Az Országos Széchényi Könyvtárban mostantól megtekinthető annak a 127,5 centiméter átmérőjű és 1:10 000 000 méretarányú földgömbnek a másolata, amely 1881-ben, a velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállításán, a Magyar Nemzeti Múzeum által kiállított történeti-földrajzi anyag részeként első díjat kapott. Az úgynevezett
Perczel-glóbuszból három másolat készült. Egy az Országos Széchényi Könyvtárba, egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, egy pedig a miniszterelnöki irodába, a Karmelita kolostorba került.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) 2019. november 14-én fogadja a Karmelita kolostorban Patrick J. Deneen amerikai politológus professzort (j), akinek A liberalizmus kudarca című kötetét a napokban mutatják be Budapesten. (Fotó/Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Perczel László kartográfus az 1850-es években kezdett hozzá az eredeti, fából készült földgömbhöz, amelynek bordázatát 8 centiméter vastag papírmasé-gömbhéj borítja. A földgömb térképészeti ábráit Perczel László rajzolta, az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntést pedig Stark József tatai mesteremberek végezték.
Az eredeti, 1862-ben elkészült földgömböt a nemzeti könyvtár Térképtárában őrzik.
Az úgynevezett Perczel-glóbusz (Fotó/Forrás: OSZK)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke 2008 májusában közel 900 nagyfelbontású fényképfelvételt készített az eredeti Perczel-földgömbről. Ezek feldolgozásával készült el a mai állapotot bemutató 3D-s modell, azaz létrejött a Perczel-glóbusz állapotrögzítő digitális hasonmása, amelynek egy kisebb felbontású változata került be a Virtuális Glóbuszok Múzeumába, hogy az interneten is széleskörűen hozzáférhetővé váljon.
Továbblépésre 2018-ban nyílt lehetőség, amikor befejeződött a digitális restaurálás és rekonstrukció. Ennek során az eddig meglévő digitális anyagot át kellett szerkeszteni, kiszűrni az esetleges hibákat és rekonstruálni a hiányzó tartalmakat. Ez különösen
a lakkréteg által olvashatatlanná vált névanyag esetében okozott komoly nehézségeket, mert Perczel nem teljesen következetesen, de a kor szellemének megfelelően törekedett a magyaros írásmódra,
így a glóbuszon a név eltérhet a feltételezett forrástérkép írásmódjától, illetve a mai magyaros írásmódtól is. Egyúttal az eredetinek közel megfelelő betűkészlettel kellett újraírni a földrajzi helyneveket. A pótlás során összesen 2872 rajzi és 3252 névrajzi kiegészítést tettek a szakemberek.
Az úgynevezett Perczel-glóbusz (Fotó/Forrás: OSZK)
A munkához hozzátartozott a Perczel által használt forrásmunkák feltárása is, utolsó fázisa a földgömb fizikai újraalkotása volt,
aminek során megtörtént a digitális anyag kinyomtatása, majd gömbre kasírozása. Eközben elkészült a míves faállvány és a réz meridiánkör, melyek összeállítása után Perczel László földgömbje újra a régi fényében tündökölhet.
hírlevél
