Vizuál

33 némafilmes ritkaságot is tartalmaz az új filmlexikon

2021.11.02. 12:20
Ajánlom
Immár könyv alakban is kézbe vehető a magyar filmkultúra 125 évét ismertető filmes lexikon, amely valamennyi mozikban forgalmazott filmtípusra kiterjed: az egész estés játékfilmek mellett a dokumentum-, rövid-, kísérleti, ismeretterjesztő és animációs filmekre is.

A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után elkészült annak bővített könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötet kiemelt figyelmet fordít a némafilmkincsre, illetve az 1945 előtti korszak mozgóképeire.

A 770 oldalas kötet – amelyet Gelencsér Gábor a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztett – műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A 15 szócikkíró filmtörténetileg reprezentatívnak tekinthető és esztétikai értékkel bíró alkotásokat válogatott be a kötetbe.

Az elbírálás során a legfontosabb értéket a történet eredetisége (téma) és a forma innovációja (téma bemutatása, megformáltsága) jelentette.

A lexikon a mozikban bemutatott alkotások valamennyi típusából merít: 314 egész estés játékfilm mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film kapott benne helyet.

ATancz_1901_plakat_NFIFilmarchivum-081824.jpg

A Táncz c. film plakátja (Fotó/Forrás: © NFI Filmarchívum)

Kuriózumok a kötetben

A kötet sajátossága, hogy a némafilmkincs, illetve az 1945 előtti korszak hangsúlyosan jelenik meg benne. A magyar filmtörténet kezdeti időszakában készült mintegy 600 némafilm 90 %-a szinte teljesen megsemmisült, de így is 33 alkotás kapott helyet a könyvben e ritkaságok közül. Időről-időre előkerül egy-egy elveszettnek hitt mozgókép, ilyen volt például 2008-ban Kertész Mihály kolozsvári némafilmje, A tolonc, amely megörökítette Jászai Mari és Várkonyi Mihály alakítását. A korabeli kolozsvári Újság az alkotást „a legelső jó magyar filmként” emlegette. Az első magyar film az 1901-ben bemutatott A táncz, amely az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációjaként szolgált. A különböző népek táncait bemutató alkotások egyperces tekercsekre készültek és az Uránia tetőteraszán forgatott filmben többek közt olyan neves színészek működtek közre, mint például Blaha Lujza. Mivel a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla.

Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumière-testvérek megbízásából forgatták Budapesten, majd 1896. május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában.

Ennek bemutatásával indul a filmlexikon, a kiadványt pedig a 2021-es Természetes fény című alkotás zárja.  Érdekesség, hogy a kiadványban olyan némafilmek is szerepelnek, amelyekről most először lehet olvasni magyar nyelven. A némafilmes korszak reprezentatív produkciójának tekinthető az 1919-ben bemutatott Az aranyember, Korda Sándor rendezésében, vagy A bánya titka. Utóbbi a magyar filmgyártás első sikerkorszakát zárja. Az első teljes egészében hangos magyar film az 1931-es Lázár Lajos rendezésében készült Kék Bálvány, amely nem az első, magyarul megszólaló film, hiszen az 1929-es Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című munkájának egyes részeit utólag zenekísérettel és zörejekkel egészítik ki. A Kék Bálvány története az Egyesült Államokban játszódik, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György igyekszik új életet kezdeni. A produkció a korában nem aratott sikert, éppen ezért a közvélemény Székely István 1931-es Hyppolit, a lakáj című filmjét tartja az első magyar hangosfilmnek, amely hivatalosan a második ebben a kategóriában. A korai hangosfilmes korszak másik nagy sikerfilmje a Gaál Béla-féle Meseautó című romantikus komédia.

meseauto_030023149NEW-150726.jpg

Perczel Zita és Törzs Jenő a Meseautó c. filmben (1934) (Fotó/Forrás: © NFI Filmarchívum)

A 2000-es évek

Az utolsó 20 évből olyan filmek kaptak helyet a lexikonban, mint például a 2001-es Moszkva tér (Török Ferenc), az Üvegtigris (Kapitány Iván – Rudolf Péter), a 2002-es Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember (Bereményi Géza), 2003-ból a Kontroll (Antal Nimród), a Bánk Bán (Káel Csaba), 2004-ből a Nyócker! (Gauder Áron), a 2005-ös Sorstalanság (Koltai Lajos), a Csak szex és más semmi (Goda Krisztina), 2006-ból a Szabadság, szerelem (Goda Krisztina), 2011-ből A vizsga (Bergendy Péter), Az ember tragédiája (Jankovics Marcell), 2014-ből a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (Reisz Gábor), a 2015-ös Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), az Oscar-díjas Saul fia (Nemes Jeles László), a Hajnali láz (Gárdos Péter), 2016-ból a Mindenki (Deák Kristóf), A martfűi rém (Sopsits Árpád), a 2017-es Testről és lélekről (Enyedi Ildikó), az 1945 (Török Ferenc), 2016-ból a Napszállta (Nemes Jeles László), és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes).

kollarik_tamas_gelencser_gabor-081824.jpg

Kollarik Tamás és Gelencsér Gábor a Magyar filmek 1896–2021 című lexikon bemutatóján (Fotó/Forrás: MMKI /Sándor Emese)

A magyar filmtörténeti kánon áthangolása

A legnagyobb kihívást a kánon áthangolása jelentette, illetve 5000 karakterben egyszerre a filmet, az adott korszakot és magát a rendezőt is bemutatni, illetve mindezt értelmezni és elemezni.

A filmtörténeti kánon finomítása elsősorban az egész estés játékfilmeket érinti. A jelentőségükhöz mérten hangsúlyosabb szerepűek a magyar filmtörténetírásban korábban kisebb figyelemhez jutó, sőt gyakran mellőzött populáris filmek. Nagyobb súllyal van jelen az elsősorban szórakoztató filmeket gyártó korai hangosfilmkorszak: 54 szócikk ennek az időszaknak a filmjeiről szól.

Az MMA MMKI és az MMA Kiadó által közösen készített lexikon október végétől kapható a nagyobb könyvesboltokban.

Fejléckép: Fotó A Táncz c. filmből (forrás: NFI Filmarchívum)

„Egy a párna, egy a részvény” - újjászületett a Meseautó

Kapcsolódó

„Egy a párna, egy a részvény” - újjászületett a Meseautó

Az 1934-ben készült Gaál Béla-film, a Meseautó képrestaurálásának műhelytitkairól árul el érdekességeket a Filmarchívum blogja. A filmklasszikus teljeskörű digitális felújításán harminc ember dolgozott, a végeredményt először a III. Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatja a közönség. 

Nincs mozi, ahol ne tűnne fel a vásznon a magyar származású producer neve

Nincs mozi, ahol ne tűnne fel a vásznon a magyar származású producer neve

William Fox-t az tette naggyá, ami a legtöbb korabeli sztár karrierjének végét jelentette: a hangosfilm. Filmes ízlése megkérdőjelezhető volt, de tudta mi kell a nézőknek. Ő alkotta meg az egyik első szexszimbólumot a vásznon, és ő harcolta ki, hogy bárki filmezhessen Amerikában. Túl naggyá lett - ez hozta el bukását is.

Humphrey Bogartot is legyőzte az Oscar-díjas magyar színész

Humphrey Bogartot is legyőzte az Oscar-díjas magyar színész

Már veterán színész volt, amikor újrakezdte karrierjét Hollywoodban Lukács Pál - aztán nem sokkal később ismét kezdhette elölről. Romantikus hősöket és gonosz ellenlábasokat egyaránt alakított, a való életben viszont hűséges férj, és szerény, szorgalmas ember volt. A filmtörténelem egyik emblematikus alakítását legyőzve kapott Oscar-díjat.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

A pesti gangra kizárt hímoroszlán – Megnéztük a Kiscelli Mácsai-kiállítását

Éppen száz éve született Mácsai István, kétszeres Munkácsy-díjas festőművész. Festményeiből, fényképeiből és kisfilmjeiből a Kiscelli Múzeumban nyílt átfogó kiállítás.
Vizuál hír

Cukizmus, Felhő Múzeum és gondoskodás – bemutatta 2023-as programtervét a Ludwig Múzeum

A gondoskodás fogalmát és a megújuló digitális látogatói élményt állítja 2023-as évadának fókuszába a Ludwig Múzeum. A „gondoskodás” ebben az értelmezésben olyan témaköröket foglal magába, mint a szolidaritás, a személyes és a társadalmi felelősség.
Vizuál gyász

Elhunyt Chochol Károly fotóművész

A Balogh Rudolf-díjas fotóművészt, fotóriportert egy nappal 88. születésnapja előtt, január 26-án érte a halál.
Vizuál hír

Online folytatódik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál

Tíz kategóriában hirdettek győztest a rangos fesztivál versenyprogramjában, amelyen negyvenhat alkotás mérettette meg magát. Jó hír, hogy február 12-ig online is elérhetőek a filmek a BIDF oldalán.
Vizuál ajánló

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.