Vizuál

21x21 centiméternyi mindenség

2012.08.27. 10:09
Ajánlom
Az idei Építészeti Biennále augusztus 29-től november 25-ig várja a látogatókat főként a velencei Giardini nemzeti pavilonjaiban, az Arsenale központi kiállítóterében. Az Arany Oroszlán-díj 2012. évi nyertesét augusztus 29-én hirdetik ki. A magyar pavilonban rendhagyó módon egy pályázat eredményeként építészhallgatók és 18 év alatti diákok munkáit, több száz modellt lehet megnézni.

Spacemaker - magyar pavilon

A kiállítás megvalósítására Gulyás Gábor nemzeti biztos nyilvános pályázatot írt ki. A pályaműveket héttagú zsűri bírálta el, majd Gulyás Bachmann Bálintot és Markó Balázst kérte fel a feladatra. A Műcsarnok igazgatója a szeptember 23-án tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy idén minden eddiginél többen, 12-en pályáztak, a zsűri pedig egyhangúlag döntött a Spacemaker mellett. Gulyás fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumából a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül érkező negyvenmillió forinton túl az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., mint kiemelt szponzor ötmillió forint támogatást adott.

Bachmann Bálint a kiállítás kapcsán elmondta, hogy a pavilonba kerülő 560 darab, egységesen 21x21 cm-es alumíniumlapra tervezett, fehér színű építészeti modell a hazai és főként környező országok felsőoktatási intézményeiből érkezett a kurátorok meghirdette modellpályázatra.  A makettekből összeálló installáció modell-erdőként helyezkedik el a teljesen letisztult, természetes fénnyel megvilágított pavilonban. Az installációt a Műcsarnok diákok számára kiírt Tér-Kép pályázatának legjobb makettjei, valamint Kelle Antalnak a geometrikus és az organikus formák átjárhatóságának kérdését felvető szoborinstallációi egészítik ki.

A sajtótájékoztatón élőben kapcsolták a velencei magyar pavilont is, ahol Markó Balázs, a kiállítás tervezője számolt be a munkálatok állásáról. Hangsúlyozta, hogy mindaz, ami itt látható, csak a jéghegy csúcsa, és a projekt nem jöhetett volna létre a magyar építészet és az építészeti oktatás hátországa nélkül. A Velencében dolgozó építész doktoranduszok kiemelték, hogy a lassan végéhez közeledő munkálatok legnagyobb élménye az együttépítés volt.

Az építészeti modell vizuális értékekkel rendelkezik, de belső terekről és műszaki megvalósításról is hordoz információkat. Nem pusztán esztétikai szándékkal születik, a belső tér kivetülését magán hordozva értelme van. A modellkészítés az építészet komplexitásának szimbóluma, kapocs a gondolatiság és a gyakorlat között, az építészet szellemi tartalma és a megvalósítás folyamata találkozik benne. Különösen fontos szerepet tölt be az építészet oktatásában, fontosabbat a tér minden irányát értelmező, az arányokat térben szemléltető, több információt hordozó bármilyen más eszköznél. Kézműves jellege, az anyagok kiválasztása és megmunkálása analóg a tényleges építési folyamattal, így nemcsak a téralkotás, de a szerkezetiség is megjelenik benne.

Magyarország 1991 óta szerepel a Velencei Építészeti Biennálén. A Magyar Pavilon kiállításainak lebonyolítója a Műcsarnok, melynek mindenkori igazgatója a kiállítás nemzeti biztosa. Korábban olyan kiemelkedő építészek és alkotócsoportok szerepeltek kiállítóként, mint többek között Makovecz Imre, Ekler Dezső, Nagy Tamás, Ferencz István, Bachman Gábor, Janesch Péter, Wesselényi-Garay Andor, Ferencz Marcel, a Re:orient vagy a Double Negatives Architecture csoport.

A zsűri tagjai voltak: Boros Géza művészettörténész, a NEFMI művészeti főosztályának vezetője; Ferencz István építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; Gulyás Gábor esztéta, a Műcsarnok igazgatója, a biennále magyar pavilonjának nemzeti biztosa; Guttmann Szabolcs építész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára; Kálmán Ernő építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke; Készman József művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora és Wesselényi-Garay Andor építészkritikus, a 2010. évi Velencei Építészeti Biennále magyar kiállításának kurátora.

A Biennáléról

A Velencei Nemzetközi Építészeti Kiállítás a világ legjelentősebb szakmai kiállítása, amely a több mint száz éves képzőművészeti biennále rendszeréhez hasonlóan szerveződik 1980 óta. A tizenharmadik építészeti seregszemle főkurátora David Chipperfield, aki az 55 önállóan szereplő ország mellé 66 kiállítót hívott meg az ez évi seregszemlére, melyen most először vesz részt Angola, a Koszovói Köztársaság, Kuvait és Peru. A rendezvényt szokás szerint számos kísérőprogram teszi még színesebbé, tartalmasabbá.

David Chipperfield elgondolása szerint a központi kiállítás építészek, fotográfusok, művészek, kritikusok és kutatók által összeállított anyaga egységes egészet, egyetlen közös alapot alkot, ami Chipperfield és a résztvevő alkotók építészetről vallott elgondolását hívatott megjeleníteni, s példát is ad annak működéséről. „A 2012-es Biennále központi témája - mondja Chipperfield - az, ami közös bennünk. A Common Ground szándéka, hogy megerősítse, létezik olyan közös építészeti kultúra, amely nem csupán alkotók, egyéniségek halmazát jelenti, hanem közös történetben, közös ambíciókban, kollektív ideálokban és kontextusokban egyesülő különféle gondolatok gazdag örökségét is."

Paolo Baratta, a Biennále igazgatója szerint David Chipperfield határozott elgondolása, hogy az építészet elsősorban praxis. A rendezők szándéka, hogy megmutatkozzon a múlt és a jelen építészgenerációi közötti intenzív párbeszéd, a közös hivatkozási pontok. A cél, hogy az építészet saját magára fókuszáljon, saját magát szemlélje és mutassa meg, eltérően egyéb elgondolásoktól, melyek szerint az építészet más diszciplínák része. Az Arany Oroszlán-díj 2012. évi nyertesét az augusztus 29-én, 11 órakor kezdődő ünnepélyen hirdetik ki, az életműdíjat idén Alvaro Sieza Vieira, portugál építész veheti át.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fortepan

Minden múlt a múltam: FORTEPAN

A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása.
Vizuál kult50

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.
Vizuál fényképTár

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.
Vizuál tűzfal

Ideiglenesnek szánták a budai tűzfalfestményt, mégis marad a kócsag

A Zsuffa Zsanna Lídia által tervezett tűzfalfestményt leszedték volna egy év elteltével, de a közönségszavazás alapján mégis marad a falon.
Vizuál ajánló

A legelső magyar absztrakt festmény is megcsodálható az újragondolt Czóbel kiállításon

Tovább folytatódik Czóbel Béla életművének bemutatása Szentendrén, a Templomdombon, a művész egykori lakóhelyén kialakított múzeumban. Az Újragondolt Czóbel 4.0. kiállítás egyik szenzációja a legkorábbi magyar absztrakt festmény.