Vizuál

180 éve nyílt meg a Nemzeti Színház Pesten

2017.08.22. 09:37
Ajánlom
Megmutatjuk az első épületet, majd a metróépítés miatt lebontott Blaha Lujza téri játszóhely belsejét, az 1956-os események nyomait a környéken és a legendás színészeket is. Galériáinkban a Fortepan archívumából válogattunk.

Gobbi (Hilda) adott pénzt a katonáknak, akik már elkezdték az aláaknázni az épületet, kérte őket, hogy mentsenek ki néhány dolgot.

Major Tamás igazgatói irodájának az ajtaját, a művészbejáró ajtaját, meg ezt-azt...(...)Gobbi még a robbantás után is ott bóklászott, és gyűjtött, amit tudott. A robbantásnál mindenki zokogott. Mégiscsak az életének egy részét vették el tőle. Tőlem is. Az öltözőt, ahovő először belépte, a Herti büfét, ahol az egész társulat otthon volt, a színpadot, a páholyokat, mindent" - emlékezett vissza Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyvében a Nemzeti Színház épületének lerombolását.

A Nemzeti Színház helye körüli legutóbbi vitákra még a mostani huszonévesek is emlékezhetnek, az azonban kevésbé köztudott, hogy a Magyar Nemzeti Színház megalakulásától ideiglenes épületekben játszott, gyakran több évtizedig. 

1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött.  1832-ben Széchenyi István gróf  A magyar játékszínrül  című röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését a Lánchíd közelében, a pesti Duna-parton, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az építkezés 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú, dísztelen, egyemeletes épületet közadakozásból, Pest vármegye támogatásával Zitterbarth Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján.

1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első, az ország - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után - negyedik magyar nyelvű színháza, miközben Pesten egy 3200 főt befogadó német teátrum már 1812 óta működött. Az intézmény első igazgatója Bajza József volt, a nyitóelőadáson mutatták be Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékát. 1840-ben a színház a vármegyétől az állam tulajdonába került, és nevét Nemzeti Színházra változtatták.

Az intézmény alapításától fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és a nemzeti művelődés szolgálatában, jelentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban is. Első évtizedét a nemzeti kultúra alapművei fémjelezték, mint például Katona József Bánk bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója

Többnyire elsőként mutatta be a magyar klasszikusok darabjait, 1879-ben Vörösmarty Csongor és Tündéjét, 1883-ban Madách Imre Az ember tragédiáját.

A színház a hazai és főleg a francia romantikus dráma mellett, Shakespeare-művek, illetve a nemzeti opera otthona lett. 1837. augusztus 29-én került sor az első operabemutatóra, A sevillai borbélyt adták elő, két hónappal később, október 28-án játszották az első nagyoperát, Bellini Norma című művét. A Nemzetiben 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, az új évadtól az operákat az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban vitték színre.

A Nemzeti társulatában kezdetektől a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek: Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső és sokan mások. 

Hetvenegy év működés után, 1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, 1913-ban lebontották. A társulat a mai Blaha Lujza térre költözött, az 1875-ben épült nagyobb és díszesebb Népszínház épületébe.

Ezt akkoriban sem tartották végleges megoldásnak, mégis több mint fél évszázadig itt működött a színház.

A teátrumot sem kímélték a történelmi események. A frekventált helyen fekvő színházon az 1956-os forradalom eseményei is nyomot hagytak, ahogy az galériánkban is látható. 

1964. február 13-án a televízióban jelentették be, hogy a metróépítés miatt ezt az épületet is lebontják.

Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött. A társulat átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába, ahol két évig játszott.

1966-tól a volt Petőfi Színház Hevesi Sándor téri felújított épülete szolgált "ideiglenes" otthonul a Nemzeti társulatának, harmincnégy évig itt tartották az előadásokat. 2000. szeptember 1-től 2002-ig a Nemzeti Színháznak nem volt társulata, a Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működött tovább.

1967-ben tervpályázatot írtak ki a Városligetben építendő új színházépületre, az egyik második helyezett, Hofer Miklós építész vezetésével húsz évig foglalkoztak a tervekkel, de azok nem valósultak meg.

1983-ban Gobbi Hilda a hetvenedik születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet az új Nemzeti Színház alapkövére ajánlotta fel,

 és országos közadakozást kezdeményezett, melynek során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták az építési engedélyt, de néhány fa kivágásán kívül nem történt semmi.

1987-ben újabb helykijelölő pályázatot írtak ki, melynek eredményeként az Engels (ma Erzsébet) tér lett a helyszín. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc építész lett. 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen letették a Nemzeti alapkövét, megkezdték az építkezést, amelyet szeptemberben az 1998-as választások után hivatalba lépő Orbán-kormány leállított, a túlzott költségekre és a nem megfelelő helyszínre hivatkozva.

1999. március 9-én a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosává nevezték ki Schwajda György írót, aki Siklós Mária építészt bízta meg a tervezéssel. A kormány a városligeti Felvonulási teret jelölte ki új helyszínként, amihez a Fővárosi Közgyűlés nem adta meg a tulajdonosi hozzájárulást.

A lehetséges helyszínek mérlegelése után a kormány 1999. augusztusban végül úgy döntött, hogy a teátrum a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd pesti hídfőjénél épüljön meg. A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű új Nemzeti Színház alig tizenöt hónap alatt elkészült, és 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit, Budapest kilencedik kerületében, a Bajor Gizi parkban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Akinek a dalai egy egész generáció gyerekkorát meghatározták

Az utóbbi évek új Disney-feldolgozásainál valódi színészek játsszák újra a meséket CGI állatokkal és környezettel, a királylányok feministák lettek, a dzsinn családot alapított. Egyetlen biztos pont van azonban az új verziókban: az eredeti zenék. Július 22-én lesz hetvenéves Alan Menken nyolcszoros Oscar-díjas amerikai filmzeneszerző, számtalan sikeres Disney-rajzfilm kísérőzenéjének komponistája.
Vizuál videó

Így nézett ki a Macskák stábja az animált szőr előtt

Ha már kiszörnyülködted magad az előzetesen akkor mutatunk egy kis videót a próbákról és a díszletekről.
Vizuál ajánló

Premier előtti vetítésekkel és tematikus napokkal vár a Vertigo Filmhét

A közelmúlt filmtermésének legjavából huszonnégy alkotást vetítenek az idei Vertigo Filmhéten, amely július 24. és 31. között várja az érdeklődőket a fővárosi Puskin moziban.
Vizuál divattervező

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Vizuál gyász

Elhunyt Kovács Péter festőművész

A Kossuth-díjas festőművészt, grafikust, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját szombaton, 76 éves korában érte a halál.