Pandora, Gabriella

Nemcsak kockaház

2010.09.07. 12:46

Programkereső

Magyarok a Bauhausban – A művészettől az életig címmel nyílt meg a Pécs 2010 egyik legjelentősebb kiállítása.

A kiállítás láttán az az ember első gondolata, hogy annyi kincsünk van, és olyan sokat kell végre megmutatni belőle, hogy azok alig férnek a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai épületeibe. Mindezen kincsek felkutatása és a Bauhaus magyar szálainak felgöngyölítése elsősorban Várkonyi György művészettörténész nevéhez köthető, kurátor társai pedig Bajkay Éva és Annamarie Jaeggi voltak.

Bauhaus 4 Mesterek és magyarok a Bauhaus tetején
Bauhaus 4 Mesterek és magyarok a Bauhaus tetején

Feltűnően egyedülálló jelenség, hogy a németországi főiskolaként 1919-ben indult Bauhaushoz több mint húsz magyar csatlakozott. A tanárként híressé lett Moholy-Nagy Lászlón és Breuer Marcellen kívül Pap Gyula pályája a fémműhelyben kezdődött, míg Berger Otti a szövőműhelyben tanított. Pécsről heten jutottak el Weimarba. Építészként szerzett később hírnevet az USA-ban Breuer Marcell, Svédországban Forbát Alfréd, Weininger Andor pedig - akinek elképesztő gömbszínház tervét új maketten csodálhatjuk meg - hollandiai és kanadai kitérő után New York-ban telepedett le. Molnár Farkas, Stéfán Henrik és Johan Hugó festményei és lenyűgöző iparművészeti munkái szintén méltók a figyelemre. Kállai Ernő a Bauhaus folyóirat szerkesztője volt, Weininger pedig Gropiustól kapott afféle sajtófőnöki megbízást. Felfedezésre várnak Neugeboren Henrik munkái, Schwarz István és Téry Margit grafikái, Sebők István színháztervezői tevékenysége is, és biztosan nagy visszhangja lesz a fotóművésznők, Fodor Etel, Blüh Irén és Kárász Judit kísérleti és szociografikus fényképeinek.

Az idő felgyorsulásának élményét adják az első termekben látható Moholy-Nagy alkotások, aki 1919-es, '20-as, '21-es munkái tanúsága szerint hatalmas absztrakciós utat járt be a MA címlapjától, a már a bécsi emigrációs korszakra eső Hidakon át, egy kinetikus rendszerig. A szellemileg releváns előzmények között meg kell említenünk Bortnyik Sándort is, aki ugyan nem csatlakozott a Bauhaushoz, de kívülállóként is aktívan részt vett az iskola életében. Képei, az Új Ádám (mellette a kevésbé sikerült Új Évával) emblematikus jelentőségűek voltak, akárcsak a későbbi Szürke szamár című.

Bauhaus 5 Bortnyik Sándor Az új Ádám
Bauhaus 5 Bortnyik Sándor Az új Ádám

A kiállításon jól látható, hogy bár a magyarok nagy része festőnek indult, a kezdeti időszak után el tudtak vonatkoztatni a táblaképtől, és nagyban hozzájárultak a főiskola szemléletében végbement konstruktivista fordulathoz, ami a művészet és a technika új egységének kereséséhez vezetett. Az 5-17-es termekben a mesterek és tanítványok egymást inspiráló munkájának eredményeit láthatjuk, a növendékek munkái együtt szerepelnek Gropius, Kandinszkij, Klee, valamint Itten, Feininger, Schlemmer, Bayer és Joost Schmidt alkotásaival, és természetesen találkozhatunk az érett Moholy-Nagy különböző műfajú munkáival (például izgalmas önarcképével), Breuer legendás csőszékével, és az emblematikus vörös kockaházzal, Molnár Farkas korszakalkotó tervével.

A Bauhaus komplex, nyolcvan év után is modern művészet-szemlélete filozófiává kovácsolódott, amelynek persze nem volt, nem lehetett maradása a fasizálódó Németországban. Ez a gondolkodás összművészeti, a különböző újítások együtt, sokszor egymást ösztönözve alakultak ki. A Bauhaus transznacionális szemlélete is kiviláglik a kiállításon az ünnepek és hétköznapi élet bemutatása során. Ebben is kiemelkedő szerep jutott a magyaroknak. A mezőnyben is sokoldalúságával kiemelkedő Weininger 1924-ben alapított iskolai zenekart, ami a korabeli jazz bandek stílusára támaszkodott, de magyar nótákat is előadtak, Weininger pedig adott esetben zenebohócként is fellépett.

Bauhaus 2 Breues Marcell híres csőszéke
Bauhaus 2 Breues Marcell híres csőszéke

A Bauhaus utóéletének egy jelentős szeletét az utolsó teremben diavetítésen követhetjük nyomon, ahol korabeli és mai formájukban mutatják az itthon megvalósult, főleg pécsi és budapesti, épületeket. Ugyan ezt a témát sokkal bővebben tárja elénk Hans Engels német fotográfus, akinek 12 tablóját a Káptalan utcai épületegyüttes egy másik kertjében láthatjuk. Sajnos a főkiállítás teremőrei erről nem értesültek, pedig azok a tablók akár a 18-ik termet is alkothatnák. Például a Széchenyi-téri Dzsámi rekonstrukciója és a hegyoldal fölött kiszögellő, Fecskefészeknek hívott Forbát-villa csupa izgalmas adalék, mindennap látható mementó.

De igazságtalanok lennénk a kiállítás rendezőivel, ha nem említenénk meg, hogy városi sétákat is szerveznek a Bauhaus-emlékekhez, felelevenítik a karneválokat, mulatozásokat és színházi előadásokat. Munkájuk révén a Bauhaus már az év eleji pécsi konferencia óta bekerült abba az abszolút releváns kulturális diskurzusba, amely nem csak a stílus történetét és jelentőségét tárgyalja, hanem jelenlévő örökségként is vizsgálja.

Magyarok a Bauhausban - A művészettől az életig
Janus Pannonius Múzeum (Pécs)
Nyitva: október 24-ig