Szilárda

Balatoni Monika: "Több lesz, mint egy kiállítás"

2015.04.28. 08:00

Programkereső

A terveknek megfelelő ütemben haladnak a május 7-én nyíló Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában megvalósuló projekt munkálatai. A Fenntartható identitások című alkotásról Balatoni Monika nemzeti biztos mesélt. INTERJÚ

- Hány pályázat érkezett a felhívásra és milyen jellegű művek ezek?

- Tíz érvényes pályázat érkezett, egyet formai okokból kellett elutasítanunk. A pályaművek nagyon eltérőek voltak, mind megvalósíthatóságban, mind gondolatiságukban. Ez azért is lehetett, mert a pályázati kiírás nem egy központi gondolatra épült, hanem meghagyta az alkotók szabadságát. Végül a tíz pályázatból választotta ki a zsűri German Kinga és Cseke Szilárd projektjét.

- Miért erre esett a választás?

- Nem volt konfliktusmentes a zsűri döntése. A pályamunkán túl azt is mérlegelni kellett, hogy olyan alkotót válasszanak-e ki, akinek a neve már külföldön is ismerősen csenghet, vagy olyat, aki a hazai művészeti életben dominánsabb. German Kinga egy izgalmas és határozott elképzelést vázolt fel, amit a zsűriben helyet foglaló szakemberek java egy nemzetközi porondon is értékelhető projektnek talált.

Balatoni Monika
Balatoni Monika

- Az alkotás az identitás problematikájára reflektál. Már maga a Fenntartható identitások cím is belső ellentmondásra épül. Hogyan fogalmazható meg az ebben rejlő üzenet?

- Ez több lesz mint egy kiállítás. Egy olyan térinstalláció született, ami Cseke Szilárd korábbi munkásságát is jellemezi, tehát ebből a szempontból nem új, viszont kifejezetten erre a térre készült alkotás. A címben rejlő belső ellentmondás véleményem szerint egy szándékos paradoxon, ami rögtön gondolatokat ébreszthet a látogatóban. Mivel nagyon sok pavilon várja az érdeklődőket, ezért a Velencei Biennalénál rendkívül fontos szempont, hogy amikor valaki belép egy térbe, akkor az ott helyet foglaló kiállítás pár másodperc alatt képes legyen felkelteni az érdeklődését, lekötni a figyelmét és elgondolkodtatni. Cseke Szilárd intallációjában ventillátorok által hajtott golyók mozgását figyelhetjük meg különböző módokon elhelyezett csövekben. A szemlélő egyszerre fedezhet fel ebben ritmust és monotonitást, szabadságot és korlátot.

- Milyen módon kerülhetnek kapcsolatba a látogatók az alkotásokkal?

- A pavilonban lesz egy külön tér, ahol MOME-s hallgatók segítségével készült interaktív elemek várják az érdeklődőket, akik üzenhetnek egymásnak vagy az alkotóknak, megfogalmazhatják saját identitásukat és a kiállítás által ébresztett gondolataikat is rögzíthetik. Készült egy applikáció is külön erre az alkalomra, amelyen keresztül a kiállítás elhagyása után is kapcsolatban maradhatnak a látogatók a projekttel és otthon újra bekapcsolódhatnak a közös gondolkozásba. Ugyancsak ide kapcsolódnak azok a kihelyezett képeslapok, amelyek elküldésével üzenhetnek a látogatók, ez is az egyének közötti gondolatcserét szolgálja.

- Milyen kísérőeseményeket terveznek?

- Május 7-én nyílik a magyar pavilon, két nappal később pedig a nagy Biennale, amelyhez mintegy negyven városi helyszín is kapcsolódik, tehát nem csak a nemzeti pavilonokban lesz kiállítás. A program nagyon telített, már csak azért is, mert Okwui Enwezor, az idei főkurátor egy nagyon komplex elképzelést kíván megvalósítani A világok jövője címmel. 130 művészt hívott meg 53 országból, nemcsak képzőművészeket, hanem előadóművészeket és színészeket is. Magyarország nem készül külső eseményekkel, ehelyett a nemzeti pavilon programjait kívánjuk tovább erősíteni.

Fenntartható identitások
Fenntartható identitások

- Ön szerint mivel tudjuk leginkább felhívni magunkra a figyelmet egy olyan léptékű eseményen, mint a Velencei Biennale?

- Ez egy nehéz kérdés , főként, hogy nem túl jelentős anyagi forrás áll rendelkezésre. A kommunikációt, a kísérőrendezvényeket és magát az eseményt együttesen közel 70 millió forintból kell lebonyolítani, ez csekélynek számít a nemzetközi színtéren. Ebből következik, hogy számos dologra nem jut forrás, mégis, a siker abban is állhat, hogy megfelelő módon tudunk-e kapcsolódni a mindenkori kortárs művészeti élet fő gondolatiságához, és mindeközben képesek vagyunk-e saját jellegünket is képviselni a képzőművészeten keresztül egy ilyen széles nemzetközi platformon.

- A kinti bemutatkozás után milyen utóélete képzelhető el a kiállításnak?

- Tervezünk egy konferenciát, ahol a fenntarthatósággal az identitáskereséssel valamint a művészet-gazdaság-politika hármas pillérével kapcsolatban felmerülő kérdéseket és tapasztalatok szeretnénk megvitatni nemzetközi előadók és jeles művészek bevonásával.