Vizuál

40 éve hunyt el Ország Lili - az emlékezet és emlékeztetés festője

2018.10.01. 12:40
Ajánlom
Ország Lili a magyar festészet egyik legtitokzatosabb alakja 1978. október 1-jén halt meg. Művei nehezen sorolhatók az ismert áramlatokba, korszakait inkább témái és technikái határozzák meg: az emlékezet és az emlékeztetés festője volt. 

Ország Lili már gyerekkorában a rajzolásban talált megnyugvást, tizenkét évesen kezdett festeni tanulni Róbert Miklóstól, akihez egész életre szóló barátság fűzte. 1945 és 1950 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Berény Róbert, Szentiványi Lajos tanítványa volt, nevét 1948-ban magyarosította. Férjével, Majláth György gyógypedagógus-pszichológussal az I. kerületben, egy alig harminchat négyzetméteres, egyszobás műteremlakásban éltek, Ország Lili csak néhány hónappal fiatalon bekövetkezett halála előtt költözhetett egy várbeli lakásba, amely méltó alkotóműhely lehetett volna számára.

Oesterreicher Lívia néven született 1926. augusztus 8-án Ungváron, magyar anyanyelvű, izraelita vallású csehszlovák állampolgárként, apja borkereskedő, jó nevű borszakértő és gazdálkodó volt. Cseh nyelvű gimnáziumba járt, később megtanult latinul, németül, héberül és angolul is. 1944-ben családjával együtt gettóba zárták, majd útnak indították őket Auschwitz felé. Kassán apja menlevelével sikerült a veszteglő vonatból kimenekülniük és Budapestre szökniük. A háborút hamis papírokkal vészelték át, apja ezután visszament Ungvárra, és ott nyoma veszett. Az átélt szorongás örökre a lelkébe vésődött, félelmeivel vízióit magából kifestve próbált szembefordulni.

Ország Lili: Labirintus

Paul Delvaux: Táj lámpásokkal (Albertina) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

 

A szellemi szabadságot nélkülöző és tiltó korban, 1950 és 1954 között a Bábszínházban talált menedékre, ahol kezdetben díszletfestőként, majd 1960-tól haláláig díszlet- és jelmeztervezőként, a festőműhely vezetőjeként dolgozott. Illusztrált mesekönyveket, gyermeklapokat is, miközben folyamatosan, szinte éjjel-nappal festett.

Szőnyi hatását tükröző korai akvarelljei után szakított a nagybányai hagyományokkal. 1951-52-ben szürrealista képeket kezdett festeni, a művészettörténet szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartja számon. Ez a stílus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetítése. 1952-ben Tihanyban megfestette a magtár épületét, rátalálva a Bibliában is szimbolikus jelentőségű mag témájára, és itt látható először a fal mint téma, amely később képei meghatározó motívumává vált. 1953-ban megismerkedett Bálint Endre festővel, akit elfogadott mesteréül, és akihez szintén szoros barátság fűzte, ahogy később Pilinszky Jánoshoz is. A modernek először 1957-ben a Tavaszi tárlaton kaphattak helyet, és ő is kiállíthatott, meglehetős sikerrel, első önálló hazai bemutatkozására 1967-ben a székesfehérvári István Király Múzeumban került sor.

Ország Lili: Labirintus

Orszag Lili: Nő fátyollal (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Egy 1956-os bulgáriai útja hatására ikonokra hasonlító képeket kezdett festeni, újabb ösztönzés voltszámára a prágai zsidó temető meglátogatása. Konstrukciókból épülő képi világának fő témája a romváros, a lerombolt falak lettek, a kövek mellett a stilizált héber írásjelek váltak festészetének vezérfonalává. 1966-ban jutott el Izraelbe, ahol megrendezhette első önálló kiállítását. Az utat és az ott szerzett élményeket valóságos csodaként élte meg, ahogy mondta:

"Az az ijesztő, hogy én már tíz éve festem Jeruzsálemet, és most, hogy találkoztam vele szemtől szemben, nem tudom, hogy lesz-e még bátorságom festeni azt."

1968-tól jelent meg művein a nyomtatott áramkör motívuma. 1969-ben az ókori római romvárosba, Pompejibe utazott, ottani élmények vezettek élete összegező művéhez, a 48 táblából álló Labirintus-sorozathoz. Úgy tartotta, hogy az élet útvesztő, amelyet a falakba ütközve, el-eltévedve is végig kell járni, a labirintus legmélyén rejtőző titok felé. A képeken a modern, technikailag lenyűgöző civilizációt kötötte össze az eltűnt időkkel, festői eszközeinek és motívumainak felhasználásával az ókori mítosz jelenben való átélését, a történelem és a művészet időtlenségét ábrázolta. A sorozat együttes kiállítására csak 1978. október 1-jén bekövetkezett halála után, 1980-ban került sor.

Ország Lili: Labirintus

Ország Lili:Memento KP 2 (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

Művei nehezen sorolhatók az ismert áramlatokba, korszakait inkább témái és technikái határozzák meg. Képein a szorongás, a félelem, az örökös idegenségérzet uralkodik, de benne rejlik az örök emberi reménykedés is. Vonzódott a babonákhoz, a számmisztikához, az okkultizmushoz, részben kabbalista nagybátyja hatására, magát boszorkánynak tartotta, és valóban voltak különös megérzései.

1993-ban nagymonográfia jelent meg róla, és ezzel egy időben emlékkiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Életművéből 2013-ban a debreceni Modemben rendeztek kiállítást Körkörös romok címmel, 2016 decemberében a Magyar Nemzeti Galériában Árny a kövön címmel nyílt meg a művészetét addig legteljesebben bemutató tárlat. A kiállításon több mint háromszáz munkája volt látható, és felépült egy elképzelt labirintus is.

Ország Lili: Labirintus

Ország Lili: Labirintus (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

Ország Lili érdekes, ikonszépségű arca és mosolya zárkózottsággal párosult, szinte kislányos zavarral és szerénységgel állt képei előtt egy-egy megnyitón. Akit azonban befogadott, azt mélyen és teljességében tudta szeretni. Hogy ki is volt, milyen ember is volt ez a különös, titokzatos művész, az a képein kívül talán a 2017-ben megjelent, negyven év levelezését összegyűjtő kötetből olvasható ki. Ugyancsak tavaly róla nevezték el a Budapest Bábszínház újonnan kialakított stúdiószínpadát, a különleges bábos-pantomimos nyitó előadás címe Befalazva - In memoriam Ország Lili volt.

„Soha senki nem látta festeni”

Kapcsolódó

„Soha senki nem látta festeni”

„Egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg” - hangzott el az Ország Lili életművét bemutató kiállítás megnyitóján. A Nemzeti Galéria tárlatának kurátora, Kolozsváry Marianna egyedülállóan személyes bepillantást nyújt a titokzatos alkotó művészetébe.

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Téglafalak, rétegek, múmiák, egymásra halmozott sírkövek, ikonok és nyomtatott áramkörök. A 90 éve született Ország Lili munkáiból a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Vizuál ajánló

Tichy Gyula műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Először látható önálló tárlat a magyar szimbolizmus egyik kevésbé ismert alakjának műveiből. A mintegy nyolcvan festményt, metszetet és grafikát felvonultató kiállítást eredetileg a művész halálának centenáriumán, 2020-ban tervezték bemutatni.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Vihar-varázslat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az ukrajnai háború juttatta eszébe azt a különleges felhőt, amelyet a Sziget fesztiválon fotózott egy közelgő vihar előtt.
Vizuál ajánló

Vietnámi-magyar romantikus filmmel ünnepelhetünk jövőre Valentin-napon

Szűcs Dóra filmje felidézi a hetvenes évek Budapestjének különleges hangulatát, valamint elrepíti a nézőt az akkori, illetve a mai Vietnámba is. Az almafa virága című alkotás főszerepében Nari Nguyen és Koltai-Nagy Balázs látható. A film teasere a cikkben!
Vizuál ajánló

November végi melankólia – Újra átélhetjük nagyvásznon Tarr Béla filmjeit

Retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a Cirko-Gejzír a magyar kortárs filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. November 25. és 27. között ugyanis Tarr Béla filmográfiájában merülhetünk el.