Az 1999-es év minden idők egyik legerősebb Oscar-felhozatalát hozta - a Legjobb film díjára például olyan filmeket jelöltek, mint Az élet szép, Az őrület határán, az Elizabeth, vagy a Ryan közlegény megmentése. A győztes mégis a Szerelmes Shakespeare lett, amit a mai napig az egyik leggyengébb fődíjasnak tartanak - a kosztümös film öröksége ezen túlmenően sem rózsás, itt ért ugyanis csúcsra Harvey Weinstein producer és agresszív marketinggépezete, akit a #Metoo mozgalom a közelmúltban söpört ki a filmvilágból. A gála egyik győztese ettől függetlenül a Ryan közlegény megmentése volt, amelyik öt szobrocskát, köztük a Legjobb rendező díját is elhozta, és a mai napig az egyik legjelentősebb és legismertebb háborús moziként emlékszünk rá - na meg a legeklatánsabb példaként arra, hogy Steven Spielberg zseniálisan kezdi, de pocsékul zárja le filmjeit.
A mozit húsz éve, 1998 júliusában mutatták be, Magyarországra kér hónapos késéssel, szeptemberben jutott el.
A nyitóképek, az Omaha beach-i partraszállás nemcsak a film kulcsjelenete, de az egyik legtöbbet emlegetett és hivatkozott akciószcéna, ami majd' minden, ezután következő háborús filmre hatással volt - sőt, Spielberg torokszorítóan izgalmas képei nélkül valószínűleg a mai szuperhős- és akciófilmek is máshogy festenének. A jelenetet rendhagyó, de a rendezőtől egyáltalán nem szokatlan módon nem tervezték és rajzolták meg előre storyboardokon - és talán épp az improvizatív felvételek hatására lett ennyire valósághű. A közel fél órás szcéna átlagos snitthossza meglepően hosszú, 7,2 másodperc - Spielberg nem vágott össze-vissza, hanem végig az események közepében tartva a nézőt, szokatlanul hosszú ideig tartotta ki a kamerát. Az egész partraszállás közel 12 millió dollárba fájt a készítőknek, ami a film teljes költségvetésének 20%-a. Nem a valódi helyszínen, Franciaországban, hanem Írországban, Curracloe-n vették fel a jelenetet, mindössze 15 nap alatt, az előkészületek azonban 11 hétig tartottak. A film egyik producere szerint hatalmas segítséget nyújtottak az ír hadsereg katonái, akik hihetetlenül hasznos statisztának bizonyultak, hiszen pontosan tudták, hogyan kell mozogni, fedezékbe vonulni, vagy éppen fegyvert cipelni.
A nyitóképek olyan élethűre sikeredtek, hogy több háborús veterán számára poszttraumás stressz zavart idéztek elő.
Azért választottam a II. világháborút, mert az fontos beszélgetési téma volt a családomban. A szüleim sokat beszéltek a Holokausztról, és a II. világháborúról is. Úgy nőttem fel, hogy tisztában voltam ezekkel a témákkal. Az édesapám háborús veterán - hála az égnek még mindig velünk van, 101 éves -, a légi hadtestnél szolgált 1942 és 45 között
- mondta el a rendező.
A főszerepet alakító Tom Hanks szintén a II. világháború megszállottja. Az 1973-ban sugárzott The World at War című második világháborús dokumentumsorozatnak nagy rajongója volt. Egy időben rengeteg, a II. világháborúról szóló, vagy abban az időben játszódó film készült, de ezek valójában nem a háborút mutatták be, hanem felhasználták az eseményeket egy-egy morális tanmese kedvéért. Hanks szerint a Ryan közlegény előtti utolsó, nagy stúdió készítette II. világháború harci film a 20 évvel korábbi A híd túl messze van volt. Sokkal gyakoribbá váltak ugyanis a valódi ütközetek helyett a háború moralitását, vagy épp őrültségét bemutató, kvázi-világháborús mozik, mint A 22-es csapdája, vagy a MASH.
Steven Sépielberg feleségével, Kate Capshaw-val a film bemutatóján (Fotó/Forrás: IMDb)
A film egyik mellékszerepét alakító, azóta a Halálos iramban-sorozattal világsztárrá váló Vin Diesel a Ryan közlegényt megelőzően mindössze saját rendezésű filmjeiben, egy rövidfilmben, és egy drámában szerepelt - szerencséjére viszont Spielberg mindkettőt látta. Ez mentette meg a karrierjét is, hiszen az akkor már évek óta sikertelenül próbálkozó Diesel már épp kezdte volna feladni színészi álmait; mikor beválogatták a szerepre, akkor is épp telemarketingesként dolgozott. Karakterét csak azután írták meg hogy Spielberg kiválasztotta, és kifejezetten rá szabták.
Dieselhez hasonlóan a szintén mellékszerepet alakító Adam Goldberg szerepe sem volt még megírva, amikor beválogatták a filmbe. Goldberg szerint a meghallgatáson egyáltalán nem voltak még kész jelenetek a filmhez, ezért egy másik világháborús film, az Éjfélre kitisztul jeleneteivel castingolták a színészeket. A Horvath őrmestert alakító Tom Sizemore eredetileg nem is szerepelt volna a filmben: fontos szerepet kapott Terrence Malick filmjében, Az őrület határában, ami épp a Ryan közlegény ellen versengett az Oscaron. Már készült elutazni a Malick-film forgatására, amikor Spielberg felhívta.
Nem kertelt, azonnal a lényegre tért és rákérdezett: Ausztráliába akarsz menni Terrence Malickkal, vagy Nagy-Britanniába és Írországba velem és Tom Hanks-szel? Azt válaszoltam neki, hogy inkább Nagy-Britanniába és Írországba mennék.
- emlékezett vissza a színész.
A nyitóképek mellett a film egyik legemlékezetesebb jelenete a Goldberg alakította Mellish közlegény és egy német katona közti küzdelem - ez sem jöhetett volna létre, ha Spielberg nem az ösztöneire hallgatva, sokszor improvizálva forgatott volna. A jelenet ugyanis eredetileg nem szerepelt a forgatókönyvbe, a film egyik katonai tanácsadója viszont arra biztatta Goldberget, hogy essen neki a német katonának, a filmet megelőző felkészítő táborban ugyanis remekül ment neki a bajonettel való harc. Spielbergnek tetszett a gondolat, és végül
annak ellenére benne hagyta a jelenetet a végső verzióban, hogyan sokan azt tanácsolták, vágja ki, ugyanis túl durva.
A jelenet harmadik főszereplője az Upham nevű katonát alakító Jeremy Davies, aki a borzalomtól lefagyva képtelen közbelépni és megmenteni bajtársát. A hihetetlenül feszült pillanatokat Spielberg szintén forgatás közben improvizálta.
Félrehívott, és azt mondta, hogy Upham karaktere képviseli leginkább a közönséget a filmben - legtöbben ugyanis soha nem tapasztalják meg, milyen a háború, ahogy Upham sem készült soha harcolni, hiszen csak egy egyszerű tolmács.
- emlékezett vissza Davies.
Az egyik utolsó felvett jelenet a templomban játszódó volt - az egyik mellékszerepet alakító Ed Burns szerint ebédszünetben Tom Hanks félrehívta a színészeket a templom mögé, elővett egy üveg Jack Daniels whiskyt és néhány poharat, kitöltötte a feleseket és így szólt:
Fiúk, szeretnék egy kis tósztot mondani arra, milyen nagyszerű volt veletek dolgozni! Jártam a vágószobában és láttam, Steven mit vágott eddig össze - van egy jó hírem és van egy rossz hírem. A jó hír az hogy egészen elképesztő filmet készítünk, ami ha úgy sikerül, ahogy szerintem sikerülni fog, akkor a filmtörténelem részeivé válunk. Ez a film akkor is fennmarad majd, amikor mi már rég nem leszünk. Generációk fogják nézni a halálunk után is. Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy a csúcson vagyunk, innentől fogva lejtő következik.
(Steven Jay Rubin filmtörténész és forgatókönyvíró, a Combat Films: American Realism 1945-2010 című könyv szerzőjének írása nyomán)
hírlevél
