Vizuál

150 évnyi tudomány hálózata

2020.11.13. 11:20
Ajánlom
Barabási Albert-László hálózatkutató több mint két évtizedes munkássága alatt számos különleges feladattal találkozott. Az egyik legmeglepőbb felkérés a Nature magazintól érkezett 2019-ben, amikor az újság szerkesztősége a lap alapításának 150 éves évfordulóját készült megünnepelni. Azzal a kéréssel keresték meg, hogy tervezze meg a magazin ünnepi számának címlapját. Mi került a címlapra, és hogyan zajlott a munka?

A 2019 tavaszán érkezett felkérés nagyon megtisztelő volt, hiszen a Nature magazin az egyik, ha nem a legfontosabb tudományos szaklap az egész világon. Kutatói karriereket indíthat el, ha valaki itt publikál. Hatalmas kihívás is volt ez a feladat, hiszen ilyen jellegű felkéréssel Barabási Albert-Lászlót még sosem keresték meg. A Nature magazin címlapján már többször is szerepeltek munkái, de ezek mindig az éppen megjelent lapszámban közölt tudományos értekezéshez tartozó ábrák voltak.

barabasi-ludwig-kiallitas_503381-111707.jpg

A Nature 150 hálózata (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A BarabásiLab csapata munkához látott, összegyűjtötték és feltérképezték az összes szakcikket, amely a 150 év alatt megjelent.

Ezek között olyan jelentőségű mérföldkövek is szerepeltek, mint az elektronok vagy a DNS-háló felfedezése.

Összesen 88.000 írást gyűjtöttek össze, és megtervezték az ezeket bemutató óriási hálózatot, amelyben minden csomópont egy szakcikket mutat, ezeknek színei pedig a különféle területeket jelölik. A csomópontok akkor vannak összekötve, ha a tudományos közösség egyszerre hivatkozott rájuk, tehát ilyen módon kapcsolódnak, így lehet látni, hogy a legkülönbözőbb témák hogyan kötődnek egymáshoz. Barabási Albert-László szavaival élve:

„a létrejött vizualizáció nagyon tisztán mutatja, hogy hogyan születik az innováció a különböző tudományterületek találkozásánál.”

barabasi-ludwig-kiallitas_503383-111707.jpg

A Nature 150 hálózata (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

Végül egy olyan gazdag anyag született, hogy a szerkesztők nem tudtak választani, így egy öt oldalas, kihajtható címlap született. Ezt láthatjuk a kiállításon, illetve egy látványos ábrát és videót, amely az adatok segítségével a folyóirat 150 éves történetét meséli el.

Született egy online felület is, amelynek segítségével a látogatók egyenként meg tudták vizsgálni mindazt a 88.000 cikket, amelyet a folyóirat publikált az elmúlt 150 évben, illetve a köztük található kapcsolatokat.

Ezek a rendkívül látványos anyagok azért is különlegesek, mert végül nem jelentek meg sehol, mivel nem volt számukra hely, tehát most a Ludwig Múzeum kiállításán láthatók először.

Fejléckép: Barabási Albert-László a Nature 150 hálózatokról mesél a kiállítás megnyitóján
Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Támogatott tartalom.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Jazz/World

Két koncertet ad Al Di Meola az Erkel Színházban

A Jazzfest Budapest által szervezett, november 9-i eseményen harminchat év után hallható újra Budapesten az Al Di Meola Electric Band, másnap pedig Mike Stern csatlakozik a gitárvirtuózhoz.
Klasszikus

Ősbemutatóval ünnepli születésnapját a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekara

Ünnepi hangversennyel jubilál a 171 éves Budapesti Filharmóniai Társaság november 18-án a Zeneakadémián, Marco Comin olasz karmester vezényletével. A klasszikus kedvencek mellett egy kortárs magyar ősbemutató is helyet kap ezen az esten.
Könyv

Alföldi Róbert huszonnégy színészlegendával készült interjúja olvasható egy kötetben

November 25-én jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában a Főszerepben című kötet, amelyben Alföldi Róbert huszonnégy lebilincselő beszélgetését olvashatjuk el mások mellett olyan művészekkel, mint Bálint András, Bánsági Ildikó vagy Cserhalmi György.
Vizuál

Európai Filmdíjak – Pedro Almodóvar, Ralph Fiennes és Tilda Swinton is a jelöltek közt

A legjobb európai film díjáért idén tizenöt produkció verseng majd. Az Európai Filmakadémia elismeréseit decemberben adják át Luzernben. Magyar alkotás ezúttal nincs a jelöltek közt. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Dal Európáért

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arra emlékezik vissza, amikor 1995-ben Magyarországon járt Ennio Morricone.
Vizuál hír

Így utazott Debrecenből Budapestre az egyik leghíresebb magyar festmény

A debreceni Déri Múzeum kölcsönadta Munkácsy Mihály Golgotáját a Szépművészeti Múzeumnak, ahol hamarosan nagyszabású jubileumi tárlat nyílik a magyar művész munkásságából. Cikkünkben galéria is található.
Vizuál ajánló

Európa újra mozizni megy

November 17-én rendezik meg a 9. Európai Art Mozi Napot, amely során fesztiváldíjas produkciókkal és premier előtti vetítésekkel várják az art mozik az európai filmek szerelmeseit.
Vizuál hír

Európai Filmdíjak – Pedro Almodóvar, Ralph Fiennes és Tilda Swinton is a jelöltek közt

A legjobb európai film díjáért idén tizenöt produkció verseng majd. Az Európai Filmakadémia elismeréseit decemberben adják át Luzernben. Magyar alkotás ezúttal nincs a jelöltek közt. 
Vizuál kritika

A rabszolgaság költői hangja szólal meg Mati Diop Arany Medve-díjas dokumentumfilmjében

Három évvel ezelőtt a Benini Köztársaság visszakapott Franciaországtól huszonhat, a gyarmatosítás során elrabolt műkincset. Ennek a politikai gesztusnak az utóéletét követi nyomon a Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm. Az alkotást a 2024-es Verzió Filmfesztiválon is láthatjuk.