Vizuál

50 éve halt meg Munkácsi Márton

2013.07.14. 13:20
Ajánlom
1963. július 14-én hunyt el az egyik legismertebb magyar fotóművész, akinek ars poeticája ez volt: "Gondolkodj, miközben exponálsz".

Az anyakönyv szerint az 1896. május 18-án Kolozsvárott született fiút ifjabb Mermelstein Márk névre keresztelték szülei, a család nevét később magyarosította Munkácsira szobafestő apja. Márton csak alapfokú iskolákat végzett, de hajtotta a tudásvágy és falta a könyveket. A család 1911-ben költözött Budapestre, ahol a tizenöt éves kamasz apja nyomdokaiba lépve szobafestőinasnak állt. A mesterségből gyorsan elege lett, egy év után a szakmát és családját is otthagyva újságírónak állt.

Sportlapokat tudósított, verseket közölt és autodidaktaként belevágott a fényképezésbe is, első gépét maga készítette. Tehetséges portréfotósnak bizonyult, rövid ideig több műtermet bérelt a fővárosban. Főként a Színházi Élet című lapnak dolgozott, ahol Gyenes János (Juan Gyenes) és Willinger László mellett tanulta a mesterséget, 1924-től sportfotókat készített fővárosi újságoknak. Ez később nagy hasznára volt, mert megszerezte azt a képességet, hogy előre lemodellezte a bekövetkező mozdulatokat, és szinte már az esemény bekövetkezte előtti pillanatban meg tudta nyomni az exponáló gombot. Fotóriporterként is kipróbálta magát, szociofotóinak is legfőbb jellemzője a mozgás, a pillanat megragadása, riportképei a Pesti Napló Képes Mellékletében jelentek meg Balogh Rudolf és Escher Károly fotói mellett.

1928-ban Berlinbe ment, ahol a Berliner Illustrierte Zeitung, a világ akkor legnagyobb példányszámban kiadott képes lapjának vezető fotográfusává nevezték ki. Itt sportot, divatot és riportokat is fotózott, továbbá számos kiadvány címlapfotóját is ő készítette - sikeresnek, híresnek és az egyik legjobban fizetett fényképésznek mondhatta magát. 1929-ben bejárta a Közel-Keletet, 1932-ben fényképezett a Graf Zeppelin léghajó Föld körüli útján, 1933. március 21-én Potsdamból tudósított, amikor az új, náci többségű Reichstag nyitó ülésén Adolf Hitler kancellár kezet fogott Paul von Hindenburg államfővel. Munkácsi képein bátran alkalmazta az új fényképezés stílusjegyeit, a drámai látószögeket, kihasználta az alul- és felülnézet adta különleges látványt, kedvelte a merész formákat.

Származása miatt Németországban többé nem érezte magát biztonságban, ezért amikor 1934-ben a Harper's Bazar divatlap szerződést kínált neki, Amerikába költözött. Divatfotósként az addig megszokott merev stúdióképektől teljesen eltérő fotókat készített: modelljeit kivitte a szabadba, életszerű helyzetekben, mozgás közben fényképezte őket, s ezzel máig ható iskolát teremtett.

Munkácsi az 1940-es évek elején érkezett pályafutása csúcsára, őt tartották a világ legjobban kereső fotóriporterének, ekkoriban készítette a Ladies' Home Journal számára a Hogyan él Amerika? című híres sorozatát. Rendszeresen tartotta a kapcsolatot Magyarországgal, képei gyakran megjelentek a pesti lapokban, 1937-ben részt vett a Modern Magyar Fényképezők kiállításán, sűrűn hazalátogatott, itthon is készített riportokat.

1943-ban szívinfarktust kapott, felgyógyulása után egyre kevesebbet fényképezett, inkább önéletrajzi ihletésű regényt írt. Mivel fénykorában bőkezűen költekezett, félre keveset tett, egyre inkább elszegényedett. 1963. július 14-én New Yorkban a magyar és ukrán emigránsok focimeccsének fotózása közben vitte el egy szívinfarktus.

A világ tíz legjobb fotósa közé sorolt Munkácsi hazai újra felfedezése, helyén történő értékelése sokáig váratott magára, nemzedékek számár maradt ismeretlen neve és munkássága. A rendszerváltás után, 1995-ben a Magyar Fotóriporterek Társasága Munkácsi Márton díjat alapított, amelyet évente a Sajtófotó pályázaton ítél oda a zsűri. 2010-ben a budapesti Ludwig Múzeumban nyílt meg - német gyűjteményen alapuló - tárlata.

A róla elnevezett "Munkacsi movement", a "Munkácsi-lendület" túlélte őt és stílusjeggyé vált a fotográfiában. Legismertebb cikke a Think while you shoot (Gondolkozz, miközben fényképezel) címet viselte, ez a hitvallás tette Martin Munkácsit a modern fotózsurnalizmus egyik megteremtőjévé, aki egy képen tudta megjeleníteni a szabadságot, a mozgást és az egyéniséget.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Vizuál

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál képregény

 KÉP-regény: Az ördög torka

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a japán turistákkal kezdi.
Vizuál gyász

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.
Vizuál magazin

Nem szelfi

Nem minden önarckép szelfi, de minden szelfi önarckép.
Vizuál galéria

Ez a kedvenc pályázatunk egy „zöld”, környezetbarát Notre Dame megépítésére

Futurisztikus üvegtorony, napenergia és városi farm a rászorulóknak – ilyen lehetne a Notre Dame egy, az újjáépítésre pályázó mérnöki iroda szerint.
Vizuál magazin

Hitchcocknak köszönhetjük a Que sera serát

A napokban elhunyt Doris Day ikonikusá vált dala eredetileg Az ember, aki túl sokat tudott című film betétdala volt. A számot mindenki ismeri, – itthon Ahogy lesz, úgy lesz címmel Koncz Zsuzsa is énekelte – a háttértörténetéről azonban kevesen tudnak.