Zita, Mariann

Mi kerüljön a falakra? – A kurátorok titkos élete

Budapest Art Week 2018

2018.04.15. 18:29

Programkereső

A galériákban, múzeumokban sétálva ritkán gondolunk bele, mennyi előkészítés, kutatás, szervezés előz meg egy-egy kiállítást. A folyamat egyik kulcsszereplője a kurátor, aki a koncepció kialakításától kezdve a katalóguskészítésen át a kurátori tárlatvezetésekig felel a kiállítás sikeréért. Munkájáról az április 17-22. között zajló Budapest Art Weeken többet is megtudhatunk.

Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese szerint a kurátori szemlélet inkább a tematikus kiállításoknál figyelhető meg, ő maga – a helyzettől függően – hol a klasszikus muzeológia eszköztárával dolgozik, gyűjteményekkel, műtárgyakkal, életművekkel foglalkozik, hol a kortárs képzőművészetet meghatározó, az élő, eleven művészeti produkcióhoz közelebb álló kurátori szemléletet helyezi előtérbe munkája során.

Szipőcs Krisztina
Szipőcs Krisztina
Fotó: Rosta József

„Az ország első számú kortárs művészeti múzeumára egy kicsit más szabályok érvényesek, mint egy kisebb, nonprofit galériára vagy a Fiatal Művészek Stúdiójára.

A múzeum felelőssége, hogy kiérlelt, szakmai konszenzuson alapuló dolgokat tárjon a közönség elé.

Elsősorban a kisebb galériákban van a kurátoroknak igazi lehetőségük arra, hogy egy-egy művésszel együtt dolgozva valamilyen teljesen új dolgot kísérletezzenek ki, bár mi is rendszeresen menedzseljük új művek megszületését, mint például a Velencei Biennálé esetében.”

A kurátori szakma viszonylag új a képzőművészetben, Magyarországon a '90-es években kezdett elterjedni, de elméleti szinten csak a 2000-es évektől kezdtek el foglalkozni a kurátori szemlélettel, a kurátor szerepével. Ma már önálló képzési terület a Képzőművészeti Egyetemen, és pár éve elkészült az interneten elérhető A kurátori gyakorlat és diskurzus szótára is.

Türk Péter: Kérdőjeles kísérletek (1972)
Türk Péter: Kérdőjeles kísérletek (1972)
Fotó: Ludwig Múzeum

Sokan azt gondolják, hogy a kurátor kiállításrendező, aki elrendezi a műtárgyakat. Fontos leszögezni, hogy nem erről van szó, hiszen alapvető, érdemi része van abban, hogy mi kerül a kiállítóterekbe: válogat és döntéseket hoz, szerepében az elméleti szakember és a gyakorlati projektmenedzser keveredik. „Művész és kurátor együttműködése során a kurátor kutatást végez, művészetelméleti háttérrel támogatja a művészek munkáját, de gyakorlati szerepe is van, amikor szponzort keres, pályázik, megszerzi a bemutatáshoz szükséges anyagokat, technikát, például videómunkák bemutatásához. A szűkebb értelemben vett kiállításrendezés is a kurátor feladata, aki szcenírozza a közönség elé kerülő anyagot, így keveredik a klasszikus kiállításrendező és a kurátor munkaköre” – magyarázza Szipőcs Krisztina.

Ugyanakkor mégsem minden kortárs képzőművészeti kiállítás „kurátori tárlat”.

Nikita Shalenny: Black Siberia (2016)
Nikita Shalenny: Black Siberia (2016)
Fotó: SergeiChyrkov.com / Ludwig Múzeum

A Budapest Art Week idején a Ludwig Múzeumban látható Türk Péter-életműkiállításon például inkább a klasszikus muzeológia szempontjai érvényesülnek, míg a Permanens Forradalom című kiállítás már tipikusan kurátori tárlatnak nevezhető, mert a válogatás az ukrán forradalommal foglalkozó művészeket állítja középpontba. Szipőcs Krisztina szerint bármelyik megközelítés alapján is készül egy kiállítás, elengedhetetlenül fontos, hogy a kurátor vagy a muzeológus határozott véleménnyel rendelkezzen az adott anyagról és azt ki is tudja fejezni. „A kiállításon és a szövegekből ki kell derülnie, hogy miért érdekes, fontos, jelentős az, amit látunk, mi köré épül a koncepció, milyen állításokat teszünk a válogatásban, az elrendezésben, a feliratokban, a katalógusban.”

Érdekel a képzőművészet?

Április 17. és 22. között több mint hetven helyszínen, változatos programokkal vár a Budapest Art Week. A képzőművészeti eseménysorozatról a BAW oldalán olvashatsz bővebben.

A cikk eredetileg a Budapest Art Week magazinjában jelent meg.