Etelka, Aletta

Régi pompa és modern művészet

2010.06.09. 14:20

Programkereső

Az utazás talán legjobb fajtája, amikor a természet és a kultúra szépségei egy helyen találkoznak. Kismartonban és környékén jártunk.

Bár sokáig úgy tűnt, hogy nemhogy a nyár nem jön el, de nemes egyszerűséggel beleragadunk egy konstansan fennálló, ragacsos őszben, szerencsére mégis lett nyár, végre lehet kirándulni, bár ez az úti cél esős időben is bőven kínál élményeket.

Esterházy kastély, Kínai szalon
Esterházy kastély, Kínai szalon

Kismarton 1622 óta az Esterházy család birtoka, komolyabb szerepre azonban csak a török vész megszűnése után tett szert, ami érthető is. Háborús időkben jóval nagyobb biztonságot nyújtott a nem messze fekvő Fraknó, és nem csak elméletileg: az Esterházyak trezorjának is nevezett várat soha, semmilyen had nem tudta bevenni. A város igazi virágzása azonban I. Esterházy „Fényes" Miklós (1714-1790) regnálásával kezdődött. Neki köszönhetően alakult ki a mai, és akkori, szemmel egyaránt elképzelhetetlen luxust felvonultató udvari élet és ő hívta meg udvari zenésznek Joseph Haydnt is. Ráadásul mindkét tényből mind a mai napig profitál a város. Utóbbit éves fesztiválok keretében kamatoztatja, előbbi emlékeit pedig mi is megtekinthetjük egy kastélytúra keretében. Bár bútorok nem nagyon maradtak a kastélyban, maga az épület is lenyűgöző. A vezetés elején szimplán építészetileg és méreteivel nyűgözi le a kastély a látogatót, amikor azonban a csoport a szalonokhoz ér (különleges alkalmakkor a Kínai szalon is látogatható), majd a koncerteknek otthont adó Haydn teremhez, akkor még a legracionálisabb elmének sem esik nehezére elképzelni azt a fantasztikus pompát, amiben a hercegi család töltötte a napjait. Ízlés dolga, hogy ki milyen formán szereti felfedezni a világot és azon belül a műemlékeket, de az Esterházy-kastély esetében nem idegesítő korlát, hogy csak vezetéssel látogatható az épület. A felkészült idegenvezetők igazándiból olyan mennyiségben zúdítják az ember nyakába a család történetéről szóló információkat, hogy megbánja az ember, hogy nem vitt diktafont. Ráadásul olyan szép konklúziókat is hallhatunk minthogy a vagyon jelen állapota teszi kerekké a család történetét: egy nem főúri ős alapította vagyon, melynek utolsó „tulajdonosa" egy teljesen polgári származású hölgy volt, aki létrehozta az Esterházy Magánalapítványt, ezzel megosztva a közzel az évszázadok alatt felgyűlt kincseket.

Hogy ez a szándék mennyire nemcsak gesztus szinten működik, jól mutatják az Alapítvány azon törekvései, melyekkel a kortárs művészeteket és a múlt minél jobb megismerését támogatja. Június 11-től ráadásul két új tárlat keretében teljesedik ki mindkét korábban említett cél. Az Esterházy-kastély ékkövei - a gyűjtemény újra  a kastélyban című kiállításnak a kastély ad otthont, és az Esterházy hercegek legértékesebb kincseit mutatja be, olyan tárgyakat, amelyek láttán még inkább ámulhatunk az egykori udvari és báli élet fényűzésén. A másik kiállítás a kastély melletti Ágoston-rendiek régi kolostorépületében (Eisenstadt, Haydn Gasse 1.) lesz látható és a múlt helyett a jelenre koncentrál. A Central Europe Revisited III. című tárlat immár hatodik alkalommal nyújt ízelítőt közép-kelet európai művészek munkáiból. A kiállítók között, szokásos módon, találunk osztrák és magyar művészeket, akikhez ez alkalomból bolgár és szerb alkotók csatlakoztak. A magyarok között megtaláljuk a három friss Esterházy-díjast (Horváth Dániel, Borsos Lőrinc, Siegmund Ákos), akik mellett Szörényi Beatrix és Szabó Eszter képviseli hazánkat. A szerb szereplők közül pedig külön említést érdemel Aleksandar Zograf, akinek képregényei méltán évek óta kedvencei a magyar közönségnek.

A rendezvényekről és programokról bővebben az Esterházy Magánalapítvány honlapján olvashatnak.