Árpád

Papíron már össze is olvadt?

2012.05.24. 07:59

Programkereső

A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összeolvadásáról, pontosabban az MNG beolvadásáról szóló tervek nagy port kavartak az elmúlt időszakban - röviden összefoglalva az eddigi eseményeket, utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.

Minden tiltakozás ellenére úgy tűnt, hogy a 2011. október 20-án született kormányhatározat következtében már március elsejétől megszűnik az önálló Magyar Nemzeti Galéria, és helyette egy jóval nagyobb Szépművészeti Múzeum jön létre. Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója és tavaly szeptember óta az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos ígérete szerint ezzel megkezdődhetett volna az átszervezés, racionalizálás, a magyar anyag sikeresnek remélt nemzetközi kiállításainak felépítése és az eljövendő múzeumi negyed kiállításainak szakmai előkészítése is. Viszont a tervezett napon Baán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nemzeti Galériánál felhalmozódott adósságok miatt az összevonás négy hónapos késéssel, július elsejével fog megvalósulni. Baán elmondta azt is, hogy erről a kormány is dönteni fog.

Szépművészeti Múzeum - épület
Szépművészeti Múzeum - épület

Az összevonást elhalasztó kormányhatározat (1050/2012. (III. 6.)) csak március 6-án született meg és március 7-én lépett életbe, módosítva a beolvadás határidejét február 29-ről június 30-ra. Kérésünkre a halasztó kormányhatározat számát a Magyar Nemzeti Galéria nem, a Szépművészeti Múzeum is pedig csak több nap után találta meg. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy mi történt a két múzeummal március elseje és hatodika között. Kértünk jogi szakvéleményt az üggyel kapcsolatban, a neve elhallgatását kérő szakértő így válaszolt: "Problémás, hogy hat napos mulasztást követett el a szabályozó azzal, hogy nem visszaható hatállyal módosította a 1353/2011. (X.20.) kormányhatározatot, így az első határozatban foglalt határidő lejárta és az új határozat hatálybalépése között egy szabályozatlan időszak volt. Egyébként úgy lett volna elegáns módosítani a kormányhatározatot, hogy még a határidő lejárta előtt megtörtént volna a határidő megváltoztatása".

Egy múzeum, két múzeum
Amennyiben a kormányhatározatokat követjük - és csak azt tehetjük, mivel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) tájékoztatása szerint más jogszabály nem rendelkezik a beolvadásról - arra kell következtetnünk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria papíron március elsejével beolvadt a Szépművészeti Múzeumba. Erről azonban soha senki nem beszélt - úgy tűnik, hogy bár jogilag megvalósult, a gyakorlatban a legkevésbé sem. A módosító, halasztó kormányhatározat egyáltalán elhalaszthat-e már bevégzett lépéseket, miközben erre a furcsa állapotra egy szóval sem utal? Az MNG-ben április közepén végrehajtók is jártak, és bár az azóta kiderült, hogy képeket nem emelhetnek le a falról, az intézmény anyagi helyzete még mindig kritikus. Május 21-én Baán at MTI-nek elmondta: az adósságrendezés nélkül végrehajtott egyesítés a Szépművészeti Múzeumot is csődhelyzetbe sodorná, ezért júniusban át kell gondolni az összeolvadás július elsejére tervezett időpontját

Magyar Nemzeti Galéria - épület
Magyar Nemzeti Galéria - épület

Kérdéseket vet fel, hogy az előzőleg tervezett március elsejei egyesülésre sem készült új Alapító Okirat, amit a NEFMI-nek kellett volna kiadnia (egy januári szakmai beszélgetésen Baán László azt mondta: "[az Alapító Okiratot] a minisztérium készíti, nyilván el kell készülnie az egyesítés napjáig"). Arra sincs utalás, hogy az Alapító Okirathoz szükségszerűen kapcsolódó Szervezeti és Működési Szabályzatból (SZMSZ) készült volna új. (Ezt az adott intézmény készíti, majd a minisztérium hagyja jóvá.) A minisztérium érdeklődésünkre a 2011-es két külön SZMSZ-re, illetve a korábbi Alapító Okiratokra mutatott rá. Ez azért is kritikus pont, mivel az Alapító Okirat többek között kijelöli a múzeumok gyűjtőkörét is, ami éppen az MNG és a Szépművészeti Múzeum esetében két különálló halmaz.

Tervek
Baán László már korábban is sokat hangoztatta a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összeolvadásának szükségességét, és az MNG beolvadásának levezénylésén túl feladatul kapta az '56-osok terére képzelt új múzeumi negyed koncepciójának kidolgozását is. A már említett októberi kormányhatározat döntött hivatalosan is az MNG beolvasztásáról, és itt jelölték meg ennek végrehajtására a 2012. február 29-i határidőt. Ezt követően alapvetően a művészettörténész szakmából indult a tiltakozás, ami később mind a civil, mind pedig a kulturális-akadémiai szféra felé kiszélesedett és nemzetközivé vált - majdnem háromezer fő írt alá a tervezet elleni petíciót. Mélyi József, az AICA elnöke a tervezettel kapcsolatban a Magyar Narancs tavalyi 44. számába, az NDK vagy Hollandia című cikkében így fogalmazott: "... hatásvizsgálatokra és a modellek felállítására többek között azért lett volna szükség a kormányhatározat előtt, mert a tervezett új épületegyüttes kialakítása nemcsak a Magyar Nemzeti Galéria megszűnése vagy további működési formája tekintetében, de egy annál sokkal tágabb kontextusban jár ma még beláthatatlan következményekkel".

Baán László
Baán László

A Szépművészeti korábban
Baán László 2004-es főigazgatói kinevezése óta - amit 2009-ben újabb öt évre meghosszabbítottak - a nagyközönséget vonzó, populáris témájú kiállítások állandó színhelye lett a Szépművészeti Múzeum (bár ez az irány már 2003-ban, még Mojzer Miklós igazgatósága alatt elkezdődött a Monet és barátai sikerkiállítással). Ez a vonulat egyszerre eredményezett kígyózó sorokat a Hősök terén és szakmai támadásokat is. Az utóbbira példa Marosi Ernő (az MTA volt alelnöke, az ELTE professor emeritusa), aki az artportal.hu-nak így nyilatkozott: "Rendelkezési állományban vagy nyugdíjban vannak a múzeum tapasztalt művészettörténészei, akik jóvoltából régebben a múzeumban előkészített, igazi művészettörténeti tartalmú kiállítást láthattunk. Kész, 'előre csomagolt' tárlatok jönnek ide..." - az mindenestre biztos, hogy olyan műveket állítottak ki akkor Budapesten, amiket korábban legfeljebb külföldön láthattak az érdeklődők.

A múzeum nemritkán a piaci szempontokat helyezte előtérbe, amire ilyen mértékben Magyarországon még nem volt példa - ellenben sok nyugat-európai vagy amerikai múzeummal. Konfliktusokat nemcsak a kiállítási program keltett, hanem például a múzeum öt éven át előkészített bővítési terve is, amely a földalatti terjeszkedésen túl a Hősök terén nyitott volna egy új, reprezentatív és modern bejáratot. Ez a terv sok támadást kapott a műemlékvédelmi szakmától, de a múzeum csak a támadások után érezte szükségét egy nyilvános konferencia megrendezésének, ami végül az MTA épületében zajlott le 2010 februárjában. Az építkezés 2011 tavaszán kezdődött volna el - ezt a kormányzat nem sokkal korábban, 2011 februárjában fújta le és ugyanekkor dobta be helyette a köztudatba az Andrássy-negyed tervét is.