Etelka, Aletta

Séta a víz felett

2009.10.30. 11:37

Programkereső

Egy folyón átívelő híd nemcsak a forgalom számára épül és szerepe messze túlmutat azon, hogy két, egymástól különálló, egységet összekössön.

Többek között erről is beszéltek neves építészek az Építészet Hónapja - 2009 fesztivál keretében megrendezett „Vízen járva: gyalogos hidak és vízi inspirációk" című előadássorozaton.

híd kép1
híd kép1

Marc Mimram szerint „egy híd lényege nemcsak az, hogy az ember saját lábán vagy valamilyen járművel eljusson az egyik partról a másikra. A hidak hozzáadott értékekkel is rendelkezhetnek." A francia építész egy New York-i híd tervével bizonyította állítását, amelyben megmutatta, hogy az építmény kiállítóhelységek vagy teraszok hozzáadásával már nemcsak az áthaladó forgalom számára épül, hanem az élet is megjelenik a folyó fölött.
„A híd, olyan, mint egy műtárgy. Nemcsak funkciója kell, hogy legyen, hanem gondolatot vagy kultúrát is kell, hogy képviseljen" mondta Dietmar Feichtinger osztrák származású építész, majd példaként megemlítette a Párizs belvárosában található Simone de Beauvoir felüljárót. Ez a gyalogoshíd első munkáinak egyike, melyben a feladat a Francia Nemzeti Könyvtár nyilvános épületének és a Szajna túloldalán található Bercy park összekötése volt, megteremtve a kapcsolatot kultúra a természet között.

híd kép2
híd kép2

A jelenleg Párizsban dolgozó szabadúszó szerint a gyalogoshidak másik előnye a forgalmi hidakkal ellentétben, hogy képes összhangban lenni környezetével. Amíg egy közúti híd szerkezetének nagyságából adódóan erősen átformálja a tájképet, egy gyalogos átkelő könnyedségével szinte egybeolvad környezetével. Jó példa erre Feichtinger Passerelle elnevezésű munkája a párizsi La Defense negyedben. Ez egy üvegből és acélból készült építmény, amely mind anyagával, mind félköríves pályájával a mellette található irodaházzal tökéletesen harmóniában van.

híd kép3
híd kép3

Gyalogos átjárókra Budapestnek is szüksége lenne. Ennek egyik oka, hogy egy ilyen építményen az emberek távol az autók zajától és bűzétől, biztonságosan közlekedhetnének egyik partról a másikra. Másrészt létrejönne egy tér a Duna közepén, ahol a város lakói nyugodt körülmények között tölthetnék el szabadidejüket, egyszerre gyönyörködve Buda és Pest lenyűgöző panorámájában. Bojár Iván András a Szeretem Budapestet Mozgalom egyik alapítója bemutatta, hogy a kilencvenes évek elejétől milyen variációk születtek Pest és Buda belvárosának gyalogos átkelőhellyel való összekötésére. A művészettörténész szerint fővárosunknak azért is van szüksége egy gyalogoshídra, mert így megvalósulna a közvetlen kapcsolat a két oldal történelmi belvárosa között. Az elmúlt húsz évben számos megoldás született egy a Dunán átívelő gyalogos felüljáró ötletére, máig azonban egyik terv sem valósult meg. Vannak köztük egész merész tervek is, mint például a 2005-ös Szeresd Budapestet! pályázat nyertes munkája is, amelyben a 4D Építész Stúdió egy csőrendszert tervezett a folyó fölé, ahol külön rendszerben biztosítanák a gyalogos és kerékpáros átkelést.

A városvezetés eddig egyetlen gyalogos felüljáró ötletét sem támogatta, szimbólumtelítettségre valamint a hidak ritmusának megbomlására hivatkozva. Az autósok pedig azért ellenzik egy gyalogoshíd megépítését, mert számukra fontosabb lenne elsőként egy újabb közúti híd létrejötte. Bár kétségtelen, hogy valóban kellemes órákat lehetne eltölteni messze a forgalomtól a Duna közepén, úgy látszik, hogy ez még évekig várat magára.