Hogy valami mitől lesz érvényes évtizedekig, azt hiszem, senki sem tudja. Olyan ez, mint a sláger.
"A zenészek rengeteg munkával kiválasztják, melyik dal kerüljön a sláger helyre, aztán a B oldal negyedik jön be" - válaszolta Takács Vera dramaturg, a PORT.hu-nak adott interjúban, amikor a Süsü sorozat titkáról kérdezték. A bumfordi sárkány már az alkotóit is elvarázsolta, azt azonban ők sem sejtették, hogy ekkora sikere lesz a Bodrogi Gyula hangján megszólaló hősnek.
279 (Fotó/Forrás: port.hu)
(...) nem tudtuk, hogy mit csinálunk, csak nagyon akartuk és szerettük, nemcsak én, a stáb is szerelembe esett.
A rendező, a tervező, az operatőr, a maga módján odavolt. Az iparművészetin frissen diplomázott lányok lelkesen varrtak, tömtek, formálták Süsüt. A „varró lányok“ is szerelembe estek... s azt mondják, akik ezzel foglalkoznak, hogy ezek a dolgok beépülnek és sokáig biztosítják az energiát tárgyaknak, műveknek... ki tudja?" - mesélte Takács Vera.
A május 12-ig látható interaktív kiállításon az MTVA Bábtárában található bábokat nemcsak megmutatják a nagyközönségnek, hanem megidézik a forgatási helyszínt, a stúdiót is. Megemlékeznek a történet alkotóiról, szereplőiről, a stábról. Eddig még nem látott kellékek, eszközök mellett werkfotókat, hangjátékokat és videorészleteket is bemutatnak.
461 (Fotó/Forrás: port.hu)
A látogatók szelfit készíthetnek Süsüvel, beülhetnek a királyi trónszékbe, magunkra ölthetik a királyfi vagy a királylány jelmezét. A múzeumpedagógiai foglakozásokon a gyerekek megtanulhatnak bábozni vagy pillangót készíteni. A jubileum alkalmából szervezett közönségtalálkozókon pedig találkozhatnak a bábsorozat alkotóival is. Emellett egy működő televízióstúdió is várja a látogatókat, ahol valódi trónszékből olvashatják a híreket.
A nézők először 1977 karácsonyán találkozhattak Süsü, a sárkány alakjával,
a Kóbor királyfival és a mára már jól ismert bábfigurákkal. A kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikert aratott zenés bábjáték forgatókönyvét Csukás István írta Miroslav Nastosijevic szerb szerző rádiójátéka alapján. A munkába bekapcsolódott a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein. A sorozat felnövő generációk kedvelt meséje lett, amelyet zenéjének is köszönhet: szinte mindenki ismeri az Ó, ha rózsabimbó lehetnék című dal szövegét.
süsü-913x600 (Fotó/Forrás: port.hu)
A történet szerint Süsü, a sárkány meggyógyítja ellenségét, ezért háromfejű apja kitagadja, testvérei kigúnyolják. A szegény egyfejű emberföldre kerül, de ott sincs nyugalma, mert kinézete miatt mindenki fél és retteg tőle, menekülnek előle, támadásra készülnek.
Szerencséjére találkozik a jó királyfival, akinek az a hivatása, hogy mindenkin segít.
Némi csellel, csalafintasággal Süsüt is bejuttatja a királyi udvarba, hogy elnyerhesse a királylány kezét, de közben ő maga szeret bele a királylányba és király lesz. Süsü sem jár pórul, mert az udvarban maradhat és ő lesz a birodalom fő-fő és udvari mindenes sárkánya. Felfűti a hideg palotát, követ fejt, vadkörtét gyűjt, lepkét kerget, kiállítják elrettentő látványosságként, megkettőzik, megküzd Torzonborz seregével is, mígnem megjelenik életében a gyönyörű és szépséges egyfejű Sárkánylány.
hírlevél
