Pandora, Gabriella

Farkas Ádám: „A kő iránti vonzalom szinte szerelem"

2016.03.15. 18:59

Programkereső

„Határtalanul nagy örömet jelentett számomra, mikor értesültem, hogy megkaptam a Kossuth-díjat, ez erőt ad a folytatáshoz - mondta Farkas Ádám szobrászművész a Kossuth-díj átvétele kapcsán.

A Munkácsy-díjas alkotó, aki a Magyar Művészeti Akadémia tagja, absztrakt stílusú, monumentális köztéri alkotásai, illetve kisplasztikái tekintetében egyaránt elsőrendű alkotóművészete, valamint jelentős művészetelméleti, szakmai közéleti, továbbá értékes oktatói tevékenysége elismeréseként kapta az elismerést.

Farkas Ádám
Farkas Ádám

Felidézte, hogy már gyerekkorában sok minden inspirálta a szobrászat felé, például Szentendrén a Bükkös-patak kavicsos-köves partja a hatalmas égerfáival. A természet meghatározó érintésén túl, a művészetek irányába mozdította édesanyja, F. Győrfi Anna grafikusművész is, aki sok más mellett a Pöttyös Panni és a Mosó Masa mosodája könyveket illusztrálta, emellett csaknem harminc mese diafilmváltozatát rajzolta meg.

A képző-és iparművészeti gimnázium kerámia szakán Somogyi József Kossuth-díjas szobrász figyelt fel rá először, mikor egyszer agyagból szobrot mintázott és hosszasan beszélt neki a szobrászatról. Ekkor tudatosult benne, hogy mivel szeretne foglalkozni. A Képzőművészeti Főiskolán Mikus Sándor volt a mestere, és azokban az években a legtöbbet Barcsay Jenőtől, valamint a magyar plasztika egyik legnagyobb alakjától, Ferenczy Bénitől tanulta.

Főiskolás évei után 1968-ban, a diáklázadások idején jutott ki Párizsba, ahol asszisztensként dolgozhatott Émile Gilioli olasz származású szobrász, a Párizsi Iskola egyik meghatározó művésze mellett, akinek hatására fordult az absztrakció irányába.

Felidézte, hogy 1990-ben, negyvenhat évesen kezdett el tanítani a Képzőművészeti Egyetemen, aminek később tanszékvezetője és rektora is lett. Az 1990-es gazdag évtized volt számára, sok magyarországi és külföldi munkája is született, akkor járt Japánban is, hogy egy szoborparkba készítsen egy monumentális művet. Munkái megtalálhatók még Franciaország, és az Egyesült Államok közterein is.

Az anyagok közül bronzzal és fával is dolgozik. "A kő iránti vonzalom szinte szerelem: amíg kifaragok egy szobrot, addig állandó kapcsolatban vagyok a kővel. Nem a saját gondolatomat erőltetem bele az anyagba, hanem hagyom, hogy az anyag is beleszóljon" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az improvizáció lehetősége része az alkotás folyamatának, ezért sem bízza másra a faragást.

Mint mondta, jelenleg két kiállításra is készül és elkezdődött a Bohus Zoltán Kossuth-díjas szobrászművésszel közösen tervezett rendészeti emlékmű kivitelezése is a Ludovika új campusába. Mindezek mellett művészetelméleti írásokon is dolgozik Farkas Ádám.

Ők kaptak idén Kossuth-díjat

A további díjazottakról szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.