Vizuál

25 éves a Louvre üvegpiramisa

2014.03.29. 09:11
Ajánlom
1989. március 29-én avatták fel Párizsban a Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A kínai származású amerikai Ieoh Ming Pei tervezte, felavatásakor halottasháznak csúfolt piramist mára megszokták, sőt megszerették, Párizs egyik nagy látványosságának számít.

Az 1204-ben királyi kastélynak épített Louvre az idők folyamán volt vadászház, vár, oklevéltár, királyi palota, fegyverraktár, közigazgatási székhely, különböző stílusokban építették át, egészítették ki, látták el új homlokzattal, mai formáját XV. Lajos korában nyerte el. Az épületben a forradalom idején, 1793-ban nyílt múzeum, s 1882-ben született meg a modern Louvre, amely a kultúra fellegváraként lassan bekebelezte a Szajna jobb partján álló hatalmas épületegyüttest. Ma a Louvre a világ egyik legismertebb múzeuma, ahol 60 ezer négyzetméteren 35 ezer kiállítási tárgy látható, féltett kincse többek között a Mona Lisa, a milói Vénusz.

A múzeum kibővítése, modernizálása Francois Mitterrand elnök nagy álma volt, aki nem csak politikai tetteivel akarta beírni nevét a francia történelembe. Az általa elindított, 15 milliárd frank összértékű kulturális nagyberuházások egyike volt a királyi palotának épült Louvre felújítása és bővítése. A pályázatot az 1917-ben született, kínai származású amerikai építész, Ieoh Ming Pei nyerte meg, akinek addigi legismertebb munkája a washingtoni National Gallery bővítése és a clevelandi Rock and Roll Múzeum volt.

A tervezés során számos szempontot kellett figyelembe venni: a műemlék homlokzatot érintetlenül kellett hagyni, de helyet kellett találni az új fogadóteremnek, éttermeknek, ruhatárnak, előadótermeknek és még számos funkciónak. Pei szokatlan megoldáshoz folyamodott: ezeket a helyiségeket a főudvar talajszintje alá süllyesztette, a felszínen az 55 ezer négyzetméteres mélyépület helyét csak egy üvegpiramis jelzi. Innen nyílik a lejárat a fogadócsarnokba, ahonnan a kiállítótermek megközelíthetők, s innen kap fényt is a földalatti tér. Az építkezés első fázisát az üvegpiramisba foglalt új főbejárattal 1989 tavaszán adták át, a Richelieu-szárny átalakítását magába foglaló második szakasz 1993-ban fejeződött be.

A Louvre előtt nem csak egy piramis áll. A vízmedencék által keretezett nagy piramist mellett három ugyanolyan szerkezetű, de jóval kisebb található, sőt van egy fordított piramis is, amely a múzeum melletti, földalatti vásárlótérbe csüng be, és másfél méterrel a padló felett ér véget. A szimmetria kedvéért alatta egy kis piramis áll, a két gúla hegye csaknem érinti egymást.

A nagy piramis 21,6 méter magas, négyzet alakú alapjának egy oldala 35 méter. Lapjait 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú üveg háromszög borítja, így tehát alaptalan az a (Dan Brown A Da Vinci-kód regényében is felbukkant) városi legenda, amely szerint a panelek száma 666, azaz a Sátán száma lenne.

A piramist átadása idején nagyon sokan és sokat bírálták, ellenzői szerint tönkre tette a Louvre előtti klasszikus teret és csak Mitterrand "fáraó-komplexusának" kiélését szolgálta. Hívei viszont azzal érveltek, hogy a piramis nem emelkedik a Louvre főpárkánya fölé, struktúrája teljes egészében üveggel borított, így minden nézetből átlátszó. Sikeresen ötvözi az antik formát a modern technikával, s egyszerűségével Párizs több jelképére is utal, mint a Concorde tér obeliszkje, a Diadalkapu és az Eiffel-torony.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét.