Aladár, Álmos

Múzeumi negyed - 120 milliárd forint juthat a beruházásokra

2013.02.10. 15:30

Programkereső

Öt év múlva adják át a megújult Városligetet az új múzeumi negyeddel; a projektre a kormány 120 milliárd forintot szán, jórészt uniós forrásból - közölte az emberi erőforrások minisztere február 10-én tartott sajtótájékoztatóján. Tekintse meg a sajtóbejárásról készült GALÉRIÁnkat!

Balog Zoltán hangsúlyozta, ekkora kulturális fejlesztés száz éve nem volt Budapesten, 2018-ra azonban a Városliget olyan kulturális-szórakoztató központtá válhat, mint amilyennek a Millennium idején megálmodták.

A január 30-ai kormányhatározat szerint az új közgyűjteményi épületegyüttesben a Néprajzi Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek egyesítése érdekében az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Magyar Építészeti Múzeum kap helyet, felújítják továbbá a Szépművészeti második világháborúban súlyosan megsérült, és azóta zárva tartó Román Csarnokát is. Balog Zoltán kiemelte: ahhoz, hogy valóban nemzetközi figyelmet kapjon a projekt, a világ legnevesebb építészeit érdemes bevonni, ezért a múzeumi negyed épületeire nemzetközi tervpályázatot írnak ki. Ezt június 30-áig kell előkészítenie a szaktárcának, így 2014 tavaszára már az eredményhirdetés is megtörténhet. Az egykori Szabolcs utcai kórház területén emellett új raktár- és restaurálási központ épül majd.

Közölte, hogy a múzeumi negyed felépítésére a kormány 70 milliárd forintot különít el, ennek 90 százalékát EU-s forrásból tervezi finanszírozni, az elképzelésekben ugyanakkor a magántőke bevonása is szerepel. További 50 milliárd forintból újulhat meg a Városliget, ahol egyebek között sor kerül az Állatkert bővítésére, a Petőfi Csarnok átalakításával ifjúsági élményközpont jön létre, és áthelyezik a Fővárosi Nagycirkuszt. A liget rekonstrukciójának koncepcióját április 30-áig kell elkészítenie a Szépművészetit vezető Baán László miniszteri biztosnak.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon több mint 90 éve nem valósult meg középület nemzetközi tervpályázat útján. A pályázatot két lépcsőben tervezik lebonyolítani: az első körben az intézmények elhelyezkedésére, majd a második fázisban magukra az épületekre vonatkozóan. A múzeumi negyedben olyan gyűjtemények találnak otthonra, amelyeknek eddig nem volt saját, erre a célra megfelelő épületük, együtt pedig egyedülálló "múzeumi márkát" hozhatnak létre a múzeumi negyedben, a liget olyan kulturális intézményeivel kiegészülve, mint a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum vagy a Közlekedési Múzeum - hangoztatta.

Mint kiemelte: nemcsak maguk az építkezések teremtenek majd munkahelyeket, hanem az a turisztikai többlet is, amelyet a megvalósult fejlesztés jelent: a Liget Budapest évi 1-1,5 millió turistát vonzhat Magyarországra. A miniszteri biztos szólt a Román Csarnokkal kapcsolatos tervekről is: oda a rekonstrukció - és a két gyűjtemény egyesítése - után a jelenleg a Nemzeti Galériában őrzött gótikus szárnyasoltárok kerülnek majd, míg az évtizedek óta a romos csarnokban tárolt, felújításra szoruló gipszmásolat-gyűjtemény egy vidéki helyszínre költözne.

Baán László az MTI kérdésére elmondta, a Szabolcs utcai bázison túl a kormányhatározat nem szól a ligeten kívüli területekről, de természetesen folyamatosak az egyeztetések a Fővárosi Önkormányzattal, hiszen a liget fejlesztése komoly változásokat generál annak tágabb környezetben is. A múzeumi negyedbe költöző Ludwig Múzeum helyére a miniszteri biztos elképzelései szerint egy vagy több jelentős kortárs gyűjteményt lenne érdemes elhelyezni.

"Magyarország sosem lesz olyan gazdag, hogy saját erőből vásároljon egy komoly nemzetközi modern kollekciót, pedig éppen a 20. századi gyűjtésben van nagy hiátus. Több város csábított azonban magához egy múzeumépülettel fontos magángyűjteményeket, például Madrid a Thyssen-Bornemissza-kollekciót vagy a bécsi Albertina a Batliner-gyűjteményt" - mondta el az MTI-nek. Baán László szerint 2018-ig van esély arra, hogy a Ludwig Múzeum után a Művészetek Palotájában felszabaduló helyre egy-két nagy magángyűjteményt lehessen meghívni, míg a budai Vár felszabaduló tereinek egy része kormányzati funkcióknak, másik fele a történelmi rekonstrukció után palotamúzeumnak adhat otthont.