Árpád

Zöld a lámpa a Városliget átalakítása előtt

2014.06.30. 15:20

Programkereső

Elfogadta a városligeti építési szabályzatot a Fővárosi Közgyűlés június 30-ai ülésén. A szabályzat egyik alapját képezte a Liget Budapest projekt, amely a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia múzeumainak elhelyezését tervezi a Városligetben, már ma is ott működő múzeumok és egyéb közintézmények mellé, a közpark teljes rehabilitációjával együtt.

A testület 18 igen szavazattal, 13 nem ellenében fogadta el az előterjesztést. Az előterjesztés szerint a városligeti építési szabályzat tartalmát a kormány által meghatározott program, illetve annak alapján a részleteiben kidolgozott Liget Budapest fejlesztési program határozta meg. A Liget Budapest projekt Európa jelenleg legnagyobb múzeumfejlesztési beruházásának a tervét tartalmazza. Célja a Városliget zöldterületének teljes megújítása és benne öt új múzeumi épület elhelyezése, más kapcsolódó programelemekkel együtt.

Városliget
Városliget

A tervezési koncepció legfőbb célja az volt, hogy a meglévő zöldfelületet, a növényállományt, a kiemelkedő kertépítészeti elemeket és a parki funkciót lehető legkevésbé érintsék az elhelyezendő épületek. Ennek megfelelően a szabályozási tervben az új beépítés számára az építési helyek a ma is burkolt felületeken, illetve a parkban idegen funkciók elbontásával felszabaduló területeken javasolt.

Ellenzéki képviselők arra szólították fel Tarlós István, hogy mondjon véleményt a múzeumi negyed megvalósításáról, ám a főpolgármester elutasította ezt. Arra hivatkozott, hogy neki elfogadott törvényeket nem kell véleményeznie. Somfai Ágnes, a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló független képviselő úgy vélekedett, hogy a beruházás nyomán megszűnik Európa első, tervezett közparkja, szerinte máshol kell megvalósítani a Múzeumi negyedet.

Molnár Gyula, az MSZP képviselője úgy fogalmazott, hogy most "sunnyogva", szabályozási tervek mögé bújva akarják megváltoztatni azt amit elődeink 1870-ben megálmodtak. Egyben felszólította a terv támogatóit arra: mondják ki, hogy a Városliget megszűnik és majd egy másik lesz "Gyömrő magasságában". Ebben a helyzetben a főpolgármesternek igenis véleményt kell mondania, és ha hallgat, az azt jelenti, hogy egyetért a beruházással - mondta.

Szintén színvallásra szólította fel Tarlós Istvánt Horváth Csaba szocialista frakcióvezető. Hazugságnak nevezte, hogy nem csökken a Városliget zöldterülete. Hozzátette, hogy Budapesten 1300 hektárnyi barnamezős terület áll rendelkezésre ahol létre lehetne hozni a Múzeumi negyedet.

tervrajzok - illusztráció
tervrajzok - illusztráció

György István főpolgármester-helyettes (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy a Népliget látogatottsága azért alacsony, mert nem kínál semmi olyan attrakciót, amiért oda mennének az emberek. Vagyis nem szentségtörés funkciókat elhelyezni egy közparkban. Annál is inkább, mert elődeinket sem kövezzük meg azért, hogy például a Vajdahunyad várát felépítették a ligetben - fogalmazott.

A Szépművészetit és az Magyar Nemzeti Galériát vezető Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa visszautasította, hogy a terv tönkretenné a városligetet, illetve - mint mondta - számtalan szakmai és civil egyeztetés történt az elmúlt három évben. Felhívta a figyelmet arra, hogy immár 150 éve folyamatosan telepítenek intézményeket a Városligetbe. Ilyen az Állatkert, a Széchenyi fürdő, a Vajdahunyad vára, a Szépművészeti Múzeum, a Műjégpálya, vagyis a liget olyan közpark, ahol együtt él kultúra és a szórakozás és a kikapcsolódás. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Múzeumi negyed megvalósításával csak az folytatódik, ami 150 éve tart.

Végül visszautasította, hogy csökkenne a zöldterület. Közlése szerint eddig az épületek 5,6 százalékát foglalták el a Városligetnek, ami 7 százalékra nő, a lebetonozott részek megszüntetésével viszont nő a zöldterület aránya.

Baán László
Baán László

Szabó György, a Jobbik képviselője úgy vélekedett: érdemi vitát akkor lehet lefolytatni a kérdésről, ha megszületek a tervezett épületek pályázati anyagai. Tarlós István úgy fogalmazott: "a Városliget tönkretétele borzasztó túlzó és idétlen kifejezés".

Az elfogadott szabályzat szerint az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum elhelyezésére az építési helyet a nagyrészt jelenleg is beépített terület (Petőfi Csarnok épületének helye) a Városligeti fasor az Erzsébet királyné útjával összekötő tengely mentén jelölik ki. A Magyar Zene Háza számára a ma is beépített volt HUNGEXPO épületeinek elbontásával felszabaduló terület javasolt.

A volt Felvonulási tér burkolt felületén további három múzeum építési helye biztosított, az Új Néprajzi Múzeum, a Fotó Múzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum számára. A Közlekedési Múzeum az eredeti tervek szerinti részleges újjáépítésére is megvalósul. Bővítése a jelenlegi szervizút és parkoló helyén, az épület előtt a térszín alatt elképzelt. Tervezett mérete körülbelül 3000 négyzetméter, a térszín alá kerül ez az új épületrész, valamint az új Nemzeti Galériát - Ludwig Múzeumot kiszolgáló mélygarázs is.

A Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése a volt Vidám Park területén tervezett. A fejlesztés elsősorban előzőleg is műszaki igénybevételnek kitett területen valósul meg, a meglévő zöldterület és a műemléki védelem alatt álló épületek figyelembevételével. A közel kéthektáros területre tervezett a Pannon ősvilág, benne a Pannon ősvadon elnevezésű csarnokkal, amely a tervek szerint Európa legnagyobb biodómja lesz.

Az előterjesztés szerint a meglévő cirkuszépület a felújítását követően olyan korszerű, multifunkcionális kulturális létesítménnyé válhat, amely minden cirkuszművészeti ág befogadására alkalmas lesz.