Pandora, Gabriella

70 éve hunyt el Moholy-Nagy László

2016.11.24. 14:34

Programkereső

Moholy-Nagy László emigrálása előtt Szegeden szervezett kiállítást, hogy a képek eladásából fedezhesse külföldre utazásának költségeit. A szegedi Móra Ferenc Múzeum a művész 1919-es első és egyetlen életében megrendezett hazai kiállítását idézi fel most nyíló tárlatán.

Hetven éve, 1946. november 24-én halt meg Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek magyar úttörője, a 20. század talán legnagyobb hatású magyar képzőművésze. 

1895. július 20-án született a Bács megyei Bácsborsódon. Amerikába kivándorolt apja helyett nagybátyja nevelte a vajdasági Moholpusztán (ma Mol, Szerbia). Szegeden járt gimnáziumba, majd Budapesten a jogi karra, az első világháború kitörése után katonai szolgálatra hívták be.

A fronton megsebesült, a kórházban háborús képeslapokat festett,

felgyógyulván rajziskolába járt, először 1918-ban, a Nemzeti Szalonban állított ki. 

1919-ben ismerkedett meg Gergely Sándor képzőművésszel, akivel úgy döntöttek, hogy külföldön folytatják életüket. Az emigrációhoz azonban tőkére volt szükségük, ezért kiállítást rendeztek Gergely műtermében, hogy az eladott képekből finanszírozhassák útjukat. 

Moholy-Nagy közeli barátságot ápolt Juhász Gyulával, így a '19-es tárlatot a költő nyitotta meg, az eseményt pedig a Délmagyarország hasábjain is „hirdette”:

Műteremkiállítás. A legmodernebb művészeti irány két fiatal, tehetséges képviselője mond búcsút Szegednek. Gergely Sándor szobrász és a rövid ideje itt tartózkodó Moholy-Nagy László készülnek külföldre. Távozásuk előtt Szegeden készült műveikből kiállítást rendeznek a Gizella tér 3. sz. alatt lévő műteremben.”

Ez volt Moholy-Nagy első és egyúttal egyetlen, életében megrendezett hazai kiállítása. A Móra Ferenc Múzeum most nyíló tárlatán olyan alkotásokat gyűjtött össze, melyeket bemutattak az 1919-es kiállításon is. Moholy-Nagy grafikái mellett Gergely Sándor, Csáky József és Bánszky Sándor műveit is láthatja a közönség.  

 Az 1918-19-es forradalmakkal bukása után Ausztriába ment, 1921-től Berlinben funkcionalistákkal, dadaistákkal dolgozott együtt.  Fa- és linómetszetei Kassák Lajos Ma című folyóiratában jelentek meg Bécsben. Főleg az ipari táj és a mozgás ragadta meg képzeletét. Festőként Moholy-Nagyra a magyar avantgárd, Nemes-Lampérth József, Uitz Béla és Tihanyi Lajos hatott rá. Kassákkal közösen írták a konstruktivista kiáltványnak tekinthető, 1922-ben megjelent Új művészek könyvét.

Az orosz absztrakt jeles képviselői, Kazimir Malevics és El Liszickij hatására különböző anyagokból készített absztrakt konstrukciókat, melyeket 1922-ben a berlini Sturm Galériában mutatott be. A Bauhaus alapítója, Walter Gropius tanárnak hívta meg az intézménybe. Moholy-Nagy 1923-tól Weimarban, majd Dessauban volt az előkészítő tanfolyam és a fémműhely, később a fotócsoport vezetője. Megújította a művészek oktatását is, a Bauhaus-könyveket Gropiusszal közösen szerkesztette, és El Liszickijjel közösen állított ki. 1925-ben megjelent Festmény, fényképezés, film című kötetében írta:

Semmiféle mai vagy azelőtti festészet nem képes a fényképezés hatáslehetőségeit utolérni.

Legharmonikusabb olajképeit, fotogramjait, fotóplasztikáit és kollázsait ebben az időszakban alkotta. 1928-ban Gropiusszal együtt megvált a Bauhaustól, Berlinben telepedett le. Fény-tér-modulátor című kinetikus szerkezetének nyomán keletkezett Fekete-fehér-szürke árnyjáték című absztrakt filmje. A színes filmmel is kísérletezett, rövidfilmjei a városi élet forgatagát mutatták be. 1929-ben ő rendezte a korszak nagy kiállítását, a stuttgarti Film und Fotót, amelyen 97 saját művel szerepelt, emellett díszleteket, fény- és hangeffektusokat készített a színházi rendező Erwin Piscator és operaelőadások számára.

Hitler hatalomra kerülése után, 1934-ben Hollandiába, majd Angliába ment, ahol hirdetés-, kiállítás- és filmtervező volt.

 1937-ben Gropius ajánlására meghívták Amerikába, Chicagóban létrehozta az Új Bauhaust (IIT Institute of Design) - a nácik ekkorra már kiszórták "elfajzott művészetnek" minősített műveit a német múzeumokból. Az általa alapított intézet 1944-től chicagói üzletemberek támogatásával főiskolává alakult, és az amerikai dizájn fontos műhelye lett.

[PINTEREST] 5836e5432761b

1945-ben leukémiás megbetegedést diagnosztizáltak nála, de egészen haláláig dolgozott a Mozgásban-látás című könyvén, filozófiai kérdéseket is taglaló szellemi végrendeletén. Moholy-Nagy László 1946. november 24-én halt meg Chicagóban. Festőként és fotóművészként a fény foglalkoztatta. Fotogramjait kamera nélkül, fényérzékeny papírra komponálta; átlátszó vagy polírozott felületre készített olajképei áramló, hullámzó fényhatást teremtenek. Üvegarchitektúrái különböző technikával készültek, átlátszó térplasztikái, fénymobiljai állandóan változtatják fény- és térhatásukat. A reklámgrafikában és a tipográfiában is maradandót alkotott, és ő tervezte a rendkívül népszerű Parker 51 töltőtollat, amely a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) gyűjteményében is megtalálható. Életét és munkásságát felesége, Sibyl Moholy-Nagy elemezte Moholy-Nagy, kísérlet a teljességre című könyvében, amely 1950-ben jelent meg. 

Hitt abban, hogy a tárgyformálás megreformálhatja a társadalmat, azt vallotta, hogy a modern technika összhangba hozható a művészettel.

Nyugaton ő a legismertebb magyar képzőművész, itthon azonban sokáig nem foglalkoztak életművével: a két világháború között kommunistának tartották, 1945 után pedig idealistának és formalistának. 1995-ben Kecskeméten mutatták be képeit, fotóit, kollázsait, és kiadták 100 fotó című fényképalbumát. 2006-ban az ő nevét vette fel az addigi Iparművészeti Egyetem, amelyet azóta Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek (MOME) hívnak.

Moholy-Nagy: Future Present címmel jelenleg a Chicagói Művészeti Múzeumban látható több mint háromszáz alkotását bemutató kiállítás. A tárlatot, amely több mint fél évszázad után az első retrospektív kiállítása Amerikában, a New York-i Guggenheim Múzeumban is láthatta a közönség, és jövőre Los Angeles-be is elviszik. A kiállítás sikere is hozzájárulhatott ahhoz, hogy - a tárlaton is szereplő - egyik alkotása, úgynevezett

telefonképeinek egyike november közepén rekordáron, 6 millió dollárért (1,728 milliárd forint) kelt el egy New York-i árverésen.

 Az EM 1 Telephonbild című alkotás ezzel az aukción eladott legdrágább magyar műtárgy lett.

Szegedi tárlat

A Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd című kiállítás november 24-től december 31-ig tekinthető meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.