Lázár, Olimpia

Megtalálták a keleti városfalat Aquincumban

2013.08.03. 09:00

Programkereső

Több mint százhúsz évnyi kutatás után bukkantak rá a régészek Aquincum római kori polgárvárosának keleti falára a Budapest, Északi Vasúti Duna Híd-Esztergom vasútvonal korszerűsítésekor. GALÉRIA

Az építkezés során a régészek a fal felfedezése mellett gazdag leletanyagot is találtak, egyebek mellett előkerültek a földből pénzérmék, kerámiaedények, és az erdők istenének egy egészen különleges épségben fennmaradt apró szobra.

A területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így a most előkerült leletek különleges jelentőséggel bírnak - mondta Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának ásatásokat vezető régésze pénteken a helyszínen.

A szakember kiemelte: nagy várakozás előzte meg az idén áprilisban megindult régészeti munkálatokat a vasúti vonalszakasz felújítása kapcsán, hiszen a vasút kelet-nyugati irányban a római kori városon és közvetlen környezetén halad keresztül. A jelenlegi munkálatok során elsősorban a várostól nyugatra, a római kori villaövezet területén volt néhány kisebb beavatkozás. Római és középkori leleteket gyűjtöttek a múzeum munkatársai, azonban a kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt.

A nyugatabbra fekvő, kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település keleti szélét, itt került elő a határt jelző nagyméretű vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, illetve a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. A vizesárokból ruhakapcsoló tűk (fibulák), pénzérmék és edények darabjai származnak, ez alapján az árkot a Krisztus utáni 2. század első felében áshatták ki a rómaiak.

Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak a régészek, amelyben hatalmas mennyiségű, 2000 éves városi szemét, egyebek mellett konyhai és asztali edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely rontott edényeinek töredékei kerültek elő. Lassányi Gábor vezető régész kiemelte: a leletek között szerepel több mint 1800 éves, a mai Franciaország és Németország területén készült, majd később erre a területre került díszedény, valamint Hadrianus császár bronz érméje is.

A feltárások és megfigyelések a vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák idején még folytatódnak, és a szakemberek biztosak benne, hogy a régészeti emlékek jelentős része épen kerül elő. "Ezen a területen feltehetően hosszú időre a mostani az utolsó lehetőségünk, hogy feltárhassuk Aquincum még ismeretlen titkait" - hangoztatta Láng Orsolya. A most feltárt leletek az Aquincumi Múzeum jövő évi kiállításain már láthatók lesznek.