Vizuál

180 éve nyílt meg a Nemzeti Színház Pesten

2017.08.22. 09:37
Ajánlom
Megmutatjuk az első épületet, majd a metróépítés miatt lebontott Blaha Lujza téri játszóhely belsejét, az 1956-os események nyomait a környéken és a legendás színészeket is. Galériáinkban a Fortepan archívumából válogattunk.

Gobbi (Hilda) adott pénzt a katonáknak, akik már elkezdték az aláaknázni az épületet, kérte őket, hogy mentsenek ki néhány dolgot.

Major Tamás igazgatói irodájának az ajtaját, a művészbejáró ajtaját, meg ezt-azt...(...)Gobbi még a robbantás után is ott bóklászott, és gyűjtött, amit tudott. A robbantásnál mindenki zokogott. Mégiscsak az életének egy részét vették el tőle. Tőlem is. Az öltözőt, ahovő először belépte, a Herti büfét, ahol az egész társulat otthon volt, a színpadot, a páholyokat, mindent" - emlékezett vissza Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyvében a Nemzeti Színház épületének lerombolását.

A Nemzeti Színház helye körüli legutóbbi vitákra még a mostani huszonévesek is emlékezhetnek, az azonban kevésbé köztudott, hogy a Magyar Nemzeti Színház megalakulásától ideiglenes épületekben játszott, gyakran több évtizedig. 

1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött.  1832-ben Széchenyi István gróf  A magyar játékszínrül  című röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését a Lánchíd közelében, a pesti Duna-parton, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az építkezés 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú, dísztelen, egyemeletes épületet közadakozásból, Pest vármegye támogatásával Zitterbarth Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján.

1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első, az ország - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után - negyedik magyar nyelvű színháza, miközben Pesten egy 3200 főt befogadó német teátrum már 1812 óta működött. Az intézmény első igazgatója Bajza József volt, a nyitóelőadáson mutatták be Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékát. 1840-ben a színház a vármegyétől az állam tulajdonába került, és nevét Nemzeti Színházra változtatták.

Az intézmény alapításától fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és a nemzeti művelődés szolgálatában, jelentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban is. Első évtizedét a nemzeti kultúra alapművei fémjelezték, mint például Katona József Bánk bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója

Többnyire elsőként mutatta be a magyar klasszikusok darabjait, 1879-ben Vörösmarty Csongor és Tündéjét, 1883-ban Madách Imre Az ember tragédiáját.

A színház a hazai és főleg a francia romantikus dráma mellett, Shakespeare-művek, illetve a nemzeti opera otthona lett. 1837. augusztus 29-én került sor az első operabemutatóra, A sevillai borbélyt adták elő, két hónappal később, október 28-án játszották az első nagyoperát, Bellini Norma című művét. A Nemzetiben 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, az új évadtól az operákat az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban vitték színre.

A Nemzeti társulatában kezdetektől a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek: Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső és sokan mások. 

Hetvenegy év működés után, 1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, 1913-ban lebontották. A társulat a mai Blaha Lujza térre költözött, az 1875-ben épült nagyobb és díszesebb Népszínház épületébe.

Ezt akkoriban sem tartották végleges megoldásnak, mégis több mint fél évszázadig itt működött a színház.

A teátrumot sem kímélték a történelmi események. A frekventált helyen fekvő színházon az 1956-os forradalom eseményei is nyomot hagytak, ahogy az galériánkban is látható. 

1964. február 13-án a televízióban jelentették be, hogy a metróépítés miatt ezt az épületet is lebontják.

Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött. A társulat átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába, ahol két évig játszott.

1966-tól a volt Petőfi Színház Hevesi Sándor téri felújított épülete szolgált "ideiglenes" otthonul a Nemzeti társulatának, harmincnégy évig itt tartották az előadásokat. 2000. szeptember 1-től 2002-ig a Nemzeti Színháznak nem volt társulata, a Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működött tovább.

1967-ben tervpályázatot írtak ki a Városligetben építendő új színházépületre, az egyik második helyezett, Hofer Miklós építész vezetésével húsz évig foglalkoztak a tervekkel, de azok nem valósultak meg.

1983-ban Gobbi Hilda a hetvenedik születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet az új Nemzeti Színház alapkövére ajánlotta fel,

 és országos közadakozást kezdeményezett, melynek során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták az építési engedélyt, de néhány fa kivágásán kívül nem történt semmi.

1987-ben újabb helykijelölő pályázatot írtak ki, melynek eredményeként az Engels (ma Erzsébet) tér lett a helyszín. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc építész lett. 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen letették a Nemzeti alapkövét, megkezdték az építkezést, amelyet szeptemberben az 1998-as választások után hivatalba lépő Orbán-kormány leállított, a túlzott költségekre és a nem megfelelő helyszínre hivatkozva.

1999. március 9-én a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosává nevezték ki Schwajda György írót, aki Siklós Mária építészt bízta meg a tervezéssel. A kormány a városligeti Felvonulási teret jelölte ki új helyszínként, amihez a Fővárosi Közgyűlés nem adta meg a tulajdonosi hozzájárulást.

A lehetséges helyszínek mérlegelése után a kormány 1999. augusztusban végül úgy döntött, hogy a teátrum a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd pesti hídfőjénél épüljön meg. A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű új Nemzeti Színház alig tizenöt hónap alatt elkészült, és 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit, Budapest kilencedik kerületében, a Bajor Gizi parkban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál plakát

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.
Vizuál színész

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál frida kahlo

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Vizuál pályázat

Indul a második Budapest Art Mentor Képzőművészeti Program

Július 7-ig lehet jelentkezni az ősszel induló képzésre, ahol a képzőművészeknek személyre szabott segítséget nyújtanak karrierjükben.
Vizuál pesti vigadó

Kulisszatitkok – színház kívül-belül

Csoportos tárlat és programsorozat 70 színházi iparművész 150 különleges alkotásával a Vigadó Galériában.