Dezső

Megkezdődött a pereskedés a Munkácsy-képért

2016.07.08. 10:17

Programkereső

Pákh Imre tulajdonos indította a Forster örökségvédelmi központ ellen, miután védetté nyilvánították a festményt. Azt sem zárja ki, hogy nemzetközi bírósághoz fordul.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kezdődött meg július 7-én az a közigazgatási per, amelyet Munkácsy Mihály Golgota című, sok millió dollár értékűre becsült festményének védetté nyilvánítása miatt indított Pákh Imre tulajdonos a Forster örökségvédelmi központ ellen.

Előzmények

Munkácsy 1884-ben festette a képet, mely magyar és francia kiállításokon is szerepelt, majd 1888-ban az Egyesült Államokba került, ahol később egy ismert üzletember megvásárolta és húsvét előtti időszakokban az áruházában tette közszemlére. Ezután egy magyar származású Amerikában élő műkereskedő tulajdonába került, 1991-ben pedig Magyarországra szállították. Közben a szakszerűtlen csomagolás miatt megrongálódott a nagyméretű műalkotás, melyet a Szépművészeti Múzeum szakemberei restauráltak. A képet a debreceni Déri Múzeumban állították ki. Szakemberek szerint Munkácsy két másik alkotásával, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt című festményekkel együtt a Golgota egy trilógiát alkot.

Munkácsy-trilógia
Munkácsy-trilógia

A képet 2003-ban Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg és letéti szerződést kötöttek a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben. Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet. Az adásvételről a tulajdonos és a magyar állam között folyó eredménytelen egyeztetések után indult meg a kép védetté nyilvánítása. Ennek során egy külső szakértő, tanácsadó testület, a Kulturális Javak Bizottsága nem támogatta a védetté nyilvánítást, ám a közigazgatási eljárásában első fokon tavaly októberben a Műtárgyfelügyeleti Iroda, majd idén februárban másodfokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, így a képet nem lehet kivinni az országból. A tulajdonos ezt a határozatot támadta meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon azzal, hogy nem szakmai, hanem a magyar állam politikai, gazdasági érdekeit szolgáló döntés született.

"Lopott képet nem állítunk ki múzeumban"

A felperes, Pákh Imre szerint a szerződések megkötésekor hatályos szabályozás az úgynevezett "visszaviteli kötelezettség miatt kizárja a védetté nyilvánítást", ezért kérik a bíróságtól a vitatott döntés hatályon kívül helyezését, továbbá, hogy "kötelezzék az örökségvédelmi központot tisztességes eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára". Az alperes (Forster Központ) álláspontja szerint

 a kép kiemelkedő, pótolhatatlan kulturális értéke nem vitatható;

a Kulturális Javak Bizottsága nem szakmai alapon döntött, a visszaviteli kötelezettséget pedig nem az 1959-es polgári törvénykönyv, hanem az örökségvédelmi jogviszonyok alapján kell vizsgálni". Ebben az esetben "nincs olyan visszaviteli kötelezettség, amely megakadályozná a védetté nyilvánítást". Ezért az örökségvédelmi központ kérte a bíróságtól a tulajdonos keresetének elutasítását. A közigazgatási bíróság szeptemberre halasztotta a tárgyalást.

A tárgyalást követően Pákh Imre újságírók előtt arról beszélt: a kép Debrecenben van letakarva, mert - mint mondta - "lopott képet nem állítunk ki múzeumban". A tulajdonos megjegyezte, hogy jelen eljárásban jól látható a "taktikázás, időhúzás", ezért nem zárja ki, hogy nemzetközi bírósághoz fordul.

Most akkor haragszunk, vagy nem haragszunk?

Közben napvilágot látott olyan hír is, miszerint Munkácsy-kiállítás lesz az Ermitázsban, és a   szentpétervári kiállításon a Magyar Nemzeti Galéria anyagát  a Pákh Imre tulajdonában lévő képei egészítenék ki.  Pákh Imre Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójával együtt kereste fel Mihail Piotrovszkijt, az Ermitázs igazgatóját, akivel megállapodtak a kiállítás megrendezéséről. Pákh kijelentette: hozzájárulna, hogy lefüggönyözve tartott Golgotát is bemutassák az Ermitázsban.