Vizuál

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

2020.07.06. 17:25
Ajánlom
91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.

Ennio Morricone utolérhetetlen egyénisége volt a kortárs filmzenének. Trombitás, aki zeneszerzésre adta a fejét, popzenész, aki zörejekkel, egzotikus ütőkkel gazdagította dalait, koncerttermi komponista, aki stadionokat töltött meg, a melódia mestere, a 20. század legemlékezetesebb filmzenéinek alkotója. Több mint 500 filmhez írt zenét, nemcsak spagettiwesternekhez, hanem giallóhoz, thrillerhez, horrorhoz és romantikus drámához.

Összeszedtük a mai napon elhunyt mester legjobb munkáit.

A Jó, a Rossz és a Csúf (1966)

Ennio Morricone neve éppúgy összeforrt Sergio Leone nevével, ahogy Bernard Herrmanné Hitchcockéval. A Jó, a Rossz és a Csúf főtémájában megvan minden, ami a klasszikus Morricone-hangzáshoz kell: trombita, elektromos gitár, jódlizás, puskalövés és wah-wah pedál – és az egész nem lenne ugyanaz Edda Dell'Orso énekesnő vokálja nélkül. Emlékezetes a film egyetlen szöveggel rendelkező dala, a The Story of a Soldier, amely akkor szól, amikor Tucót Angyalszem jól megkínozza. A jelenet zsigeri és pátosszal teli, még azt is elfelejtjük, hogy szerencsétlen Tuco egyébként akasztófára való bűnöző.

Ez a film Leone Dollár-trilógiájának harmadik darabja. Mindegyik film klasszikussá vált, ezért különösen érdekes Morricone önkritikus megjegyzése, amikor az első részről, az Egy maréknyi dollárért című 1964-es film sikeréről kérdezték: „Ez Leone legrosszabb filmje és az én leggyengébb zeném.”

 

Volt egyszer egy vadnyugat (1968)

Hogy Sergio Leone számára mennyire fontos volt Morricone munkája, azt jól mutatja, hogy az egyik legjobb westernnek számító Volt egyszer egy Vadnyugat zenéje előbb készen volt, mint a képsorok: a rendező a zene alapján tervezte meg a jelenetek ritmusát, hangulatát. A filmben a kísérletező Morriconét halljuk, aki kattogó vonathangból, a vízcsap csöpögéséből, nyikorgó szélkakasból készít zenét.

 

A szicíliaiak klánja (1970)

A gengszerfilm zsánere végigkísérte Morricone pályáját. Egyik első ilyen felkérése volt a magyarul nyelvtörőnek is beillő címet kapó A szicíliaiak klánja Jean Gabinnel, Alain Delonnal és Lino Venturával a főszerepben. A főtéma Morricone egyik legismertebb dallama, szóljon akár szörfgitáron vagy vibrafonon. A zenét John Zorn is feldolgozta Naked City című albumán.

 

Kristálytollú madár (1971)

A giallo a hetvenes-nyolcvanas évek nehezen meghatározható olasz zsánere. Neve egyszerűen sárgát jelent, egy milánói könyvkiadó sárga fedéllel megjelent bűnügyi sorozata nyomán, amely jobb-rosszabb ponyvaregényeket foglalt magába. A giallo később önálló, ám nehezen meghatározható műfajjá vált, és átköltözött a filmvászonra. A műfaj legnevesebb alkotója, Dario Argento filmrendező többször dolgozott Morriconéval, aki a Kristálytollú madár zenéjét is jegyzi.

A film bölcsődalszerű, lalalázós nyitótémája afféle zenei válasz egy korabeli filmslágerre, Krzysztof Komeda Rosemary’s Baby című dalára. A zene érzékletesen festi meg a macska-egér játszmáról szóló thriller alaphangulatát.

 

Mennyei napok (1978)

Terence Malick kis költségvetésből készült mozifilmje, a Mennyei napok nemcsak a rendező számára hozott sikert, hanem Morricone számára első Oscar-jelölését. Együttműködésük nem volt zökkenőmentes, Malick ugyanis előszeretettel adott Morriconénak zenei tanácsokat, ami idegesítette a komponistát. A film három zenei témára épül: az első Camille Saint-Saëns Az állatok farsangjának Akvárium-tételének átdolgozása, a másik kettő egy pasztorál és egy szerelmi téma.

 

A profi (1981)

Az 1971-ben készült közepes minőségű dráma, a Maddalena túl gyenge film volt ahhoz, hogy Morricone egyik legjobb dallamát rá pazarolja, így került bele a Chi Mai című kompozíció a Jean-Paul Belmondo főszereplésével forgatott A profi című alkotásba 1981-ben. A fiktív afrikai diktátor nyomába eredő titkosügynökről szóló történet az egyik legsikeresebb francia film, a Chi Mai pedig azóta önálló életre kelt. A zene szerepelt reklámban és az egyik élőszereplős Asterix és Obelix-filmben (A Kleopátra-küldetés) is, és valószínűleg az is hallotta már, aki Morricone nevét talán soha.

 

A misszió (1986)

Roland Joffé filmje a jezsuita missziók idején játszik: Gábriel atya (Jeremy Irons) a dél-amerikai őserdőbe megy a bennszülöttek közé, ahol csatlakozik hozzá egy portugál zsoldos (Robert De Niro), aki feloldozást keres öccse meggyilkolásáért. A misszió című filmmel Morricone berobbant az amerikai piacra, és habár az alkotás kereskedelmi bukás volt, a zeneszerző hírét öregbítette. A soundtrack két zenei portré vetélkedése: a liturgikus hangú On Earth as It Is in Heaven áll szemben az őslakosok Guaraní-témájával.

 

Aki legyőzte Al Caponét (1987)

Brian De Palma gengszterdrámája három nagyszerű színésszel (Kevin Costner, Sean Connery és Robert De Niro) valójában számos ponton eltér az eredeti Al Capone-történettől (és attól, ahogy azt az eredeti non-fiction könyv által hírnévre ácsingózó Eliot Ness nyomozó kiötlötte). Ez persze nem zavarta a Filmakadémiát számára, akik négy Oscarra jelölték a filmet 1988-ban. Morricone zenéje mellett megfér Duke Ellingtoné is, aki nélkül nem létezik a jazzkorszak filmen sem.

 

Cinema Paradiso (1988)

A kilencvenes években az olasz film új erőre kapott, s ennek a reneszánsznak az előhírnöke volt az 1988-as Cinema Paradiso. Guiseppe Tornatore Cannes-i nagydíjas alkotása mélyen emberi történet embertársaink és a mozi szeretetéről. A rendező viszonyulását az alkotáshoz – és a műfajhoz! – mi sem mutatja jobban, mint hogy a film végén maga Tornatore tűnik fel a gépész cameószerepében, ő vetíti le a híres csókjelenetet a kisfiúnak.

Morricone zenéje hasonlóan sóvárgó, vágyakozó, mint a nosztalgikus alkotás, s habár nem olyan egyéni vagy újító, mint némely más alkotása, egy BAFTA-díjat kiérdemelt. Joggal.

 

Az óceánjáró zongorista legendája (1998)

Alexander Baricco egyik írása inspirálta Giuseppe Tornatore filmjét, amely egy, a zenében tehetséges lelencfiú (Tim Roth) története, akit egy óceánjáró hajón találtak, a szülei által elhagyva egy dobozban. Felnőve a New Orleans-i jazzszcénában zenei párbajt vív a virtuóz zongoristával, Jerry Roll Mortonnal, amit megnyer. A férfi ragaszkodása az óceánhoz nagyobb az életnél, történetében a zene és a sors különös összefonódását látjuk. A jazzkorszakban játszódó film hatalmas kihívás és egyben hálás feladat, különösen egy olyan kaliberű zeneszerzőnek, mint Morricone, aki 29 számból álló soundtracket komponált.

 

Aljas nyolcas (2015)

Ha Tarantino spagettiwesternt rendez, hogy lerója tiszteletét két idolja, Sergio Leone és Sergio Corbucci előtt, természetesen Ennio Morriconét kéri fel a zene megírására. Morricone Oscart és Golden Globe-ot nyert az alkotásért, pedig a rendezővel való viszonya nem volt felhőtlen. Egy két évvel ezelőtti botrányos interjúban Morricone lehordta Tarantinót, és egyenesen kreténnek nevezte. „Csak másoktól lopkod, azokból rakja össze a cuccait. Ebben nincsen semmi eredeti. Ettől még nem lesz rendező az ember. Az olyan hollywoodi nagyokhoz képest, mint John Huston, Alfred Hitchcock vagy Billy Wilder, ő egy nulla. Nekik volt stílusuk. Tarantino csak újrafőzi a régi recepteket” – mondta. Állítólag. A cikket ugyanis tagadás követte Morricone részéről, és belengette, hogy jogi lépéseket tesz az interjút közlő Playboy ellen.

 

+1. Sorstalanság (2005)

Kertész Imre Nobel-díjas regényéből 2005-ben Koltai Lajos rendezésében készült film Ennio Morricone zenéjével. A komponista betétdalt is írt a filmbe, egy szavak nélküli „magányhimnuszt”, amelyet Lisa Gerrard énekesnő énekel.

„Morricone himnuszszerű zenéje a film tiszta vonalvezetését követi, és csak azt húzza alá a filmben, ami ezt megkívánja, nem hömpölyög, és nem tolul a film képei fölé, hanem alázattal szolgálja azt” – mondta Koltai a film megjelenésének évében az olasz mesterről, akivel a Malénában is együtt dolgozott.

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Kapcsolódó

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Hétfőn, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.
Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.
Vizuál hír

Fődíjas lett a Külön falka Olaszországban

Kis Hajni szívszorító és felemelő apa-lánya kapcsolatról szóló mozifilmje a közönségdíjat és a legjobb férfi főszereplő díját is elnyerte a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon, az olaszországi Sestri Levantéban.
Vizuál ajánló

Fenntartható? - Az újrahasznosítás és a lassulás jegyében jön a Műtárgyak éjszakája

A fenntarthatóság lesz a kiemelt témája a VI. Műtárgyak éjszakájának, amely ötven budapesti és néhány vidéki helyszínen csaknem száz művészeti sétával, tárlatvezetéssel, szakmai előadással, műterem-látogatással és egyéb programmal invitálja a látogatókat május 26. és 28. között.