Vizuál

40 éve hunyt el Ország Lili - az emlékezet és emlékeztetés festője

2018.10.01. 12:40
Ajánlom
Ország Lili a magyar festészet egyik legtitokzatosabb alakja 1978. október 1-jén halt meg. Művei nehezen sorolhatók az ismert áramlatokba, korszakait inkább témái és technikái határozzák meg: az emlékezet és az emlékeztetés festője volt. 

Ország Lili már gyerekkorában a rajzolásban talált megnyugvást, tizenkét évesen kezdett festeni tanulni Róbert Miklóstól, akihez egész életre szóló barátság fűzte. 1945 és 1950 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Berény Róbert, Szentiványi Lajos tanítványa volt, nevét 1948-ban magyarosította. Férjével, Majláth György gyógypedagógus-pszichológussal az I. kerületben, egy alig harminchat négyzetméteres, egyszobás műteremlakásban éltek, Ország Lili csak néhány hónappal fiatalon bekövetkezett halála előtt költözhetett egy várbeli lakásba, amely méltó alkotóműhely lehetett volna számára.

Oesterreicher Lívia néven született 1926. augusztus 8-án Ungváron, magyar anyanyelvű, izraelita vallású csehszlovák állampolgárként, apja borkereskedő, jó nevű borszakértő és gazdálkodó volt. Cseh nyelvű gimnáziumba járt, később megtanult latinul, németül, héberül és angolul is. 1944-ben családjával együtt gettóba zárták, majd útnak indították őket Auschwitz felé. Kassán apja menlevelével sikerült a veszteglő vonatból kimenekülniük és Budapestre szökniük. A háborút hamis papírokkal vészelték át, apja ezután visszament Ungvárra, és ott nyoma veszett. Az átélt szorongás örökre a lelkébe vésődött, félelmeivel vízióit magából kifestve próbált szembefordulni.

Ország Lili: Labirintus

Paul Delvaux: Táj lámpásokkal (Albertina) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

 

A szellemi szabadságot nélkülöző és tiltó korban, 1950 és 1954 között a Bábszínházban talált menedékre, ahol kezdetben díszletfestőként, majd 1960-tól haláláig díszlet- és jelmeztervezőként, a festőműhely vezetőjeként dolgozott. Illusztrált mesekönyveket, gyermeklapokat is, miközben folyamatosan, szinte éjjel-nappal festett.

Szőnyi hatását tükröző korai akvarelljei után szakított a nagybányai hagyományokkal. 1951-52-ben szürrealista képeket kezdett festeni, a művészettörténet szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartja számon. Ez a stílus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetítése. 1952-ben Tihanyban megfestette a magtár épületét, rátalálva a Bibliában is szimbolikus jelentőségű mag témájára, és itt látható először a fal mint téma, amely később képei meghatározó motívumává vált. 1953-ban megismerkedett Bálint Endre festővel, akit elfogadott mesteréül, és akihez szintén szoros barátság fűzte, ahogy később Pilinszky Jánoshoz is. A modernek először 1957-ben a Tavaszi tárlaton kaphattak helyet, és ő is kiállíthatott, meglehetős sikerrel, első önálló hazai bemutatkozására 1967-ben a székesfehérvári István Király Múzeumban került sor.

Ország Lili: Labirintus

Orszag Lili: Nő fátyollal (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Egy 1956-os bulgáriai útja hatására ikonokra hasonlító képeket kezdett festeni, újabb ösztönzés voltszámára a prágai zsidó temető meglátogatása. Konstrukciókból épülő képi világának fő témája a romváros, a lerombolt falak lettek, a kövek mellett a stilizált héber írásjelek váltak festészetének vezérfonalává. 1966-ban jutott el Izraelbe, ahol megrendezhette első önálló kiállítását. Az utat és az ott szerzett élményeket valóságos csodaként élte meg, ahogy mondta:

"Az az ijesztő, hogy én már tíz éve festem Jeruzsálemet, és most, hogy találkoztam vele szemtől szemben, nem tudom, hogy lesz-e még bátorságom festeni azt."

1968-tól jelent meg művein a nyomtatott áramkör motívuma. 1969-ben az ókori római romvárosba, Pompejibe utazott, ottani élmények vezettek élete összegező művéhez, a 48 táblából álló Labirintus-sorozathoz. Úgy tartotta, hogy az élet útvesztő, amelyet a falakba ütközve, el-eltévedve is végig kell járni, a labirintus legmélyén rejtőző titok felé. A képeken a modern, technikailag lenyűgöző civilizációt kötötte össze az eltűnt időkkel, festői eszközeinek és motívumainak felhasználásával az ókori mítosz jelenben való átélését, a történelem és a művészet időtlenségét ábrázolta. A sorozat együttes kiállítására csak 1978. október 1-jén bekövetkezett halála után, 1980-ban került sor.

Ország Lili: Labirintus

Ország Lili:Memento KP 2 (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

Művei nehezen sorolhatók az ismert áramlatokba, korszakait inkább témái és technikái határozzák meg. Képein a szorongás, a félelem, az örökös idegenségérzet uralkodik, de benne rejlik az örök emberi reménykedés is. Vonzódott a babonákhoz, a számmisztikához, az okkultizmushoz, részben kabbalista nagybátyja hatására, magát boszorkánynak tartotta, és valóban voltak különös megérzései.

1993-ban nagymonográfia jelent meg róla, és ezzel egy időben emlékkiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Életművéből 2013-ban a debreceni Modemben rendeztek kiállítást Körkörös romok címmel, 2016 decemberében a Magyar Nemzeti Galériában Árny a kövön címmel nyílt meg a művészetét addig legteljesebben bemutató tárlat. A kiállításon több mint háromszáz munkája volt látható, és felépült egy elképzelt labirintus is.

Ország Lili: Labirintus

Ország Lili: Labirintus (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

Ország Lili érdekes, ikonszépségű arca és mosolya zárkózottsággal párosult, szinte kislányos zavarral és szerénységgel állt képei előtt egy-egy megnyitón. Akit azonban befogadott, azt mélyen és teljességében tudta szeretni. Hogy ki is volt, milyen ember is volt ez a különös, titokzatos művész, az a képein kívül talán a 2017-ben megjelent, negyven év levelezését összegyűjtő kötetből olvasható ki. Ugyancsak tavaly róla nevezték el a Budapest Bábszínház újonnan kialakított stúdiószínpadát, a különleges bábos-pantomimos nyitó előadás címe Befalazva - In memoriam Ország Lili volt.

„Soha senki nem látta festeni”

Kapcsolódó

„Soha senki nem látta festeni”

„Egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg” - hangzott el az Ország Lili életművét bemutató kiállítás megnyitóján. A Nemzeti Galéria tárlatának kurátora, Kolozsváry Marianna egyedülállóan személyes bepillantást nyújt a titokzatos alkotó művészetébe.

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

Téglafalak, rétegek, múmiák, egymásra halmozott sírkövek, ikonok és nyomtatott áramkörök. A 90 éve született Ország Lili munkáiból a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.
Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Magyarul is megjelenik Fischer Ádám életrajzi könyve

A karmester 70. születésnapjára jelenik meg Oplatka András életrajzi könyve szeptember elején. Természetesen német nyelven is kiadják.
Tánc

A tánc az emberi faj lételeme, mondják az antropológusok

Azt gondolhatjuk, a tánc csak szórakozás és nem tartozik az emberi faj legfontosabb létfunkciói közé. Az antropológia azonban mást mond. VIDEÓ!
Klasszikus

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A ma textilművészete

A Textile Art of Today (A ma textilművészete) nemzetközi művészeti projekt korunk textilművészetét mutatja be a budapesti Vigadó Galériában.
Vizuál hír

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál hír

Emberi jogi díjat nyert Szabó Réka filmje Szarajevóban

A balkáni térség elsőszámú nemzetközi filmfesztiválján, a Szarajevói Filmfesztiválon összesen öt készülő magyar filmet, filmtervet díjaztak.
Vizuál fényképTár

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Vizuál videó

Itt a Kisasszonyok előzetese Meryl Streeppel és Emma Watsonnal

Igazi sztárparádés feldolgozás érkezik Luisa May Alcott klasszikusából.