Fülöp, Evelin

A cápatulajdonostól a férfifaló műpártolóig

Különc műgyűjtők

2016.07.28. 08:31

Programkereső

Egy vagyonos műgyűjtőnek kétségtelenül izgalmas élete és gyűjteménye lehet, akad azonban a műtárgyak rajongói között olyan is, akinek személyisége érdekesebb műgyűjteményénél. Magánmúzeumot alapító tőzsdeügynök, férfifaló műrajongó, műkincseket eltitkoló életművész, lágert túlélő műgyűjtő orvos és egész múzeumot elajándékozó médiamogul szerepel a különc műgyűjtőket felsorakoztató listánkon.

Charles Saatchi – a brit médiamogul és mecénás

Charles Saatchi
Fotó: charlessaatchi.co.uk

Charles Saatchi testvérével az 1980-as évekre felépítette a világ legnagyobb reklámcégét, a Saatchi & Saatchit. A művészetekre fogékony Charles jó megérzéssel választott a kortárs művészek alkotásai közül; sok művész általa vált felkapottá és világhírűvé, ez pedig visszahatott az addigra Saatchi tulajdonában lévő műtárgyak értékére is.

A vagyonos brit reklámszakember a '90-es években a legfőbb mecénása lett a fiatal képzőművészeket tömörítő Young British Artists (YBA) csoportnak. Így vált Charles Saatchi ez egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb emberré a művészeti piacon.

Az általa rendezett, Young British Artists csoport munkáiból álló Szenzáció című kiállítás szinte a brit közízlést is megváltoztatta azáltal, hogy az addig rejtve maradt kortárs, sokszor provokatív műveket mutatta be a nagyközönség előtt. A remek PR-ral megtámogatott tárlat sokáig a legtöbbek által megtekintett kortárs kiállítás volt Angliában. A médiamogulból lett műgyűjtő a modern brit alkotók mellett később a Közel-Keletről, Indiából, Kínából származó tehetséges művészek alkotásaival is bővítette gyűjteményét.

2010-ben az egész művészvilágot felkavarva Nagy-Britanniának ajándékozta 6500 négyzetméteres londoni galériáját és vele együtt 200 műtárgyát, melyek értéke összesen 25 millió font.

Hihetetlen adományának oka, hogy Charles Saatchi ezzel a gyűjteménnyel egy új, modern művészeti múzeum alapjait kívánta megteremteni a brit fővárosban. Szándéka kétségtelenül sikerült, a londoni Saatchi Galéria ma már Kortárs Művészetek Múzeuma néven várja a művészetkedvelőket.

Saatchi Gallery
Saatchi Gallery
Fotó: Wikipedia

Peggy Guggenheim – a férfifaló művész(et)pártoló

A 19. század legvégén, eredetileg Marguerite néven született egy dúsgazdag amerikai családba Peggy Guggenheim. Apját egészen korán elvesztette, a vagyonos férfi egyike volt a Titanic szerencsétlen utasainak. Peggy fiatalon unokatestvérei radikális könyvesboltjában dolgozott, ami a New York-i bohém művészek kedvelt találkozóhelye is volt. Itt ismerte meg első férjét, a szobrász Laurence Vaille-t, akivel Párizsba költöztek.

Peggy Európában kezdte el a kortárs művészet pártolását, műtárgyak gyűjtését. Második férjét is Franciaországban ismerte meg: Laurence Vail avantgárd írót, akivel kicsapongó, se veled se nélküled kapcsolata volt. Később, a világháború közeledtével Peggy Guggenheim visszatért Amerikába, 1942-ben pedig feleségül ment Max Ernst német művészhez.

Peggy Guggenheim
Peggy Guggenheim
Fotó: youtube

A '60-as évektől Peggy már nem új művek keresésével foglalkozott, hanem a 20. század első felének kubista, szürrealista és absztrakt műveit felsorakoztató gyűjteményének bemutatására összpontosított. Első galériája Londonban nyílt meg, a második pedig New Yorkban. A velencei Peggy Guggenheim-gyűjteményben többek között Dalí, Mondrian, Ernst, Picasso és Chagall művei is megtalálhatók.

Peggy Guggenheim korának egyik legjelentősebb műpártolója volt, akiről állandóan különös pletykák terjedtek. Egyesek szerint Peggy művészférjei mellett a legtöbb általa támogatott festővel, szobrásszal, íróval, költővel is megosztotta az ágyát. A kutyáit állítólag libamájjal etette, amitől az ebek elpusztultak; az állatoknak egyedi, díszes sírhelyeket készíttetett. A sok híresztelésből nem lehet igaz minden, de egy biztos, hogy a szabados és fényűző életet élő, extravagáns Peggy Guggenheim elképesztő gyűjteményt hagyott az utókorra, így ma már világszerte öt Guggenheim múzeum várja a modern művészetek rajongóit.

László Károly – az Auschwitz-ot túlélt műgyűjtő orvos

László Károly a pécsi egyetem orvosi karán kezdte meg tanulmányait, ám 1944-ben Auschwitzba deportálták az akkor 21 éves fiatal fiút. A háború végén az amerikai csapatok szabadították ki társaival együtt a lágereket túlélő férfit.

László szerteágazó érdeklődési körű, a fiatalon megéltek ellenére életvidám és bizakodó természetű ember volt. Bázelben folytatta életét és orvosi tanulmányait, majd az orvostudomány mellett a pszichoanalízis kezdte érdekelni, amin keresztül kapcsolatba került a szürrealizmussal és így a művészetekkel is. Színdarabokat írt, saját színtársulatot alapított, így tett szert olyan művészbarátokra, akiknek tanácsára műkereskedelemmel is el kezdett foglalkozni.

Az '50-es években részt vett a pezsgő nyugat-európai művészéletben, magángyűjteményét egyre gyarapította. Később saját galériát indított, és kiállítások szervezésével foglalatoskodott.

László magát „felhalmozóként” aposztrofálta, ezzel is jelezve, hogy laikusként élvezi a művészeti alkotásokat. Műgyűjteményét mégis ízléses és értékes darabokkal gyarapította a geometrikus absztrakciótól egészen a punk esztétikáig. László Károly egyedülálló gyűjteményének a veszprémi Művészetek Háza ad otthon állandó kiállítás keretében.

Steven Cohen – a tőzsdeguru műgyűjtő és cápatulajdonos

A vagyon és a műkereskedelem két, szorosan együtt járó dolog, hiszen a páratlan műalkotások a legtöbb ember számára megfizethetetlen összegeket érnek.

Steve Cohen (youtube) 2
Fotó: youtube

Az amerikai vállalkozó, Steven Cohen vagyonának befektetése céljából fordult a műkereskedelem felé. Éppen ezért sokszor nem a kifejezetten klasszikusnak tekinthető műtárgyakat részesíti előnyben, hanem vonzódik az olyan bizarr művészeti megnyilvánulásokhoz, amikben a vagyonszerzés lehetőségét látja. Így kapott helyet gyűjteményében Edward Munch Madonnája, Picasso Az álom című festménye és Edouard Manet Önarcképe mellett egy formaldehidben lebegő cápa. Az üvegbe zárt négy és fél méteres állatot a bizarr alkotásairól elhíresült brit művész, Damien Hirst változtatta műalkotássá.

A tartályban lebegő tigriscápa 2004-ben 6,5 millió fontért (kb. 12 millió dollárért) kelt el. Hirst 1993-ban szerepelt a 45. Velencei Biennálén, és ettől kezdve nemzetközileg elismert művész lett.

BB6E368A-4055-4B22-9276-FC4211376C5E

A vállalkozó Cohen Amerika egyik legjelentősebb kollekciójának tulajdonosa, aki rendkívüli összegekért vásárol műkincseket. Cohen a Connecticut állambeli Greenwichben magánmúzeumot létesített egyedülálló gyűjteményének, melynek értékét egymilliárd dollárra becsülik.

Cornelius Gurlitt – a nácik műkincseit rejtegető „műgyűjtő”

Cornelius Gurlitt nem más, mint Adolf Hitler kedvenc műkereskedőjének a fia. Ebből persze nem kellene egyenesen következnie, hogy Gurlitt évtizedeteken át rejtegette a világháború ideje alatt a nácik által összeharácsolt felbecsülhetetlen értékű műtárgyak tömkelegét. 2012-ben derült fény arra, hogy a német férfi müncheni háromszobás lakásában konzervdobozok mögé rejtve tárolt Picasso-, Matisse-, Toulouse-Lautrec-, Dürer-, Chagall-festményeket és még további 1400 műalkotást. A műveket a nácik hordták össze – elkobozták vagy egyszerűen csak elrabolták – a világ minden tájáról, a megtalált műtárgyak értéke egymilliárd euró.

gurlitt (kultúrpart.hu)
Fotó: kultúrpart.hu

A magányosan élő műgyűjtő az apjától, Hildebrand Gurlittól örökölhette a festményekből, grafikákból és nyomatokból álló műkincsgyűjteményt. A férfinek egész életében nem volt bejelentett állása, sem egészségbiztosítása, így szinte láthatatlan maradt a hivatalos szervek előtt. A kivételes gyűjteményt évtizedeken át el tudta rejteni a világ elől lakásában, ahol sosem fogadott látogatókat. 2011-ben egy kölni aukción adott el egy festményt, valószínűleg azért, hogy fenntartsa magát az eladásból szerzett pénzből; ezzel vált gyanússá az adóhatóságok számára.

Gyűjteményének megtalálásakor, az évszázad műkincsfogását jelentő leleplezéskor Gurlitt már közel járt a 80. életévéhez, rezignáltan vette tudomásul, hogy műgyűjteménye már nem titok többé, és szinte csak a nevét leközlő újságcikkeken háborodott fel. A Gurlitt-gyűjtemény feldolgozásán egy komplett szakértői csapat dolgozik, hiszen nem kis munkát jelent ennyi műnél felkutatni a jogos tulajdonosokat és leszármazottait.

Ami értékes, az vonzza a hamisítványokat

A művészettörténet során rengeteg hamisítási kísérlettel találkozhattunk a gyenge koppintásoktól a már egészen megtévesztő másolatokig. Voltak olyanok, akik igazán mesterien űzték a hamisítás „művészetét”, s ha lebuktak, valódi botrányt keltettek a művészvilágban. Nézzünk meg a leghíresebb hamisítókat!