„Talán Vörösmarty is megbocsátja nekünk ezeket a bűnöket” – nyilatkozta nekünk nemrég Henrik Irén, Dargay Attila özvegye annak kapcsán, hogy a Csongor és Tünde feldolgozásakor némileg egyszerűsíteniük kellett Vörösmarty Mihály eredeti, ma már nehéznek ható szövegét. Most már kijelenthetjük, a nagy költő minden bizonnyal mosolyogva bólint odafentről, a Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében – Dargay figuratervei alapján – készült animációs film ugyanis méltó az eredeti műhöz: az alkotás befogadhatóbb, mégsem leegyszerűsítő, sikerült megőrizni Vörösmarty eleganciáját és nyelvi leleményét. Ez a költői narratíva meglehet, egy mai, ezernyi ingernek kitett fiatal számára talán még mindig túlzottan szövevényes, ami sok odafigyelést igényel, de hát az animáció előnye ebben az esetben éppen az, hogy a szöveg és a kép összefonódik.

Kapcsolódó

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.

A mű romantikus nyelvezetét ennek megfelelően szépen ellensúlyozza a film látványvilága, amely időnként – jó értelemben vett – vizuális klisékkel dolgozik, főként a karakterek mozgatásakor vagy a humoros jelenetekben, ilyen például, amikor a három ördögfióka, Duzzog, Kurrah és Berreh viaskodását egy porfelhő képében látjuk. Ezekben a megoldásokban a legkisebbek is felismerhetnek olyan mintázatokat, amelyekkel a legnépszerűbb nemzetközi produkciókban is találkozhatnak. Emellett az alkotók lehetőséget adnak a rácsodálkozásra is:

leginkább ezeknél a jeleneteknél sikerült megmutatni, Vörösmarty története milyen mélyen gyökerezik a magyar kultúra hagyományaiban.

Jelenet a Csongor és Tünde című animációs filmből (Fotó/Forrás: Fórum Hungary)

Dargay Attila örökérvényű figuráit roppant szerethetően keltik életre a szinkronszínészek, a Czető Roland által megformált Csongor egy kicsit setesuta, sükebóka, de szerethető figura, míg az Eke Angéla hangján megszólaló Tünde pedig igazán földöntúli lény benyomását kelti. A gyerekek kedvence minden bizonnyal Balga (Szabó Győző) lesz, akinek több vidám percet köszönhetünk, de talán a legemlékezetesebb mégis Ilma, a nagyszájú szolgáló, akinek Lamboni Anna imádnivaló, visszafogott tájszólást kölcsönöz. Menszátor Magdolnánál pedig aligha találhattak volna megfelelőbb színészt Mirígy szerepére. 

Ne feledkezzünk meg Speier Dávid dramaturgról és Balassa Krisztián forgatókönyvíróról, akiknek munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ez az alkotás hiteles maradjon. A párbeszédekbe csempészett szóviccek és irodalmi utalások garantáltan szórakoztatják majd a felnőtt nézőket is, ráadásul

Vörösmarty drámai költeményének gyönyörűsége talán csak a Toldiéhoz és a János vitézéhez mérhető, így Jankovics Marcell 2022-es utolsó munkája után immár mindhárom mű méltó feldolgozást kapott. Hát mi ez, ha nem a magyar animáció örömünnepe?

Fejléckép: Jelenet a Csongor és Tünde című animációs filmből (Fotó/Forrás: Fórum Hungary)