Valér

Amrita Sher-Gil óriásmolinókon

2013.09.25. 09:00

Programkereső

A száz éve született, magyar származású indiai festőnő, Amrita Sher-Gilre emlékére nyílt kiállítás óriásmolinókból a párizsi UNESCO-palotában, amelyeken az indiai modern festészet megújítójaként számon tartott magyar-indiai festőművész életét mutatják be.

A tárlatnak a Keserű Katalin művészettörténész által összeállított része a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén volt látható júniusban és júliusban, a másik része - amelyben reprodukciók is láthatók a festőművész képeiből - a Delhi Nemzeti Galéria válogatása.

Amrita Sher-Gil
Amrita Sher-Gil

Az ünnepélyes eseményen Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO-nagykövete, Viany Sheel Oberoi, India UNESCO-nagykövete és Ravindra Singh indiai közigazgatási államtitkár jelenlétében köszöntőt mondott Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) kultúráért felelős helyettes államtitkára is. Bogyay Katalin megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a szervezet közgyűlése 2013-at nemzetközi Amrita Sher-Gil-évnek nyilvánította az európai és ázsiai kultúrát összekapcsoló festőművész tiszteletére.

Hammerstein Judit megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy Amrita Sher-Gil magyarként és indiaiként, európaiként és ázsiaiként egyaránt tartozott mindkét kultúrához, hidat jelentetett és szintézist alkotott a modern európai és a tradicionális indiai festészet között. A helyettes államtitkár elmondta: szimbolikusnak tartja az emlékév programsorozatának párizsi állomását, hiszen a magyar édesanya és pandzsábi arisztokrata apa gyermekeként 1913-ban Budapesten született festőnő 16 évesen a szüleivel Párizsba került, ahol hat évet élt. A francia fővárosban végezte művészi tanulmányait, mielőtt visszatért Magyarországra, majd férjével, a magyar Egán Viktorral Indiában telepedett le, ahol elismert festővé vált.

Amrita Sher-Gil: Három lány
Amrita Sher-Gil: Három lány

Hammerstein Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar-indiai kulturális kapcsolatok több évszázados múltra tekintenek vissza olyan személyiségeknek köszönhetően, mint Kőrösi-Csoma Sándor, Sass Brunner Erzsébet vagy Baktay Ervin. A megnyitót követően a kultúráért felelős helyettes államtitkár áttekintette az indiai közigazgatási államtitkárral a magyar-indiai kulturális kapcsolatok aktuális helyzetét.

Az emléknap folyamán az UNESCO-palotában bemutatták Sára Sándornak és a festőnő indiai unokahúgának, Navina Sundaramnak a művész életéről szóló filmjeit, amelyeket a gazdag fotógyűjtemény felhasználásával készítettek a rendezők, valamint hangversenyt adott Lantos Zoltán hegedű- és Szalai Péter tablaművész.

Amrita Sher-Gil: Két elefánt
Amrita Sher-Gil: Két elefánt

A tárlaton kiállított dokumentumok a festőművész nagybátyjának, Baktay Ervin indológusnak a hagyatékában fellelhető fotókból, valamint az indiai örökösök gyűjteményéből származnak. A kiállítás megidézi Gottesmann Mária Antóniát, Amrita anyját 1912-ből Indiából, bemutatja budapesti, Szilágyi Dezső tér 4. alatti otthonuk képeit 1913-ból. Megismerkedhet az érdeklődő a család vidéki életével Magyarországon, majd Indiában 1914-től az 1920-as évek végéig. Láthatók a párizsi bohém társaság képei a 30-as évek elejéről, az arisztokrata Sher-Gil család képei Indiában és a Gottesmann-család, a híres, Baktay-féle verőcei indián tábor az 1930-as években Magyarországon. Külön fotók szólnak Umrao Singhről, Amrita apjáról, a jógiról, szanszkrit kutatóról, aki szenvedélyesen fotózott és sok önarcképet készített. Láthatók képek Amritáról és indiai életéről, valamint utolsó, 1938-as magyarországi látogatásáról.

Magyarországon és Indiában is számos eseménnyel emlékeztek meg az év folyamán Amrita Sher-Gilről, s a tervek szerint jövőre életmű-kiállítás nyílik a Delhi Nemzeti Galériában.