Lázár, Olimpia

Trabant-kanapé és átértelmezett terek Szentendrén

2016.03.25. 12:45

Programkereső

Új kiállítássorozat kezdődött Szentendrén: a Ferenczy Múzeum utcafronti kiállítóterében ezentúl kéthavonta nyílik olyan tárlat, amely a városban élő nagyszámú képzőművész közül mutatja be egy-egy kiemelkedő alkotó munkáit. Elsőként az „abszurd festészet” iskolateremtő mestere, Regős István tárlata látható a múzeum új Szentendre Termében május 22-ig.

Húsz különböző helyről érkezik műalkotás arra a kiállításra, amelyet az 1973 óta Szentendrén élő Regős István művészetét mutatja be.

Regős István
Regős István

„A Szentendre Terem egy intim térrészletekkel tagolt utcafronti kiállítóhely az egykori Pajor-kúriában, a Ferenczy Múzeum épületében. A rendezés szempontjából alkalmas arra, hogy különböző témaköröket, és eltérő műfajú műveket mutassunk be egy kiállítótérben. A Fényjátéktér című kiállításon Regős István művészetének több jelentős sorozatát, karakteres témáját tárjuk a közönség elé, melyeket az alábbi témakörök szerint rendeztünk: Szürreália, Bőrönd időutazóknak, Világvevő, Kilátások, Fürkésző fény, Klasszikusok. A festmények mellett, "redesign" tárgyak is láthatóak, melyek közül a Bauhaus ihletésű Trabant-kanapét érdemes kiemelni, valamint a rádió-, óra- és bőröndképeket.” – mondta Kopin Katalin a kiállítás megnyitóján. A tárlat 2016. március 24 - május 22. között látogatható, hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig.

Az 1954-ben Budapesten született Munkácsy-díjas művész a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett, Sváby Lajos tanítványaként. Az elmúlt három évtizedben a világ számos helyén kiállított – többek között Ausztráliában, Belgiumban, Dél-Koreában, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban és Svédországban. Több egyéni kiállítása volt Szentendrén is – a legutóbbi 2005-ben.

Regős István szürrealista hangulatú, naiv, groteszk, pop-art elemeket ötvöző művészete nem csupán a festmények sík terében lel kifejező formára. A művész otthonosan mozog a tárgyak, objektek világában is: a képteret megnyitva, kitágítva és átértelmezve hoz létre installációkat, rádió-, óra- és bőröndképeket, valamint kollázsokat. Művein ugyanolyan idegen az épített környezet, mint a természeti táj: rideg, fénypászmák által határolt, megfigyelt terület minden, ahonnan maga a szemlélő, vagyis az ember hiányzik. A derengő vagy élesen hasító fények, a tűpontosan ábrázolt részletek, a szürrealista képzettársítások az irracionalizmus világába vezetik a nézőt.

Regős István: Fényjáték, 1960
Regős István: Fényjáték, 1960

Regős festészete egyaránt közel áll Magritte szürrealista felfogásához és Anna Margit naiv, népies, cselédfolklórból táplálkozó művészetéhez. A szürrealizmus és a mágikus realizmus mellett nem idegen Regős művészetétől az esetenként abszurditásig fokozott irónia sem – ez utóbbira jó példa a használati tárgyként új formai-esztétikai értéket kapott Trabant-kanapé, amelyet a festmények mellett szintén megtekinthetnek a látogatók.

A 2016 januárjától új néven és intézményi struktúrával megjelenő Ferenczy Múzeumi Centrum több múzeum és galéria fenntartója és üzemeltetője. Az új igazgató, Gulyás Gábor koncepciójáról itt tudhat meg többet.