Szilárda

Nagy retró Mikulás galéria

2017.12.06. 18:08

Programkereső

Alsóban azt rebesgették, hogy helikopterrel vagy hőlégballonnal érkezik a sportpályára, aztán simán csak bekopogott a terembe. Felsőben már azt találgattuk, melyik tanár lehet, de akadt olyan kollégánk, akinek az apukája volt generációkon át az iskolai Mikulás. A Fortepan archívumával egészen 1923-ig tekintettünk vissza.

Örök vita, hogy 5-én este vagy 6-án reggel, esetleg 6-án este kell kikészíteni a csizmákat az ablakba, mikor is érkezik a Mikulás - és a csomagok. Egyáltalán, mit is hoz: virgácsot persze, de csak csokit vagy ajándékot is? 1979-ben például az alábbi termékek közül válogathattak a Télapók:

A galériából nem maradhattak ki a krampuszok sem. Állítólag a magyarországi, december 6-hoz kötődő népszokásokban sokkal nagyobb szerepük volt a 18. század végéig. Ekkor még egy feketére mázolt arcú figura ijesztgette az embereket láncait csörgetve, az utcára merészkedőket pedig meg is verte velük. A Mikulás mostani alakja és az ajándékosztás szokása a 19. században bukkant fel először a városokban és lassan összemosódott Miklós püspök alakjával. Ekkor alakult ki a csizmák és cipők ablakba helyezése is. 

Mítoszok a Mikulásról

Sokak szerint a december 6-i ünnep főszereplőjének hagyományos elnevezése Mikulás, azonban ez a kifejezés is csak az 1870-es évek végén bukkant fel itthon, alig negyven-ötven évvel idősebb, mint a "Télapó" elnevezés előtt. A Mikulás egyébként a Miklós szlovák változata, ami 

Trianon után okozott némi bonyadalmat: többen ellenezték az elnevezést.

Ha már Télapó: szemben a közkeletű vélekedéssel, hogy a kommunizmus vallásellenessége meg akart szabadulni a jó püspöktől és emiatt az orosz Fagyapó tükörfordítását erőltették az állami iskolai és óvodai rendezvényeken. Az MTA Nyelvtudományi Intézete szerint 

a Télapó szó már korábban is létezett , nem „mesterségesen” keletkezett.

Olyannyira magyar, hogy Arany János használta először - igaz még különírva - 1850-es Téli versében, de találkozhatunk vele Mikszáth Kálmán vagy Gyulai Pál írásaiban is.