Luca, Ottilia

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

2017.09.29. 09:52

Programkereső

A Magyar Nemzeti Galéria Folyamatos emlékezet című kiállítása a kortárs magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotójának azokra a sorozataira koncentrál, amelyek az életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Az utolsó teremben látható képek önmagukban is kötelezővé tennék a tárlat megtekintését.

Korniss Péter idén töltötte be 80. életévét. A Magyar Nemzeti Galériában szeptember 29-től látható kiállítása fél évszázad képi termésén keresztül tárja elénk kivételesen kereknek mondható fotográfusi pályáját. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása, a globalizálódó világ, valamint a vendégmunkás lét áll.

A kiállítás – amelynek kurátorai: Baki Péter és Jerger Krisztina – öt egységben mutatja be az aktívan alkotó Korniss Péter mai napig folyamatosan bővülő életművét.

A tárlat első egysége (A múlt) az 1960-as, 70-es években készült, a hagyományos paraszti világot ábrázoló alkotásokat mutatja be. Korniss képei a szereplőkhöz való erős érzelmi kötődést tükrözik, akikhez 

évtizedeken keresztül vissza-visszatért, nyomon követte sorsuk alakulását.

Korniss az utolsó órában örökítette meg azt a régi paraszti világot, amelynek kivonatát ma már legfeljebb skanzenekben találjuk meg ennyire hagyományőrző formában. A kiállítás további egységeiben szereplő képeken tanúi lehetünk, hogyan alakította át a közösségek életmódját és környezetét a beszüremlő globalizáció.

A második szekcióban (A vendégmunkás) az ingázó munkások jelennek meg a képeken. Korniss érdeklődése az 1970-es évektől fordult e réteg felé. Az ingázó létet egy tiszaeszlári kubikos brigád fényképezésével kezdte, majd másfél év múlva a csoport egyik tagja, Skarbit András lett a történet főszereplője. Az ő mindennapjaiba nyerünk bepillantást Korniss képein.

Skarbit Andrást (...) Bármilyen furcsán hangzik is – a fényképezőgép választotta ki magának

– írja a fotográfus A vendégmunkás című könyve előszavában.

Skarbit András huszonöt éven át dolgozott a Fővárosi Gázműveknél, s ingázott Tiszaeszlár és Budapest között. 1986-ban ment nyugdíjba. 1999-ben, 74 éves korában halt meg. Felesége, Erzsike 2013 végén hunyt el. Mindketten a tiszaeszlári temetőben nyugszanak. Házuk azóta üresen áll.

Michael Jackson a szentkép mellett

A kiállítás harmadik egysége (A változás) a globalizáció megjelenésének idejét járja körül. 1989 után újra visszatért az egykor sokszor látogatott vidékekre. A korábban fényképezett emberek életmódjában, környezetében bekövetkezett változás új témát adott számára.

Személyes kötődései, barátságai folytán nem kellett újból elfogadtatnia magát.

Újabb útja során azzal szembesült, hogy a falusi közösségek szokásai átalakultak, hagyományos viseletük, otthonuk berendezése új elemekkel bővült. Korniss képein látványosan jelennek meg az olyan idegennek ható elemek, mint a Michael Jackson-pószter, a színestévé vagy a kólásüveg.

A negyedik szekció (A hagyomány) a művész 2000-es években készült munkáit mutatja be. Ebben az időszakban a hagyomány és a jelen kérdése foglalkoztatta, ekkor készült Betlehemesek című sorozata, amely egy régi népszokás modern kori továbbélését mutatja be. A betlehemezés népszokását ma is sokfelé őrzik a Kárpát-medencében, Debrecenben pedig 2006 óta Betlehemes Találkozót is rendeznek. Korniss megrendezett képein (staged photography) falusi szerepjátszók jelennek meg a városi környezet díszletében – így „szembesítve” a hagyományt a jelennel.

A táncháztól a nagybaniig

A kiállítás utolsó egysége (A városban) a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik. Ez a sorozat az elmúlt három évben készült, és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán látható első alkalommal. A képeken az a generáció jelenik meg, amelyet fél évszázaddal korábban, a kiállítás első egységén bemutatott képeken ismerhettünk meg.

Az erdélyi táncházak fiatal lányai immár asszonyokként állnak előttünk.

A hagyományos paraszti világ lassú eltűnésével párhuzamosan az erdélyi asszonyok Budapesten kezdtek el munkát vállalni, hogy az itt megkeresett pénzzel segítsék családjuk boldogulását. Jövedelmük takarításból, idős emberek gondozásából, népművészeti termékek árusításából származik. Szembetűnő, hogy sokan ma is hagyományos népviseletet hordanak – a képeken is így jelennek meg. A sorozat személyes hangvételéből a művész évtizedekre visszanyúló kötődése és együttérzése olvasható ki.

A 2018. január 7-ig látogatható kiállításhoz számos izgalmas kísérőesemény kapcsolódik. Rendhagyó tárlatvezetést tart Prieger Zsolt zenész (október 14.), Závada Pál író (november 11.), Barakonyi Szabolcs fotóriporter (december 9.), Both Miklós zeneszerző (január 6.), valamint a kiállítást jegyző Korniss Péter (október 28., november 25.).