Vizuál

125 éve mehetünk moziba

2020.12.28. 09:20
Ajánlom
125 éve, 1895. december 28-án került sor az első nyilvános filmvetítésre Párizsban. A Lumière fivérek alkotásai hamar népszerűvé váltak és elterjedtek, a nyilvános mozik megnyitásával pedig a filmnézés rövid időn belül az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási formává vált.

Nem a Lumière fivérek voltak azonban az elsők, akik mozgóképkészítéssel próbálkoztak, 1892-ben Emile Reynaud már szabadalmaztatott egy tükrös szerkezetet.

A praxinoszkóp egy másodperc alatt 12 festett képet vetített, ezt pedig az emberi szem már mozgó rajzfilmként érzékelte.

Szintén ígéretesnek bizonyult Étienne Marey „fényképező puskája”, amit kifejezetten madárképek készítéséhez tervezett, de csak pár másodpercnyi anyagot volt képes felvenni. A francia Louis Le Prince kutatásai kellettek hozzá, hogy a feltalálók megtegyék az első jelentősebb lépést a mai film irányába: ő jött rá ugyanis, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, akkor hosszabb vetítési időt érhet el – ezzel feltalálta a filmszalagot.

Bár Thomas Alva Edison nevéhez hagyományosan a hangosfilmet kapcsoljuk, ha mozgóképről beszélünk, hiszen az általa feltalált fonográfot kötötték össze a filmmel (ezzel adva „hangot” a képeknek), a kinetoszkóp nélkül azonban ma aligha beszélhetnénk az általunk ismert moziról. A kukucskáló dobozon keresztül 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képsorozatot nagyítóval nézni. Edison azonban elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától, így fejlesztéseit nem gondolta tovább. A sors mégis úgy hozta, hogy

egy kinetoszkóp adta a löketet a Lumière fivéreknek a valódi mozgókép elkészítéséhez.

Édesapjuk a szerkezet párizsi bemutatója után hazavitt egy gépet, amit a testvérek továbbfejlesztetve szabadalmaztattak. A kinematográf másodpercenként 16 kockát vetített, 1895. március 22-én pedig be is mutatták az első filmjüket a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. A munkaidő vége gyárból távozó munkásokat ábrázolt.

Nézze meg a történelem első filmjét!

Kapcsolódó

Nézze meg a történelem első filmjét!

A munkaidő vége című 46 másodperces alkotást a Lumière fivérek forgatták le 122 évvel ezelőtt.

Nem váratott sokat magára az első nyilvános vetítés sem: 1895. december 28-án a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában tíz filmet mutattak be fizető nézők előtt.

A filmek mérsékelt sikert arattak, a közönség az alkotások közül a Lelocsolt locsolót szerette a legjobban.

Bár kétségtelenül a legismertebb Lumière-történet A vonat megérkezik a La Ciotat állomásra vetítésén ijedten felugró vagy elájuló emberek legendája, ezt a filmet azon a bizonyos első vetítésen nem játszották le.

Az egy frankos belépődíj mellett a fivéreknek az első nap csupán 33 frank bevételük lett, amiből 30 el is ment a terembérletre. A film híre viszont gyorsan terjedt, és a következő három hétben az érdeklődés és a haszon is megsokszorozódott.

A bemutatott alkotások hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázó, dolgozó embereket, vagy éppen egy gyermek etetését. A bemutató utáni évben a Lumière fivérek több mint 40 filmet forgattak, és az ő nevükhöz fűződik az első tudósítás elkészítése is, amit egy francia fényképészeti társaság konferenciáján vettek fel. De a rengeteg „első” között megtaláljuk a dokumentumfilmet és a burleszket is.

1896-tól már a világ számos városában elindultak a forgatások és vetítések, hamarosan pedig Magyarországra is eljutott a film.

A fivérek millenniumra készített alkotását azonban akkor nem mutathatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje.

Így az első hivatalos magyar film az 1901. április 30-án vetített A táncz című mozgókép lett, de nemzetközi filmeket is játszottak, mint például a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, vagy a James Cobett és Peter Courtenay bokszviadala, melyeket a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operettszínház helyén) vetítettek le.

Az első hivatalos hazai mozi csak néhány évvel később, 1906-ban nyílt meg, Kertész Mihály Ma és holnap című alkotására pedig – amit az első egész estés filmként tartanak számon – 1912-ig kellett várni.

Fejléckép: Részlet a Lumière fivérek millenniumi filmjéből (forrás: Nemzeti Filmintézet / filmarchiv.hu)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművaészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe. 
Vizuál hír

Gergye Krisztián emlékezetkísérletbe kezdett

A táncművész-koreográfus Szent Iván éjjelére időzítette legújabb performanszának kezdetét: összekötve a múltat a jelennel, 40 festményt állított ki Kőszegen, kitéve az alkotásokat az időjárás viszontagságainak.
Vizuál ajánló

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Vizuál ajánló

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én.