal közösen jegyzi.

6.) Dargayék az eredeti kisregény számos elemét felerősítették, vagy azt akár új szereplőkkel is kiegészítették, hogy még több lehetőségük legyen a groteszken karikírozott figurák, komikus jelenetek, szellemes párbeszédek sorjázására. Legemlékezetesebbek közülük a vadász két házőrzője, Vahur és Fickó felsülésein harsányan kárörvendő kutyafalka pletykálkodásai, valamint a cefrétől részegen dülöngélő gúnárok párosa.

7.) A rajzfilm készítőinek zseniális ötlete volt, hogy az embert, vagyis a Simabőrűt csak deréktól lefelé, a lába, csizmája magasságában láttatják – ezzel is hangsúlyozva a vadon élő állatok szemszögét.

8.) A Vuk operatőri munkálatai Dargay Attila özvegyét, hagyatékának gondos ápolóját, Henrik Irént dicsérik. „Gyakran elmondtam a véleményemet, és ha úgy érezte, hogy valamiben igazam van, mindig azt felelte, »Miért csak most szólsz?«. Hallgatott rám” – emlékezett vissza korábban lapunk érdeklődésére Irénke, aki olyannyira hatással volt a megszülető rajzokra, hogy férje az ő kérésére örökítette meg kedvenc kutyafajtájukat, az airedale terriert Az erdő kapitányának főkarakterében.

Kapcsolódó

„Dargay elvtárs, remek! Csak...”

Dargay Attila a hazai animációs filmgyártás egyik legnagyobb hatású alakja, olyan, mindannyiunk által ismert és szeretett rajzfilmfigurák megteremtője, mint Szaffi, Vuk vagy Lúdas Matyi. A rajzfilmrendező emlékét özvegye, Henrik Irén ápolja fáradhatatlanul. A rajzfilmklasszikusok egykori operatőre otthonában fogadta stábunkat, ahol az ismert figurák eredetije mellett sosem látott Dargay-rajzokat is elénk tárt, és mesélt idei terveiről is.

9.) 1981-ben a Pepita hanglemezkiadónál jelent meg a Vuk című kislemez. A főcímdalt Wolf Kati énekelte hétévesen édesapja, Wolf Péter és zenekarának közreműködésével. A dalszöveget Szenes Iván írta.

10.) Dargay Attila emlékére pár éve tematikus Vuk-játszóteret adtak át a Gellért-hegyen, ahol izgalmas rókavár, mászókás csúszda és erdei kötélpálya is várja a gyerekeket.

(forrás: Fidelio, Filmarchívum, Wikipédia)