Luca, Ottilia

Szombaton kezdődik az 55. Velencei Biennále

2013.05.30. 10:30

Programkereső

A fél évig tartó képzőművészeti mustra nyolcvan ország részvételével zajlik. Magyarországot Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című projektje képviseli, melyben a művész háborúkból visszamaradt bombák történetét dolgozta fel Uhl Gabriella kurátori közreműködésével.

A Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítást 1895 óta rendezik meg. A magyar pavilonba rendezendő tárlatra 2012 őszén írt ki a rendezésért felelős Műcsarnok nyilvános pályázatot. A rekordszámú, tizenkilenc pályaművet nyolctagú zsűri véleményezte, majd konszenzusos döntéssel Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című művét minősítette a legjobbnak. 

A "könnyen érthető, mégsem primitív szimbólumrendszerrel dolgozó" projekt egyszerűnek tűnik, valójában azonban hosszú építkezés előzte meg - mondta el korábban Gulyás Gábor, a magyar részvétel nemzeti biztosa. Az egynemű szürke kiállítótérbe belépők raklapokra helyezett képernyőkön húsz ledobott vagy kilőtt, de fel nem robbant bombát láthatnak és a párhuzamosan futó videókból röviden megismerhetik azok történetét is.

"A hírekben gyakran hallani, hogy a lehető legkülönfélébb helyszíneken találnak fel nem robbant bombákat. Először arra gondoltam: a feladatukat be nem teljesítő lövegek remek metaforaként szolgálhatnak a velünk élő, kibeszéletlen feszültségek megvilágítására. Másrészt kifejeznek egyfajta kegyelmi állapotot is, hiszen azzal, hogy csütörtököt mondtak, százakat, ezreket kíméltek meg a pusztulástól. Persze nem tekinthetjük őket egyértelműen pozitív szimbólumnak, hiszen amiről hallgatunk, amit a föld alá temetünk, az idővel felőrölhet, sőt, akár el is pusztíthat minket. Összességében sokrétűen és összetett erőtérben értelmezhetőek tehát a kilőtt, de fel nem robbant lőszerek" - mondta el a biennálén kiállító magyar művész a Fideliónak. (Az Asztalos Zsolttal folytatott beszélgetést teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja el!)

Asztalos Zsolt
Asztalos Zsolt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 57 millió forinttal finanszírozza a magyar pavilon működését, amely magába foglalja nemcsak a kiállítás és a kapcsolódó kiadványok, hanem a pavilon teljes üzemeltetési és műszaki karbantartási költségeit is.

A biennálén soha ennyi nemzet nem képviseltette magát: 88 ország rendez nemzeti kiállítást, közülük tíz először vesz részt a seregszemlén, most mutatkozik be például a Vatikán. Németország és Franciaország régi résztvevők, ezúttal azonban a két nemzet egymás pavilonjában mutatja be saját kiállítását.

Massimiliano Gioni kurátor az idei biennálénak az Enciklopédikus palota (Il Palazzo Enciclopedico) címet adta Marino Auriti öt évtizeddel ezelőtti gondolatkísérletére utalva. Az olasz-amerikai autodidakta művész 1955 novemberében nyújtotta be szabadalmát az Egyesült Államokban egy Enciklopédikus palota felépítésére: tervei szerint a gigászi épületkomplexum az emberiség történetének összes jelentős találmányát felvonultatta volna a keréktől a műholdig.

Kilőtték, de nem robbant fel (videó, 4 min loop, 2011)
Kilőtték, de nem robbant fel (videó, 4 min loop, 2011)

Gioni a biennále 150 művész munkáit felvonultató központi kiállításában az 1980-ban elhunyt Auriti elképzelt múzeumának szellemiségét idézi meg, azt vizsgálva, hogy a művészet milyen módszerekkel próbálja a világban fellelhető tudást rendszerbe foglalni.

A Giardini nemzeti pavilonjai és az Arsenale kiállítóterei mellett Velence számos palotája és temploma ad otthont az összesen 47 kísérőrendezvénynek; a kínai hatóságok által folyamatosan zaklatott, világhírű alkotó, Aj Vej-vej több helyen - például egy templomban - is kiállít a városban. Egy templom, a San Lio ad otthont az idei magyar részvétel másik projektjének is: Mátrai Erik Gömb című kiállítása szeptemberben nyílik és két hónapig, a biennále november 24-i zárásáig lesz látható.

A magyar pavilon megnyitója május 30-án lesz, a Biennále 2013. június 1-től 2013. november 24-ig tart.