Valér

Sorsára vár a szentendrei szobor

2016.11.23. 14:41

Programkereső

Helyi lakosok fedezték fel Szirtes János Kristály című szobrát a város határában lévő Szmerdán egyik elhagyatott mezőjén kidobva. Az alkotás 1995 óta állt a szentendrei posta előtti téren, azonban most egy felújítás miatt elkerült onnan.

A Köztérképen jelenleg a szobor állapotánál a Lebontott megjelölés szerepel, ugyanitt egy 2015. márciusi bejegyzésben már jelzik, hogy a szobrot elmozdították. Erre az a válasz érkezett, hogy csak restaurálásról van szó. Idén ősszel azonban ténylegesen eltűnt a Posta elől és a domboldalon bukkant fel ismét.

Az első hírek még arról szóltak, hogy a környéken lerakott vashulladék mellé került. A szentendreiek közösségi oldalakon adtak hangot a haragjuknak. Azonban  Kubatovics Áron, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület képviselője utáni is járt a dolognak: megkereste a művészt és annak a teleknek a tulajdonosát is, ahol a műalkotás jelenleg található.

„Az egyébként szerintem tisztázandó kérdés, hogy a Posta előtti szobrok – még ha el is kerültek onnan – tulajdonképpen kinek a tulajdonában is vannak. A művészek tulajdonában (emlékeztetőül: Deim Pali bácsi szobra, Aknay János szobra és Matyó szobra új helyre került, az Öcsike szobrát [A végtelen érintése] pedig, ha jól tudom, Öcsi eladta Sopronnak); vagy pedig a város tulajdonában vannak, mert pl. annak idején, 1995-ben a város is költött pénzt a szoborpark létrehozására.” - vette fel Kubatovics Áron.

Másnapra már meg is találták a terület bérlőjét, Halper Dávidot, aki elmondta, hogy ideiglenesen helyezték el ott a szobrot, mert nem találtak neki zárt raktárt addig, amíg felújítják. ”Még türelmet kérünk, efZámbóval lstvannal fogjuk felújítani, ahogy a többi szoborra erre is sor kerül. Szirtes tanár úr tud róla. Folyamat van. A reakciókat megértem” - válaszolt Harper a bejegyzés alatt. Később a telek állapotára vonatkozó felvetésekre is reagált: „Azért gazos mert defektes a traktor, jelenleg van egy reménytelennek tűnő álom a háttérben a szobor nem a mi tulajdonuk hanem a művész úr szerint kölcsönbe mindenkié, ha fel lesz ùjjítva, akkor a turista útvonal mentén lesz látható tavasztól.”

Végül az alkotót is sikerült megtalálni, aki mindenkit megnyugtatott: „Köszönöm az aggodalmatokat, elsőre én is megijedtem nagyon, de informálódtam!” - írta Szirtes János szintén az eredeti poszt alatt. „A történet: A szobor 20 éve egy Vajda Lajos Stúdiós projekt keretében készült és lett elhelyezve. A koncepcióban benne volt, hogy nem örökké lesz ott, hanem cserélődnek a műalkotások. 20 év után ez megtörtént és Halper Dávidék befogadták, mivel én nem tudtam volna hol raktározni. Az ő birtokukon van most elhelyezve, valóban rossz körülmények között, de fel lesz újítva és, nem sokára ki fogom állítani egy kiállítás alkalmából.”

Kubatovics Áron terepszemlét is tartott a területen: „a szobor közvetlen környezete rendben van (bár növi be a vadrózsa), valamint látszódik, hogy sokan szeretik a szobrot, aggódnak érte, és sokan visszavárják a szobrot valahová, Szentendrén belül, és jó lenne megtalálni a pénzügyi forrást a felújításhoz – mert az egyelőre még hiányzik.” - számolt be a tapasztalatairól.

„Itt Dáviddal nem értünk egyet, ő esztéta szemmel nézi, és szerinte szép plain air kiállítás, és felelget egymásnak a táj és a szobor. Szerintem viszont senki nem a kiállított műalkotást látja benne, hanem egy fura vasdarabot a domboldalban, és aki esetleg felismeri, hogy ez bizony egy műalkotás, az meg szerintem pont arra fog gondolni, amire én is gondoltam tegnap: ezt így hogy? (zárójel: az egyáltalán nem baj, ha emberek nem mindenben értenek egyet)” – zárja le a kérdést Kubatovics Áron.