Vizuál

125 éve mehetünk moziba

2020.12.28. 09:20
Ajánlom
125 éve, 1895. december 28-án került sor az első nyilvános filmvetítésre Párizsban. A Lumière fivérek alkotásai hamar népszerűvé váltak és elterjedtek, a nyilvános mozik megnyitásával pedig a filmnézés rövid időn belül az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási formává vált.

Nem a Lumière fivérek voltak azonban az elsők, akik mozgóképkészítéssel próbálkoztak, 1892-ben Emile Reynaud már szabadalmaztatott egy tükrös szerkezetet.

A praxinoszkóp egy másodperc alatt 12 festett képet vetített, ezt pedig az emberi szem már mozgó rajzfilmként érzékelte.

Szintén ígéretesnek bizonyult Étienne Marey „fényképező puskája”, amit kifejezetten madárképek készítéséhez tervezett, de csak pár másodpercnyi anyagot volt képes felvenni. A francia Louis Le Prince kutatásai kellettek hozzá, hogy a feltalálók megtegyék az első jelentősebb lépést a mai film irányába: ő jött rá ugyanis, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, akkor hosszabb vetítési időt érhet el – ezzel feltalálta a filmszalagot.

Bár Thomas Alva Edison nevéhez hagyományosan a hangosfilmet kapcsoljuk, ha mozgóképről beszélünk, hiszen az általa feltalált fonográfot kötötték össze a filmmel (ezzel adva „hangot” a képeknek), a kinetoszkóp nélkül azonban ma aligha beszélhetnénk az általunk ismert moziról. A kukucskáló dobozon keresztül 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képsorozatot nagyítóval nézni. Edison azonban elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától, így fejlesztéseit nem gondolta tovább. A sors mégis úgy hozta, hogy

egy kinetoszkóp adta a löketet a Lumière fivéreknek a valódi mozgókép elkészítéséhez.

Édesapjuk a szerkezet párizsi bemutatója után hazavitt egy gépet, amit a testvérek továbbfejlesztetve szabadalmaztattak. A kinematográf másodpercenként 16 kockát vetített, 1895. március 22-én pedig be is mutatták az első filmjüket a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. A munkaidő vége gyárból távozó munkásokat ábrázolt.

Nézze meg a történelem első filmjét!

Kapcsolódó

Nézze meg a történelem első filmjét!

A munkaidő vége című 46 másodperces alkotást a Lumière fivérek forgatták le 122 évvel ezelőtt.

Nem váratott sokat magára az első nyilvános vetítés sem: 1895. december 28-án a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában tíz filmet mutattak be fizető nézők előtt.

A filmek mérsékelt sikert arattak, a közönség az alkotások közül a Lelocsolt locsolót szerette a legjobban.

Bár kétségtelenül a legismertebb Lumière-történet A vonat megérkezik a La Ciotat állomásra vetítésén ijedten felugró vagy elájuló emberek legendája, ezt a filmet azon a bizonyos első vetítésen nem játszották le.

Az egy frankos belépődíj mellett a fivéreknek az első nap csupán 33 frank bevételük lett, amiből 30 el is ment a terembérletre. A film híre viszont gyorsan terjedt, és a következő három hétben az érdeklődés és a haszon is megsokszorozódott.

A bemutatott alkotások hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázó, dolgozó embereket, vagy éppen egy gyermek etetését. A bemutató utáni évben a Lumière fivérek több mint 40 filmet forgattak, és az ő nevükhöz fűződik az első tudósítás elkészítése is, amit egy francia fényképészeti társaság konferenciáján vettek fel. De a rengeteg „első” között megtaláljuk a dokumentumfilmet és a burleszket is.

1896-tól már a világ számos városában elindultak a forgatások és vetítések, hamarosan pedig Magyarországra is eljutott a film.

A fivérek millenniumra készített alkotását azonban akkor nem mutathatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje.

Így az első hivatalos magyar film az 1901. április 30-án vetített A táncz című mozgókép lett, de nemzetközi filmeket is játszottak, mint például a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, vagy a James Cobett és Peter Courtenay bokszviadala, melyeket a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operettszínház helyén) vetítettek le.

Az első hivatalos hazai mozi csak néhány évvel később, 1906-ban nyílt meg, Kertész Mihály Ma és holnap című alkotására pedig – amit az első egész estés filmként tartanak számon – 1912-ig kellett várni.

Fejléckép: Részlet a Lumière fivérek millenniumi filmjéből (forrás: Nemzeti Filmintézet / filmarchiv.hu)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Színház

Íme az adakozók névsora, akik Gergye Krisztián-festménnyel gazdagodtak

10 független színházi dolgozót segít Gergye Krisztián nagyköveti kampánya.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Vizuál ajánló

Művészlét kurzus, avagy hogyan kezdjünk neki képzőművészeti karrierünk építésének?

Ma már (vagy talán mindig is így volt) kevés pusztán a tehetség, ha a művész nem tesz valamit az ismertség eléréséért akkor kevés az esélye, hogy „befusson”. Kérdés, hogy hogyan tudná ezt megmutatni, eljuttatni a közönséghez, vásárlókhoz, gyűjtőkhöz?
Vizuál gyász

Elhunyt Walter Bernstein, A hét mesterlövész forgatókönyvírója

101 éves korában meghalt Walter Bernstein amerikai forgatókönyvíró, aki olyan filmeken dolgozott, mint a Viszontlátásra a pokolban vagy A hét mesterlövész – közölte Twitteren Howard Rodman, az amerikai forgatókönyvírók céhének (WGA) egykori elnöke.
Vizuál ajánló

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Vizuál Film

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.