Ervin

Giccs vagy művészet?

2010.02.11. 16:57

Programkereső

Hogy Glenn Brown festő óriás vagy svindler, arról megoszlanak a vélemények, de most mi magunk is szemügyre vehetjük munkáit.
Glenn Brown: The Aesthetic Poor (2002)
Glenn Brown: The Aesthetic Poor (2002)

Glenn Brown 1966-ban született Hexamben és fiatal kora ellenére már egy művészeti pert és egy Turner-díj jelölést (2000) is maga mögött tudhat. Míg a Turner-díjról olvasni egy képzőművész kapcsán nem meglepő, a per már annál inkább. Az ominózus beadvány a Dalí Alapítvány nevéhez fűződik, ami kifogásolta, hogy Brown lemásolta Salvador Dalí egy-két képét. Szerencse, hogy Rembrandtnak vagy Fragonard-nak nincs alapítványa, mert akkor igen gyakran járkálna a művész bíróságra. Képei ugyanis általában kanonizált művek egyéni stílusú másolatai, furcsa színekkel és túlzásokkal, melyeket egyaránt hívhatunk hiperrealistának és giccsesnek.

Mielőtt továbbhaladnánk, annyit feltétlenül szükséges pontosítanunk, hogy kanonizált képekről készült képek másolatai a munkái. Tehát nem magát az eredeti alkotást másolja, hanem, csak és kizárólag, képeslapokról, reprodukciókról koppint Mr. Brown. Talán fölösleges kiemelni az egyértelmű posztmodern gesztust, viszont kifejezetten érdemes eljátszadozni a gondolattal, hogy a művész mennyire lenne engedékeny, ha az ő képeivel tennék mindezt? Természetesen csak a képei reprodukcióinak a másolatáról lenne szó. Különös tekintettel arra, hogy Glenn Brown képei igen jól fogynak és hollywoodi sztárok is előszeretettel vásárolják munkáit, nem csekély összegekért. Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy a festő igen kiválóan megél évi pár festmény eladásából, de a tárlaton maguk a látogatók is közvetlen tapasztalatot szerezhetnek értékükről. A kiállításon ugyanis található három kép, melyek előtt szaggatott fehér vonallal egy téglalapot rajzoltak a padlóra, amibe ha belelépünk, elkezd vijjogni egy sziréna. Nos, ezek a festmények magántulajdonban vannak, és tulajdonosuk csak ezen védelem biztosítása mellett járult hozzá kiállításukhoz.

Glenn Brown: A nagy maszturbátor
Glenn Brown: A nagy maszturbátor

Furcsa dolog ily formán megtapasztalni, hogy mit is jelenthet befutott festőnek lenni a világ nyugati felén, de furcsák a képek is. Hol tudományos-fantasztikus regények tájait idézik, hol ugye másik, már halott, művészek képeit, de amit talán általánosságban elmondhatunk róluk, hogy kísértetiesek. Nem csak azért mert még egy bájos labradort is zöldben foszforeszkálva ábrázol a művész, hanem mert képeit váltakozva lengi be valami ijesztő hidegség és a csontig hatoló rohadás érzete. Ha pedig ez nem lenne önmagában elég nyugtalanító, akkor marad a festési technikáját övező titok. A szemmel láthatóan számtalan rétegnyi festékkel létrehozott olajfestmények, közelebbről szemrevételezve nem nagyon mutatják az elvárt festékvastagságot, sőt mi több, a képek felülete teljesen sima. A bravúr (vagy trükk?) egyetlen ismerője, Glenn Brown, pedig mélyen hallgat.

 A kiállításhoz tárlatvezetések szombat délelőttönként pedig a Családi Délelőttök keretében gyerekprogramok is kapcsolódnak. A programokról bővebben itt olvashatnak.

Glenn Brown

Ludwig Múzeum

Nyitva: április 11-ig