Vizuál

40 éve hunyt el Ország Lili - az emlékezet és emlékeztetés festője

2018.10.01. 12:40
Ajánlom
Ország Lili a magyar festészet egyik legtitokzatosabb alakja 1978. október 1-jén halt meg. Művei nehezen sorolhatók az ismert áramlatokba, korszakait inkább témái és technikái határozzák meg: az emlékezet és az emlékeztetés festője volt. 

Ország Lili már gyerekkorában a rajzolásban talált megnyugvást, tizenkét évesen kezdett festeni tanulni Róbert Miklóstól, akihez egész életre szóló barátság fűzte. 1945 és 1950 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Berény Róbert, Szentiványi Lajos tanítványa volt, nevét 1948-ban magyarosította. Férjével, Majláth György gyógypedagógus-pszichológussal az I. kerületben, egy alig harminchat négyzetméteres, egyszobás műteremlakásban éltek, Ország Lili csak néhány hónappal fiatalon bekövetkezett halála előtt költözhetett egy várbeli lakásba, amely méltó alkotóműhely lehetett volna számára.

Oesterreicher Lívia néven született 1926. augusztus 8-án Ungváron, magyar anyanyelvű, izraelita vallású csehszlovák állampolgárként, apja borkereskedő, jó nevű borszakértő és gazdálkodó volt. Cseh nyelvű gimnáziumba járt, később megtanult latinul, németül, héberül és angolul is. 1944-ben családjával együtt gettóba zárták, majd útnak indították őket Auschwitz felé. Kassán apja menlevelével sikerült a veszteglő vonatból kimenekülniük és Budapestre szökniük. A háborút hamis papírokkal vészelték át, apja ezután visszament Ungvárra, és ott nyoma veszett. Az átélt szorongás örökre a lelkébe vésődött, félelmeivel vízióit magából kifestve próbált szembefordulni.

Ország Lili: Labirintus

Paul Delvaux: Táj lámpásokkal (Albertina) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

 

A szellemi szabadságot nélkülöző és tiltó korban, 1950 és 1954 között a Bábszínházban talált menedékre, ahol kezdetben díszletfestőként, majd 1960-tól haláláig díszlet- és jelmeztervezőként, a festőműhely vezetőjeként dolgozott. Illusztrált mesekönyveket, gyermeklapokat is, miközben folyamatosan, szinte éjjel-nappal festett.

Szőnyi hatását tükröző korai akvarelljei után szakított a nagybányai hagyományokkal. 1951-52-ben szürrealista képeket kezdett festeni, a művészettörténet szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartja számon. Ez a stílus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetítése. 1952-ben Tihanyban megfestette a magtár épületét, rátalálva a Bibliában is szimbolikus jelentőségű mag témájára, és itt látható először a fal mint téma, amely később képei meghatározó motívumává vált. 1953-ban megismerkedett Bálint Endre festővel, akit elfogadott mesteréül, és akihez szintén szoros barátság fűzte, ahogy később Pilinszky Jánoshoz is. A modernek először 1957-ben a Tavaszi tárlaton kaphattak helyet, és ő is kiállíthatott, meglehetős sikerrel, első önálló hazai bemutatkozására 1967-ben a székesfehérvári István Király Múzeumban került sor.

Ország Lili: Labirintus

Orszag Lili: Nő fátyollal (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Egy 1956-os bulgáriai útja hatására ikonokra hasonlító képeket kezdett festeni, újabb ösztönzés voltszámára a prágai zsidó temető meglátogatása. Konstrukciókból épülő képi világának fő témája a romváros, a lerombolt falak lettek, a kövek mellett a stilizált héber írásjelek váltak festészetének vezérfonalává. 1966-ban jutott el Izraelbe, ahol megrendezhette első önálló kiállítását. Az utat és az ott szerzett élményeket valóságos csodaként élte meg, ahogy mondta:

"Az az ijesztő, hogy én már tíz éve festem Jeruzsálemet, és most, hogy találkoztam vele szemtől szemben, nem tudom, hogy lesz-e még bátorságom festeni azt."

1968-tól jelent meg művein a nyomtatott áramkör motívuma. 1969-ben az ókori római romvárosba, Pompejibe utazott, ottani élmények vezettek élete összegező művéhez, a 48 táblából álló Labirintus-sorozathoz. Úgy tartotta, hogy az élet útvesztő, amelyet a falakba ütközve, el-eltévedve is végig kell járni, a labirintus legmélyén rejtőző titok felé. A képeken a modern, technikailag lenyűgöző civilizációt kötötte össze az eltűnt időkkel, festői eszközeinek és motívumainak felhasználásával az ókori mítosz jelenben való átélését, a történelem és a művészet időtlenségét ábrázolta. A sorozat együttes kiállítására csak 1978. október 1-jén bekövetkezett halála után, 1980-ban került sor.

Ország Lili: Labirintus

Ország Lili:Memento KP 2 (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

Művei nehezen sorolhatók az ismert áramlatokba, korszakait inkább témái és technikái határozzák meg. Képein a szorongás, a félelem, az örökös idegenségérzet uralkodik, de benne rejlik az örök emberi reménykedés is. Vonzódott a babonákhoz, a számmisztikához, az okkultizmushoz, részben kabbalista nagybátyja hatására, magát boszorkánynak tartotta, és valóban voltak különös megérzései.

1993-ban nagymonográfia jelent meg róla, és ezzel egy időben emlékkiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Életművéből 2013-ban a debreceni Modemben rendeztek kiállítást Körkörös romok címmel, 2016 decemberében a Magyar Nemzeti Galériában Árny a kövön címmel nyílt meg a művészetét addig legteljesebben bemutató tárlat. A kiállításon több mint háromszáz munkája volt látható, és felépült egy elképzelt labirintus is.

Ország Lili: Labirintus

Ország Lili: Labirintus (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

Ország Lili érdekes, ikonszépségű arca és mosolya zárkózottsággal párosult, szinte kislányos zavarral és szerénységgel állt képei előtt egy-egy megnyitón. Akit azonban befogadott, azt mélyen és teljességében tudta szeretni. Hogy ki is volt, milyen ember is volt ez a különös, titokzatos művész, az a képein kívül talán a 2017-ben megjelent, negyven év levelezését összegyűjtő kötetből olvasható ki. Ugyancsak tavaly róla nevezték el a Budapest Bábszínház újonnan kialakított stúdiószínpadát, a különleges bábos-pantomimos nyitó előadás címe Befalazva - In memoriam Ország Lili volt.

„Soha senki nem látta festeni”

Kapcsolódó

„Soha senki nem látta festeni”

„Egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg” - hangzott el az Ország Lili életművét bemutató kiállítás megnyitóján. A Nemzeti Galéria tárlatának kurátora, Kolozsváry Marianna egyedülállóan személyes bepillantást nyújt a titokzatos alkotó művészetébe.

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Téglafalak, rétegek, múmiák, egymásra halmozott sírkövek, ikonok és nyomtatott áramkörök. A 90 éve született Ország Lili munkáiból a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Itt a videó a Törőcsik Mari Emlékestről

Szeptember 21-én, a napokban zajló MITEM fesztivál keretében megemlékezést tartottak az idén elhunyt Törőcsik Mariról pályatársai, tisztelői részvételével a Nemzeti Színházban. Az eseményről készült összefoglaló videót a színház tette közzé.
Vizuál

Lemondott Dér András az Ars Sacra Filmfesztivál zsűrijének elnöki tisztségéről a letiltott film miatt

"Nagyon elkeserítő és szomorú, hogy a napi politikát eddig elkerülő Ars Sacra fesztivált a petíciókkal és egyéb fenyegetésekkel sikerült belesodorni a politikába"- írta facebook oldalán a rendező, aki az Anyáim története című dokumentumfilm elmaradt vetítése miatt hozta meg döntését.
Vizuál

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Színház

„Helyrehozhatatlan erkölcsi kár” – a Magyar Színházi Társaság állásfoglalása

A szakmai szervezet az OSZMI és a Bajor Gizi Színészmúzeum tervezett elidegenítése kapcsán jelentetett meg közleményt, amelyben történelmi jelentőségű bűnnek ítélik az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését olyan épületek esetében, amelyek jelentősége túlmutat az épületeken.
Klasszikus

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Jancsó 100

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Jancsó Miklósról készített felvételeiről mesélt.
Vizuál hír

Óriási szükségünk van hiteles képekre – megnyílt a World Press Photo kiállítás

Negyedik alkalommal fogadja a közönséget a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállítás szeptember 24. és október 31. között, amelynek kísérő tárlataként a Szebeni Műhely tizenöt magyar fotóművész alkotásaival mutatkozik be.
Vizuál hír

Lemondott Dér András az Ars Sacra Filmfesztivál zsűrijének elnöki tisztségéről a letiltott film miatt

"Nagyon elkeserítő és szomorú, hogy a napi politikát eddig elkerülő Ars Sacra fesztivált a petíciókkal és egyéb fenyegetésekkel sikerült belesodorni a politikába"- írta facebook oldalán a rendező, aki az Anyáim története című dokumentumfilm elmaradt vetítése miatt hozta meg döntését.
Vizuál gyász

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter.