Vizuál

125 éve mehetünk moziba

2020.12.28. 09:20
Ajánlom
125 éve, 1895. december 28-án került sor az első nyilvános filmvetítésre Párizsban. A Lumière fivérek alkotásai hamar népszerűvé váltak és elterjedtek, a nyilvános mozik megnyitásával pedig a filmnézés rövid időn belül az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási formává vált.

Nem a Lumière fivérek voltak azonban az elsők, akik mozgóképkészítéssel próbálkoztak, 1892-ben Emile Reynaud már szabadalmaztatott egy tükrös szerkezetet.

A praxinoszkóp egy másodperc alatt 12 festett képet vetített, ezt pedig az emberi szem már mozgó rajzfilmként érzékelte.

Szintén ígéretesnek bizonyult Étienne Marey „fényképező puskája”, amit kifejezetten madárképek készítéséhez tervezett, de csak pár másodpercnyi anyagot volt képes felvenni. A francia Louis Le Prince kutatásai kellettek hozzá, hogy a feltalálók megtegyék az első jelentősebb lépést a mai film irányába: ő jött rá ugyanis, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, akkor hosszabb vetítési időt érhet el – ezzel feltalálta a filmszalagot.

Bár Thomas Alva Edison nevéhez hagyományosan a hangosfilmet kapcsoljuk, ha mozgóképről beszélünk, hiszen az általa feltalált fonográfot kötötték össze a filmmel (ezzel adva „hangot” a képeknek), a kinetoszkóp nélkül azonban ma aligha beszélhetnénk az általunk ismert moziról. A kukucskáló dobozon keresztül 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képsorozatot nagyítóval nézni. Edison azonban elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától, így fejlesztéseit nem gondolta tovább. A sors mégis úgy hozta, hogy

egy kinetoszkóp adta a löketet a Lumière fivéreknek a valódi mozgókép elkészítéséhez.

Édesapjuk a szerkezet párizsi bemutatója után hazavitt egy gépet, amit a testvérek továbbfejlesztetve szabadalmaztattak. A kinematográf másodpercenként 16 kockát vetített, 1895. március 22-én pedig be is mutatták az első filmjüket a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. A munkaidő vége gyárból távozó munkásokat ábrázolt.

Nézze meg a történelem első filmjét!

Kapcsolódó

Nézze meg a történelem első filmjét!

A munkaidő vége című 46 másodperces alkotást a Lumière fivérek forgatták le 122 évvel ezelőtt.

Nem váratott sokat magára az első nyilvános vetítés sem: 1895. december 28-án a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában tíz filmet mutattak be fizető nézők előtt.

A filmek mérsékelt sikert arattak, a közönség az alkotások közül a Lelocsolt locsolót szerette a legjobban.

Bár kétségtelenül a legismertebb Lumière-történet A vonat megérkezik a La Ciotat állomásra vetítésén ijedten felugró vagy elájuló emberek legendája, ezt a filmet azon a bizonyos első vetítésen nem játszották le.

Az egy frankos belépődíj mellett a fivéreknek az első nap csupán 33 frank bevételük lett, amiből 30 el is ment a terembérletre. A film híre viszont gyorsan terjedt, és a következő három hétben az érdeklődés és a haszon is megsokszorozódott.

A bemutatott alkotások hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázó, dolgozó embereket, vagy éppen egy gyermek etetését. A bemutató utáni évben a Lumière fivérek több mint 40 filmet forgattak, és az ő nevükhöz fűződik az első tudósítás elkészítése is, amit egy francia fényképészeti társaság konferenciáján vettek fel. De a rengeteg „első” között megtaláljuk a dokumentumfilmet és a burleszket is.

1896-tól már a világ számos városában elindultak a forgatások és vetítések, hamarosan pedig Magyarországra is eljutott a film.

A fivérek millenniumra készített alkotását azonban akkor nem mutathatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje.

Így az első hivatalos magyar film az 1901. április 30-án vetített A táncz című mozgókép lett, de nemzetközi filmeket is játszottak, mint például a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, vagy a James Cobett és Peter Courtenay bokszviadala, melyeket a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operettszínház helyén) vetítettek le.

Az első hivatalos hazai mozi csak néhány évvel később, 1906-ban nyílt meg, Kertész Mihály Ma és holnap című alkotására pedig – amit az első egész estés filmként tartanak számon – 1912-ig kellett várni.

Fejléckép: Részlet a Lumière fivérek millenniumi filmjéből (forrás: Nemzeti Filmintézet / filmarchiv.hu)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Velencében is zsűrizni fog Reisz Gábor

A Karlovy Vary-i után augusztus végén a rangos velencei filmfesztiválon is zsűritag lesz a magyar filmrendező, ráadásul abban a szekcióban, amelynek tavaly a fődíját hódította el Magyarázat mindenre című alkotásával.
Vizuál kritika

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Vizuál ajánló

Tengerparti hangulat a Várkert Bazárban

A kötetlen nyáridő hangulatát és a vízpartok harmóniáját mutatja be festészeti remekművek segítségével a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Galéria közös, Nyár a parton – Folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című szabadtéri kiállítása.
Vizuál ajánló

A közelmúlt legjobb francia filmjeit vetítik a Tabánban

Franciadrazsé címmel egyhetes vetítéssorozatot tartanak a budapesti művészmoziban, ahol az elmúlt időszakban bemutatott alkotásokat, köztük vígjátékokat, romantikus történeteket és feszült thrillereket is láthat a közönség.
Vizuál hír

Falfestmény őrzi majd a II. kerületben Szenes Hanna emlékét

Új, ezúttal történelmi témájú akcióval jelentkezik a Színes Város Csoport. A tűzfalfestmény megalkotásával Szenes Hanna, a mártírhalált halt költő és ejtőernyős előtt tisztelegnek.