Vizuál

150 éve született a derűs élet festője

2015.02.02. 14:00
Ajánlom
A Csók István születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékév keretében a festő csaknem 70 alkotását és több személyes tárgyát felvonultató kiállítás nyílik február 14-én a Várkert Bazárban.

A válogatás öt nagyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem-ábrázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra, a népies zsánerképekre, a keleti tárgyakat megjelenítő festményeire, az eszményi otthon bemutatására, valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképeire fókuszál - mondta el Gartner Petra, a tárlat kurátora a tárlatot bemutató február 2-ai sajtótájékoztatón. Sárváry István, a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy "ez az első olyan tárlat, amelyet kifejezetten a Várkert Bazár számára szerveztek".

Gartner Petra emlékeztetett rá, hogy Csók István számos jelentős munkája több közgyűjtemény állandó kiállításának anyagát gazdagítja, a most nyíló tárlaton azonban ezek közül is többet bemutatnak olyan művek mellett, amelyek évtizedekig magángyűjtemények "rejtett" anyagát képezték. Így lesz látható például a Züzü a tükör előtt, vagy a Sokác lányok idős asszonnyal című munkák. Mint azt a kurátor kiemelte, a művész a kor divatjának hódolva, szívesen vette magát körül keleti és néprajzi tárgyakkal, ezeket a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva mutatják be a kiállításban, Csók István személyes bútoraival és a művészről készült archív felvételekkel együtt.

Rodics Eszter, a Csók 150 emlékév szervezője elmondta, hogy a 150 éve született festőről egy éven át zajló programsorozattal emlékeznek meg országszerte. Az emlékév eseményeit február 2-án Csók István sírjának megkoszorúzásával kezdik, majd a születésnapon, február 13-án megnyitják A derűs élet festője című tárlatot a Várkert Bazárban. Az események sora Csók István mellszobrának avatásával folytatódik a festő cecei emlékházánál, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsájt ki, de lesz Csók-majális, kamarakiállítás a Szent István Király Múzeumban, vándorkiállítás is a számos egyéb program mellett. Rodics Eszter arról is beszélt, hogy az emlékév szervezésére a Nemzeti Kulturális Alap 35 millió forintos támogatást nyújtott, ebből 25 milliót a Várkert Bazárban július 5-ig látható kiállításra, 7,5 milliót a cecei emlékház megújítására fordítanak, a fennmaradó részt az év többi rendezvényének költségeire fordítják.

Csók István 1865. február 13-án született a Fejér megyei Sáregresen. A budapesti Mintarajz iskolában kezdte tanulmányait, művészete azonban a Münchenben és Párizsban töltött évek alatt bontakozott ki. Hosszú művészi pályafutása alatt magyarországi és nemzetközi színtéren egyaránt nagy sikereket aratott, alkotásaival számtalan díjat nyert. Főművei már életében közgyűjtemények megbecsült darabjaivá váltak, az Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére is. Munkáit számos kiállításon mutatták be és többször is eredményesen szerepelt a Velencei Biennálén és a világkiállításokon. A magyar művészeti élet nagyjait tömörítő Szinyei Merse Társaság 1920-ban elnökévé választotta, valamint a húszas évek elején a Képzőművészeti Főiskola rektoraként is tevékenykedett. Székesfehérváron még életében utcát és képtárat neveztek el róla.  96. évében hunyt el Budapesten, 1961. február 1-jén.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.