Vizuál

125 éve mehetünk moziba

2020.12.28. 09:20
Ajánlom
125 éve, 1895. december 28-án került sor az első nyilvános filmvetítésre Párizsban. A Lumière fivérek alkotásai hamar népszerűvé váltak és elterjedtek, a nyilvános mozik megnyitásával pedig a filmnézés rövid időn belül az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási formává vált.

Nem a Lumière fivérek voltak azonban az elsők, akik mozgóképkészítéssel próbálkoztak, 1892-ben Emile Reynaud már szabadalmaztatott egy tükrös szerkezetet.

A praxinoszkóp egy másodperc alatt 12 festett képet vetített, ezt pedig az emberi szem már mozgó rajzfilmként érzékelte.

Szintén ígéretesnek bizonyult Étienne Marey „fényképező puskája”, amit kifejezetten madárképek készítéséhez tervezett, de csak pár másodpercnyi anyagot volt képes felvenni. A francia Louis Le Prince kutatásai kellettek hozzá, hogy a feltalálók megtegyék az első jelentősebb lépést a mai film irányába: ő jött rá ugyanis, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, akkor hosszabb vetítési időt érhet el – ezzel feltalálta a filmszalagot.

Bár Thomas Alva Edison nevéhez hagyományosan a hangosfilmet kapcsoljuk, ha mozgóképről beszélünk, hiszen az általa feltalált fonográfot kötötték össze a filmmel (ezzel adva „hangot” a képeknek), a kinetoszkóp nélkül azonban ma aligha beszélhetnénk az általunk ismert moziról. A kukucskáló dobozon keresztül 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képsorozatot nagyítóval nézni. Edison azonban elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától, így fejlesztéseit nem gondolta tovább. A sors mégis úgy hozta, hogy

egy kinetoszkóp adta a löketet a Lumière fivéreknek a valódi mozgókép elkészítéséhez.

Édesapjuk a szerkezet párizsi bemutatója után hazavitt egy gépet, amit a testvérek továbbfejlesztetve szabadalmaztattak. A kinematográf másodpercenként 16 kockát vetített, 1895. március 22-én pedig be is mutatták az első filmjüket a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. A munkaidő vége gyárból távozó munkásokat ábrázolt.

Nézze meg a történelem első filmjét!

Kapcsolódó

Nézze meg a történelem első filmjét!

A munkaidő vége című 46 másodperces alkotást a Lumière fivérek forgatták le 122 évvel ezelőtt.

Nem váratott sokat magára az első nyilvános vetítés sem: 1895. december 28-án a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában tíz filmet mutattak be fizető nézők előtt.

A filmek mérsékelt sikert arattak, a közönség az alkotások közül a Lelocsolt locsolót szerette a legjobban.

Bár kétségtelenül a legismertebb Lumière-történet A vonat megérkezik a La Ciotat állomásra vetítésén ijedten felugró vagy elájuló emberek legendája, ezt a filmet azon a bizonyos első vetítésen nem játszották le.

Az egy frankos belépődíj mellett a fivéreknek az első nap csupán 33 frank bevételük lett, amiből 30 el is ment a terembérletre. A film híre viszont gyorsan terjedt, és a következő három hétben az érdeklődés és a haszon is megsokszorozódott.

A bemutatott alkotások hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázó, dolgozó embereket, vagy éppen egy gyermek etetését. A bemutató utáni évben a Lumière fivérek több mint 40 filmet forgattak, és az ő nevükhöz fűződik az első tudósítás elkészítése is, amit egy francia fényképészeti társaság konferenciáján vettek fel. De a rengeteg „első” között megtaláljuk a dokumentumfilmet és a burleszket is.

1896-tól már a világ számos városában elindultak a forgatások és vetítések, hamarosan pedig Magyarországra is eljutott a film.

A fivérek millenniumra készített alkotását azonban akkor nem mutathatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje.

Így az első hivatalos magyar film az 1901. április 30-án vetített A táncz című mozgókép lett, de nemzetközi filmeket is játszottak, mint például a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, vagy a James Cobett és Peter Courtenay bokszviadala, melyeket a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operettszínház helyén) vetítettek le.

Az első hivatalos hazai mozi csak néhány évvel később, 1906-ban nyílt meg, Kertész Mihály Ma és holnap című alkotására pedig – amit az első egész estés filmként tartanak számon – 1912-ig kellett várni.

Fejléckép: Részlet a Lumière fivérek millenniumi filmjéből (forrás: Nemzeti Filmintézet / filmarchiv.hu)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Zenés színház

58 év, 52 napló – beszélgetés Marton Évával

Egy férj, Dr. Marton Zoltán, aki azt mondja élete párjáról: „58 éve őt szolgálom”. És egy feleség, akit úgy hívnak: Marton Éva. S máris kirajzolódhat minden olvasó fejében a folytatás.
Színház

A Globe Színház szerint minden Shakespeare-mű rasszista

Úgy tűnik, hogy a rasszizmus elleni harc Shakespeare műveit is elérte, a Globe Színház ugyanis bejelentette, hogy „dekolonizálják” a szerző munkáit.
Vizuál

150 millió forintért kelt el egy Tihanyi-csendélet

A Kieselbach Galéria június 14-i aukcióján az egyik legdrágább tétel Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című festménye volt, melyet a festő 1909-ben készített.
Vizuál

Meghívták Rudolf Olivér diplomafilmjét a cannes-i fesztivál válogatásába

A FONICA M-120 című alkotást is beválogatták a cannes-i fesztivál Cinéfondation programja. A világ legnagyobb presztízsű filmes seregszemléje évről évre izgalmas válogatást mutat be a legfiatalabb generáció munkáiból.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Messziről nem látja senki

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy elfeledett, mégis az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés emlékeit idézi fel, amikor a véletlen a garéi veszélyeshulladék-lerakóhoz vezette.
Vizuál hír

Szergej Polunyin a díszvendége a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválnak

A jubileumi ünnepre való tekintettel húsz helyszínen szervezik meg az idén a 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) megnyitóját, a seregszemle díszvendége a spanyol filmművészet és nemzedékének legtehetségesebb táncosaként számon tartott Szergej Polunyin ukrán művész lesz.
Vizuál ajánló

A kortársművészet lelki aspektusaira figyel a Gallery Weekend

"A kortárs művészet engem fejez ki" mottóval indul pénteken a Gallery Weekend Budapest, amelyen tizennégy fővárosi kortárs galéria kiállításai, rendhagyó galériatúrák és tárlatvezetések várják a látogatókat vasárnapig.
Vizuál ajánló

Habkönnyű magyar filmeket tett ingyenesen elérhetővé a Filmio

Június 17-20. között bárki számára elérhető a Veri az ördög a feleségét, A veréb is madár, valamint a Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig? című vígjáték.
Vizuál hír

Madame Tussauds nyílik Budapesten

Várhatóan 2022 első negyedévében a Dorottya utcában is megnyílik az élethű viaszszobrairól híres Madame Tussauds, amely azért is különleges, mert a budapesti múzeum lesz a világ első teljesen franchise-rendszerben működő Madame Tussauds-ja – adta hírül a Telex.