Valér

Sigalit Landau: Mozgástér

2013.03.30. 18:00

Programkereső

A kiállítás a jeruzsálemi születésű, Tel-Avivban élő képzőművész, Sigalit Landau első önálló magyarországi bemutatkozása. A tárlaton a művész legújabb videómunkái láthatóak, kiegészülve korábbi videóinstallációkkal.

A 2012-es Meszik és a Négyen léptek a ligetbe című videók egy férfiak által végzett olívaszüretet mutatnak be, ahol a fákra helyezett gépek sora a természet ember általi kizsákmányolásának nagy témáját is megidézi.

Az Ablak című alkotásban egy mosógép forgódobja látható, melyben a körkörös mozgásnak kiszolgáltatott élettelen tárgy hánykolódása követhető nyomon, a mosógép zaja pedig ütések hangjára emlékeztet. Élő és élettelen, tárgyi és környezeti világ kölcsönhatása s egymás ellen ható erői jelennek meg ilyen módon. A kör az alapmotívuma a Három férfi hullahoppja című munkának is. A madártávlatból felvett DeadSee című videón dinnyékből fűzött óriási - Robert Smithson Spirális gátjára emlékeztető - spirálformában a művész meztelen teste tűnik fel. A Munkacím FN (2010) elnevezésű, dinnyeszedő férfiak munkáját bemutató videódiptychonok - hasonlóan a 2012-es alkotásokhoz - egy valós, ugyanakkor kulturálisan telített szituációt mutatnak be, de a kameraállások váltakozása, az egymás után következő képkockák, a hangeffektusok az esztétikai látás hatalmáról és jelentésteremtő erejéről tanúskodnak.

Sigalit Landau: DeadSee
Sigalit Landau: DeadSee

Sigalit Landau jeruzsálemi születésű, Tel-Avivban élő képzőművész számos nemzetközi szereplést és elismerést tudhat magáénak: többek között részt vett a X. kasseli Documentán és két alkalommal is képviselte Izraelt a Velencei Biennálén. Videóiban, különböző technikával készült szobraiban, installációiban és ezek kombinációiban tradicionális szimbólumokat használ: a víz, a homok, a dinnye, a cukor vagy éppen az egyszerre megőrző és pusztító hatású só e művekben rendre az emberi létezés paradox mivoltát közvetítik. Landau munkáinak visszatérő eleme a kör, a körforgás. Akár filozófiai, akár politikai kérdéseket tesz fel, azokat mindig költői módon fogalmazza meg; alkotásaiban a mosógépben hánykolódó ruhák, a leeső olajbogyók, a só hatására kifakadó görögdinnyék pirosló húsa az emberi létezés metaforáivá válnak.