1. Boldog idők
Nicolas Bedos sodró lendületű filmje mindent tud: egyszerre szexi és filozofikus, sorsszerű és meglepő. A briliáns dramaturgia csodálatos színészi játékkal párosul, a filmben Fanny Ardant-t és Daniel Auteuil-t látjuk viszont. Idősödő házaspárként épp párkapcsolati válságukat élik, a feleség harsány és magabiztos, a férj pedig egyre inkább belesüpped a kétségbeesésbe és önsajnálatba. Guillaume Canet alakítja fiuk gyerekkori barátját, aki sikeres és különleges vállalkozást vezet: időutazást kínál ügyfeleinek. Színészek, díszletek bevonásával megteremti a kiválasztott kor hangulatát és körülményeit, és a méregdrága árat kifizető időutazó addig élvezheti a 18. század vagy éppen a második világháború tökéletesen újrateremtett közegét, amíg a pénztárcája bírja.
A fiatalember felajánlja az egyre letörtebb férfinak, hogy egy napra visszamehet a múltba egy általa választott napra…
És hogy melyik napot választja? Természetesen azt, amikor megismerkedett a feleségével. Bár nem hisz a felkínált játékban, mégis egyre jobban belemerül fiatalkori életébe, újra és újra átélné találkozásukat. De vajon mi ez az időutazás? Eszképizmus, múltfeldolgozás, esetleg önbecsapás és vajon megmenthető-e a házasságuk? A cannes-i filmfesztivál hivatalos programjában bemutatkozott romantikus vígjáték kasszasiker Franciaországban, a nemzetközi sajtó is kedveli: az Amélie csodálatos élete óta a legszemtelenebbül vidám francia filmnek tartják, és általánosan kiemelik Fanny Ardant lenyűgöző alakítását.
Bemutató: 2019. december 26.
Forgalmazó: Cirko Film
2. Seveled
Az évvégi filmdömping egyik legkellemesebb meglepetése Orosz Dénes romantikus vígjátéka, amely nem csupán humoros, de szellemes, könnyed formában dolgozza fel az ún. „kapunyitási pánikot”, a párkapcsolati nehézségeket - és nem csak a fiatalok között.
Az év leghazudósabb vígjátékaként is hirdetett filmben újra viszont láthatjuk Básti Julit, Tenki Rékát, a magyar film ügyeletes szívtiprójává előlépő Mészáros Bélát, és nagy örömünkre visszatér Cserhalmi György és Bodrogi Béla is a nagyvászonra.
A legkisebb szerepekben is nagyágyúkat köszönthetünk, köztük Ónodi Esztert, Pogány Juditot, Rezes Juditot, Szakács Hajnalkát vagy Dér Zsoltot. Vagyis minden adott egy jó vígjátékhoz és szerencsére az alkotók éltek is a lehetőséggel, jókedvű, könnyed filmet készítettek. A történet szerint a súlyos szívbeteg Emma néni (Básti Juli) halálos ágyán csak egy dologra vágyik: egy unokára. Fia Gergő (Mészáros Béla), hogy boldoggá tegye utolsó óráit, beviszi hozzá az exsztriptíztáncos, öthónapos terhes szomszédját, Sacit (Tenki Réka), és azt hazudják, hogy a lány az ő gyerekét hordja a szíve alatt. A történet akkor kezd bonyolódni, amikor az anyuka hirtelen gyógyulni kezd, a fiataloknak pedig tovább kell játszaniuk a szerelmespárt.
Bemutató: 2019. december 5.
Forgalmazó: InterCom
3. Léghajósok
Tizenegy kilométer magasra repülni egy léghajóval? Ez még ma is extrém kalandnak tűnik – pedig pontosan ez történt 1862. szeptember 5-én James Glaisherrel, az úttörő meteorológussal, valamint Amelia Wren léghajóssal Tom Harper viktoriánus kalandfilmjében. A történet szerint a két léghajós miközben folyamatosan magassági rekordokat döntenek meg, újabb és újabb tudományos felfedezéseket tesznek.
A szemkápráztató utazás a létezés legvégső határára sodorja őket, útjuk során az egyre ritkuló levegőben a felemelkedés a túlélésért való küzdelemmé válik.
A valós események ihlette, lélegzetelállító történetben Eddie Redmayne alakítja James Glaishert, aki valós alak volt, meteorológus, fényképész és híres ballonista, 1862 és 1866 között számos alkalommal emelkedett fel léghajójával, hogy méréseket végezzen a légkör hőmérsékletét és páratartalmát illetően. Filmbeli útitársa, a Felicity Jones alakított Amelia Wren viszont kitalált karakter, a korszak női repülőit idézi meg. Alakításához inspirációs forrásként szolgált az első angol léghajós, Margaret Graham és a francia Sophie Blanchard, és minden bizonnyal hatott Cecilia Glaisher alakja is, aki férjével együttműködésben a különféle hókristálystruktúrák megértésén dolgozott. Talán az sem véletlen, hogy a főhősnő keresztneve megegyezik Amelia Earhartéval, aki első nőként repülte át az Atlanti-óceánt 1928. június 17-én.
Bemutató: 2019. december 5.
Forgalmazza a Cinetel Kft.
4. Élősködők
Bong Joon-ho Cannes-i nagydíjas filmje az év vége egyik legőrültebb vállalkozása. A műfajok kavarodását csúcsra járató éjsötét vígjáték, egyszerre thriller, szoció-tanulmány és melodráma, végtelenül szellemes társadalomrajz, amely szétpattan a feszültségtől. Az egyébként is teljesen őrült filmeket jegyző dél-korai rendezőfenomén (A gazdatest, Snowpiercer – Túlélők viadala, Okja) tízévnyi nemzetközi kitérő után tért vissza hazájába, hogy ismét kompromisszummentesen dolgozhasson. Ennek eredménye lett ez a tőle megszokott hangvételű, semmihez sem hasonlítható, sodró erejű korrajz, az Élősködők.
A dramaturgia központi eleme a hazugság, a történet részletekbe menően pontosan felépített és kidolgozott, elsőosztályú színészi alakításokkal.
A főhős Ki-taek, akinek a családja igazi semmirekellőkből áll, mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Véletlenül a gazdag Park család közelébe kerülnek, ahol irigykedve nézik a fényűző életmódjukat. Amikor egy ördögi terv kieszelésére nyílik alkalom, nem haboznak, és mindent megtesznek, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.
Bemutató: 2019. december 5.
Forgalmazó: Mozinet
5. Házassági történet
Noah Baumbach kíméletlen őszinteséggel, érzékenységgel és személyességgel megrajzolt filmje, a Házassági történet elnyerte az idei velencei filmfesztivál fődíját, az Arany oroszlánt. „Aki csak látta rajong érte” – írtuk kritikánkban, mert biztosak voltunk abban, hogy a közönség szívét is rabul fogja ejteni.
Az Oscar-szezon egyik legnagyobb favoritja összehozza Scarlett Johanssont és Adam Drivert új filmjébe, amelyben válófélben lévő, 8 éves gyerekükért harcoló művészpárt alakítanak.
A történet szerint Nicole, a kaliforniai születésű színésznő követte a színházi rendező Charlie-t New York-ba, ahol alternatív körökben egyre nagyobb sikereket értek el a közös előadásaik. Kapcsolatuk viszont kifullad, Nicole pedig a fiukkal visszaköltözik Kaliforniába. Vajon sikerül-e Nicole-nak és Charlie-nak „felnőtt” módon, ügyvédek és játszmák nélkül megbeszélnie, hogyan folytassák az életüket külön, de gyermeküket közösen nevelve? Dacára minden önfegyelemnek, önáltatásnak, intelligens viselkedésnek, itt is elszabadul a téboly, a humorral átszőtt drámai jelenetek, szenvedélyessé, már-már háborússá válnak. De Noah Baumach egyszerre realista és romantikus, és nem a tárgyalóteremben találja meg a drámai csúcspontot: hiszen nem a szeretet elmúlásáról, hanem továbbéléséről, csak éppen meghatározhatatlanságáról beszél.
Bemutató: 2019. november 28.
Forgalmazó: Netflix
+1 Ermitázs – A művészet ereje
A művészet templomai sorozat legújabb része újszerű nézőpontból, átfogó módon idézi fel Szentpétervár és az Ermitázs három évszázadon átívelő történelmét I. Péter orosz cártól és a város megalapításától kezdve a szenvedélyes műgyűjtő Nagy Katalin pompával teli udvarán, I. Sándor Napóleonnal szembeni győzelmén és az 1917-es forradalmon át egészen napjainkig. Bemutatja, miként alakult ki a Nagy Katalin első gyűjteményének otthont adó, Remete-laknak (franciául Hermitage) nevezett épületrészből a világ egyik legnagyobb múzeuma, amelynek 22 kilométernyi folyosóján, félezer termében és leltáraiban több millió művészeti és történelmi kincset őriznek. A múzeumi séta során a falakon látható remekműveken megelevenednek Európa művészetének nagy korszakai Leonardótól Raffaellóig, Van Eyck-től Rubensig, Tizianótól Rembrandtig.
A klasszikus festmények mellett a Vezérkar épületének kortárs művészeti szekciójában olyan 20. századi remekművek is megjelennek, mint a Scsukin- és Morozov-kollekció, amely a világ legnagyobb Matisse-gyűjteményét foglalja magába.
A dokumentumfilm bemutatja az Észak Velencéjének is nevezett Szentpétervár gazdag kultúrtörténeti vonatkozásait is. Dosztojevszkij, Puskin, Gogol munkásságának felelevenítésével megjelenik a filmben az irodalom és költészet, Csajkovszkij, Prokofjev, Rimszkij-Korszakov és Sosztakovics kapcsán a zeneművészet, a Hattyúk tava néhány jelenetén keresztül pedig a klasszikus orosz balettművészet is. A kifejezetten mozivászonra készült alkotásban a kamerahasználatnak és vágásnak köszönhetően szinte megelevenedik a pezsgő kulturális és művészeti élet, ami évszázadok óta az egyik legfőbb vonzerejét adja a városnak.
Bemutató: 2019. december 12.
Forgalmazó: Pannónia Entertainment
hírlevél
