György

Vándorolnak a Seuso-kincsek

2018.01.25. 15:15

Programkereső

Negyedik állomásához ért a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató vándorkiállítása. 2018. január 30-tól Kecskeméten a Cifrapalotában lehet megtekinteni a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincsét.

Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásához érkezett a tárlat. Legutóbbi kiállítási helyén, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban látogatói rekordot döntött a vasárnap zárult Seuso-vándorkiállítása. Az intézmény történetében még nem fordult elő, hogy ilyen rövid idő alatt 22 ezer 300-an tekintettek volna meg egy tárlatot - tájékoztatta a polgármesteri hivatal az MTI-t.

A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének is csúcsdarabjai. Ez a különleges eszmei és anyagi értékkel bíró műtárgyegyüttes, mielőtt a Magyar Nemzeti Múzeumban elfoglalná a helyét hat vidéki múzeumban is bemutatkozik.

2018. január 30-tól 2018. február 18-ig Kecskeméten a Cifrapalotában tekinthető meg.

A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhetettek. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni! A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek.

A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el,

 feltehetően egy háború elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.

A római császárkor késői szakaszából (4. ˗ 5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. 

Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvőnagybirtok és villa is hozzátartozhatott.

A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években egy fiatalember találta, azonban hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a kincs darabjait az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Bizonyíték ezekre azonban nincs, mivel a megtaláló gyilkosság áldozata lett. A műkincs-együttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel. A rendelkezése álló információk alapján a 15 ma is ismert darabot a 80-as években vásárolta meg egy befektetőcsoport.

A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron, ennek az összegnek a többszöröséért. A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze az ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs jelenleg ismert 15 darabja. Három évvel ezelőtt 15 millió euró, legutóbb pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró kompenzációs díjat fizetett. 

A vándorkiállítás hat helyszínén a különleges értékű kincslelet mellett minden településen megismerhetünk egy-egy kiállított anyagot, amely az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódik. Kecskeméten szintén a Cifrapalotában tekinthetik meg a Seuso-kincs korszakához illeszkedő, kéthelyi leletet: a szabadszállási üvegpoharat, valamint a frissen, Mercedes-ásatásokon feltárt hunvezér síranyagát.

A Seuso-kincs vándorkiállítás helyszínei és időpontjai:

Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum

2017. október 29. – november 19.

Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum

2017. november 28. – december 17.

Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum

2017. december 29. – 2018. január 21.

Kecskemét, Katona József Múzeum

2018. január 30. – február 18.

Miskolc, Herman Ottó Múzeum

2018. február 27. – március 18.

Nyíregyháza, Jósa András Múzeum

2018. március 27. – április 15.