Vizuál

33 némafilmes ritkaságot is tartalmaz az új filmlexikon

2021.11.02. 12:20
Ajánlom
Immár könyv alakban is kézbe vehető a magyar filmkultúra 125 évét ismertető filmes lexikon, amely valamennyi mozikban forgalmazott filmtípusra kiterjed: az egész estés játékfilmek mellett a dokumentum-, rövid-, kísérleti, ismeretterjesztő és animációs filmekre is.

A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után elkészült annak bővített könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötet kiemelt figyelmet fordít a némafilmkincsre, illetve az 1945 előtti korszak mozgóképeire.

A 770 oldalas kötet – amelyet Gelencsér Gábor a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztett – műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A 15 szócikkíró filmtörténetileg reprezentatívnak tekinthető és esztétikai értékkel bíró alkotásokat válogatott be a kötetbe.

Az elbírálás során a legfontosabb értéket a történet eredetisége (téma) és a forma innovációja (téma bemutatása, megformáltsága) jelentette.

A lexikon a mozikban bemutatott alkotások valamennyi típusából merít: 314 egész estés játékfilm mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film kapott benne helyet.

ATancz_1901_plakat_NFIFilmarchivum-081824.jpg

A Táncz c. film plakátja (Fotó/Forrás: © NFI Filmarchívum)

Kuriózumok a kötetben

A kötet sajátossága, hogy a némafilmkincs, illetve az 1945 előtti korszak hangsúlyosan jelenik meg benne. A magyar filmtörténet kezdeti időszakában készült mintegy 600 némafilm 90 %-a szinte teljesen megsemmisült, de így is 33 alkotás kapott helyet a könyvben e ritkaságok közül. Időről-időre előkerül egy-egy elveszettnek hitt mozgókép, ilyen volt például 2008-ban Kertész Mihály kolozsvári némafilmje, A tolonc, amely megörökítette Jászai Mari és Várkonyi Mihály alakítását. A korabeli kolozsvári Újság az alkotást „a legelső jó magyar filmként” emlegette. Az első magyar film az 1901-ben bemutatott A táncz, amely az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációjaként szolgált. A különböző népek táncait bemutató alkotások egyperces tekercsekre készültek és az Uránia tetőteraszán forgatott filmben többek közt olyan neves színészek működtek közre, mint például Blaha Lujza. Mivel a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla.

Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumière-testvérek megbízásából forgatták Budapesten, majd 1896. május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában.

Ennek bemutatásával indul a filmlexikon, a kiadványt pedig a 2021-es Természetes fény című alkotás zárja.  Érdekesség, hogy a kiadványban olyan némafilmek is szerepelnek, amelyekről most először lehet olvasni magyar nyelven. A némafilmes korszak reprezentatív produkciójának tekinthető az 1919-ben bemutatott Az aranyember, Korda Sándor rendezésében, vagy A bánya titka. Utóbbi a magyar filmgyártás első sikerkorszakát zárja. Az első teljes egészében hangos magyar film az 1931-es Lázár Lajos rendezésében készült Kék Bálvány, amely nem az első, magyarul megszólaló film, hiszen az 1929-es Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című munkájának egyes részeit utólag zenekísérettel és zörejekkel egészítik ki. A Kék Bálvány története az Egyesült Államokban játszódik, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György igyekszik új életet kezdeni. A produkció a korában nem aratott sikert, éppen ezért a közvélemény Székely István 1931-es Hyppolit, a lakáj című filmjét tartja az első magyar hangosfilmnek, amely hivatalosan a második ebben a kategóriában. A korai hangosfilmes korszak másik nagy sikerfilmje a Gaál Béla-féle Meseautó című romantikus komédia.

meseauto_030023149NEW-150726.jpg

Perczel Zita és Törzs Jenő a Meseautó c. filmben (1934) (Fotó/Forrás: © NFI Filmarchívum)

A 2000-es évek

Az utolsó 20 évből olyan filmek kaptak helyet a lexikonban, mint például a 2001-es Moszkva tér (Török Ferenc), az Üvegtigris (Kapitány Iván – Rudolf Péter), a 2002-es Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember (Bereményi Géza), 2003-ból a Kontroll (Antal Nimród), a Bánk Bán (Káel Csaba), 2004-ből a Nyócker! (Gauder Áron), a 2005-ös Sorstalanság (Koltai Lajos), a Csak szex és más semmi (Goda Krisztina), 2006-ból a Szabadság, szerelem (Goda Krisztina), 2011-ből A vizsga (Bergendy Péter), Az ember tragédiája (Jankovics Marcell), 2014-ből a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (Reisz Gábor), a 2015-ös Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), az Oscar-díjas Saul fia (Nemes Jeles László), a Hajnali láz (Gárdos Péter), 2016-ból a Mindenki (Deák Kristóf), A martfűi rém (Sopsits Árpád), a 2017-es Testről és lélekről (Enyedi Ildikó), az 1945 (Török Ferenc), 2016-ból a Napszállta (Nemes Jeles László), és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes).

kollarik_tamas_gelencser_gabor-081824.jpg

Kollarik Tamás és Gelencsér Gábor a Magyar filmek 1896–2021 című lexikon bemutatóján (Fotó/Forrás: MMKI /Sándor Emese)

A magyar filmtörténeti kánon áthangolása

A legnagyobb kihívást a kánon áthangolása jelentette, illetve 5000 karakterben egyszerre a filmet, az adott korszakot és magát a rendezőt is bemutatni, illetve mindezt értelmezni és elemezni.

A filmtörténeti kánon finomítása elsősorban az egész estés játékfilmeket érinti. A jelentőségükhöz mérten hangsúlyosabb szerepűek a magyar filmtörténetírásban korábban kisebb figyelemhez jutó, sőt gyakran mellőzött populáris filmek. Nagyobb súllyal van jelen az elsősorban szórakoztató filmeket gyártó korai hangosfilmkorszak: 54 szócikk ennek az időszaknak a filmjeiről szól.

Az MMA MMKI és az MMA Kiadó által közösen készített lexikon október végétől kapható a nagyobb könyvesboltokban.

Fejléckép: Fotó A Táncz c. filmből (forrás: NFI Filmarchívum)

„Egy a párna, egy a részvény” - újjászületett a Meseautó

Kapcsolódó

„Egy a párna, egy a részvény” - újjászületett a Meseautó

Az 1934-ben készült Gaál Béla-film, a Meseautó képrestaurálásának műhelytitkairól árul el érdekességeket a Filmarchívum blogja. A filmklasszikus teljeskörű digitális felújításán harminc ember dolgozott, a végeredményt először a III. Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatja a közönség. 

Nincs mozi, ahol ne tűnne fel a vásznon a magyar származású producer neve

Nincs mozi, ahol ne tűnne fel a vásznon a magyar származású producer neve

William Fox-t az tette naggyá, ami a legtöbb korabeli sztár karrierjének végét jelentette: a hangosfilm. Filmes ízlése megkérdőjelezhető volt, de tudta mi kell a nézőknek. Ő alkotta meg az egyik első szexszimbólumot a vásznon, és ő harcolta ki, hogy bárki filmezhessen Amerikában. Túl naggyá lett - ez hozta el bukását is.

Humphrey Bogartot is legyőzte az Oscar-díjas magyar színész

Humphrey Bogartot is legyőzte az Oscar-díjas magyar színész

Már veterán színész volt, amikor újrakezdte karrierjét Hollywoodban Lukács Pál - aztán nem sokkal később ismét kezdhette elölről. Romantikus hősöket és gonosz ellenlábasokat egyaránt alakított, a való életben viszont hűséges férj, és szerény, szorgalmas ember volt. A filmtörténelem egyik emblematikus alakítását legyőzve kapott Oscar-díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A magyar zenetörténet csillagai is bekerülnek a Zene Háza új, dívákról szóló kiállításába

Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa és még sok más díva személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza május 17-én nyíló, új kiállítása, a Dívák & Ikonok.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Teljes KO

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különösen csavaros nap eseményeit idézi fel, amely során ki akarták rúgni munkahelyéről. De vajon mi köze ehhez Kovács „Kokó” Istvánnak?
Vizuál hír

Mohos Márton és Erdős Dénes vehette át a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat fődíjait

A pályázat legjobb fényképeiből nyílt tárlatot június 2-ig láthatja a közönség a budapesti Robert Capa Központban. A díjátadón Balogh László fotóriporteri életműdíjat vehetett át.
Vizuál hír

Nyilvános a 2024-es Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramja – George Lucas tiszteletbeli Arany Pálmát kap

Mások mellett Francis Ford Coppola, Jórgosz Lánthimosz, Kirill Szerebrennyikov, David Cronenberg, Paul Schrader és Jacques Audiard is a világ legrangosabb szemléjén mutathatja be új filmjét.
Vizuál ajánló

Kortárs magyar designkiállítás nyílik Berlinben

A Collegium Hungaricum Berlin a Berlin Design Week 2024 keretében szervezett csoportos kiállításán a magyar designerek legfiatalabb nemzedékének alkotásaival ismerkedhet meg a közönség.