Árpád

A fák szerelmese

2016.03.03. 11:17

Programkereső

137 éve hunyt el Paál László, az erdők festője, a plein air stílus egyik legjelentősebb hazai képviselője.

„Munkácsyra hálával és még ma is érdeklődéssel gondolunk vissza, míg Paálra meghatott szeretettel; gyakran eszembe jut sápadt, munkára koncentrált arca, amint a fontainebleau-i erdő fekete fái alatt vászna előtt mereng” – írja Paál Lászlóról festő kollégája, Liebermann.

Paál László 1846. július 30-án született a ma Románia területén fekvő Zámban. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte, ahol megismerkedett későbbi jó barátjával, Munkácsy Mihállyal, akinek hatására festeni kezdett. Első mestere Böhm Pál volt, majd Albert Zimmermann növendékeként tanult a bécsi akadémián.

1868-69-ben két képével szerepelt a budapesti téli tárlaton. 1869-ben állami ösztöndíjjal Münchenbe, 1870-ben Hollandiába ment. Ezt követően Munkácsy hívására Düsseldorfba utazik, majd 1871-ben rövid ideig Londonban tartózkodik, ahol megismerkedik Constable képeivel, amelyek hatására képeinek színvilága kivilágosodott. 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le.

Bényi László írja 1979-es kiadású tanulmánykötetében:

"Paál László műveit éppenúgy, mint a nagy francia úttörőkét, a természet ihlette. De a hagyományos barbizoni festészettől eltérően képei azt is tükrözik, hogy alkotójuk egyéniségének, szenvedéseinek, érzelmeinek parazsában izzott. Brutális sorsától azt kapta engesztelésül, hogy műveibe válthatta kínjait. Ezért találta meg oly hamar, oly biztonsággal saját útját Courbet, Rousseau, Diaz, Dupré, Munkácsy és az impresszionisták között, mert saját egyéniségére és érzéseinek biztos parancsára hallgatott."

Paál László: Erdő mélye (1973)
Paál László: Erdő mélye (1973)

Paál László hosszú, súlyos betegség után a Párizs melletti charentoni elmegyógyintézetben hunyt el 1879. március 3-án. Hagyatékát 1880-ban Párizsban elárverezték, művei csak később, egy 1902-es gyűjteményes kiállítás alkalmával jutottak el Magyarországra.

Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben (1976)
Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben (1976)

Lázár Béla írja róla a Művészetben:

"És mért nem volt életében sikere? Mert a hetvenes években idegen művésznek, különösen Parisban, s első sorban tájképfestőnek nem lehetett még sikere. A franciák az ötvenes és hatvanas évek nagy tájképfestő mestereit csak akkor kezdték méltányolni, mellettük még nem érvényesülhetett az idegen. És ilykép Paálunknak meddő küzdelemben volt része. Ma -- ha élne - egyike volna a világ legnagyobb mestereinek, de így is a mi legnagyobb tájképfestőnk."

Paál László: Tehenek a fák alatt (1972)
Paál László: Tehenek a fák alatt (1972)