Vizuál

6+1 magyar női művész munkája a Magyar Festészet Napja alkalmából – Képek

2022.10.18. 17:20
Ajánlom
Noha a nők Magyarországon hivatalosan 1896-tól szerezhetnek végzettséget középiskolában és egyetemen, művészeti tanulmányokat 1871-től folytathattak, igaz képesítést nem kaphattak. A Magyar Festészet Napja alkalmából szubjektív válogatást állítottunk össze kizárólag női művészektől, akik között festő, divattervező és fotós is akad.

A 19. századig hivatalosan sehol a világon nem tanulhattak a nők egyetemen, de kivételek már az 1200-as évektől adódtak: az itáliai Bettisia Gozzadini 1237-ben szerzett jogi diplomát a Bolognai Egyetemen. Az angol Királyi Akadémián egészen 1862-ig nem tanulhattak nők művészetet,

míg Franciaországban a párizsi Képzőművészeti Egyetem teljesen kizárta a nőket.

Az Amerikai Egyesült Államokban, a Pennsylvania Akadémia 1868-tól nemcsak engedélyezte a nőknek a művészeti tanulmányokat, hanem külön létrehoztak számukra egy részleget, ahol női aktmodell pózolt a rajzórákon. Ez azonban kivételesnek számított, hiszen a női osztályok számára Európában erre csak a századfordulón nyílt lehetőség. Magyarországon 1871-től tanulhattak művészetet, de nem szerezhettek hivatalos képesítést. 

Már a reneszánszban is éltek azonban híres női festők, akkoriban viszont csak titokban tanulhattak a nagy mesterektől vagy éppen festő édesapjuktól.

Noha egy nő számára szinte lehetetlen volt festőként karriert befutni, Sofonisba Anguissola, Lavinia Fontana és Artemisia Gentileschi már a maga korában is (el)ismertnek számított. 

Szubjektív összeállításunkba magyar női művészek alkotásait válogattuk ki: Gedő Ilka, Ország Lili, Amrita Sher-Gil, Mariska Karasz, Anna Margit, Kati Horna és El Kazovszkij képeit.

Gedő Ilka

Gedő Ilka tizenegy éves korában kezdte el a rajzolást, amelyet később akkor is folytatott, amikor gettóba kényszerült. A deportálást végül két szerencsés véletlennek köszönhetően úszta meg.

A gettórajzok közül ma százharminc darabot őriz a Jad Vashem múzeum. 

Ilka_Gedo_-_Double_Self-Portrait_ok-164728.jpg

Gedő Ilka: Kettős önarckép, Olaj, vászonra fektetett fotópapír, 58 x 42 cm 1985 (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Gedő Ilka a háború után, 1945-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Barcsay Jenő anatómia és távlattan óráit látogatta. 1949-ig rajzolt, ám ekkor úgy érezte, hogy „áthidalhatatlan ellentét van a művészi munka és a nőiség között”. Ekkor visszavonult, és csak tizenkilenc évvel később folytatta az alkotómunkát. Az önkéntes száműzetésben töltött évek után, 1965. május 15-én nyílt meg műteremkiállítása, saját lakásán. 1980-ban a Szent István Király Múzeumban állított ki,

az addig tiltott kategóriába tartozó művész tárlatát hatalmas siker övezte.

Halála után festményeit többször is bemutatták Glassgow-ban, New Yorkban valamint az izraeli Yad Vashem Múzeumban is. 

Ország Lili

Nemrég a Fidelio is beszámolt arról a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportról, amely lapunk kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Kapcsolódó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.

ez idáig úgy tudtuk, nem létezik semmilyen mozgóképes felvétel a huszadik századi magyar festészet egyik legtitokzatosabb alakjáról.

Ország Lili pályája az 50-es évek szellemi szabadságot nélkülöző korszakában indult. A nehéz körülmények között alkotó művész az Állami Bábszínházban talált menedékre, ahol kezdetben díszletfestőként, majd 1960-tól haláláig díszlet- és jelmeztervezőként, a festőműhely vezetőjeként dolgozott.

„Inkább a tűrt kategóriába sorolt művészek közé tartozott, első önálló kiállítását Kovács Péter rendezte meg 1967-ben Székesfehérváron. Lili egyébként nagyon örült minden bemutatkozási lehetőségnek, lelkesen készült rájuk, jól tudjuk ezt a leveleiből. Az ő helyzetében minden ilyen alkalom különlegesnek számított” – nyilatkozta lapunknak Kolozsváry Marianna művészettörténész, aki gyerekkora óta jól ismerte a festőt, és a 2016-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezett ÁRNY A KÖVÖN – Ország Lili művészete című tárlat kurátora volt.

orszag-lili-rozsaszin-ruha-105608.jpeg

Ország Lili: Akasztott nő (Rózsaszín ruha), 1956 (Fotó/Forrás: Kolozsváry-gyűjtemény, Győr)

Ország Lili alkotásaira markánsan rányomta a bélyegét a művész spiritualitáshoz fűződő kapcsolata. Ennek egyik példája a drámai erejű, Akasztott nő című festmény. Ahogy a szürreálisan ábrázolt hátborzongató táj, úgy a festmény keletkezésének a körülményei sem mindennapiak: 1956. október 23-án Ország Lili éppen Tordon Ákossal ült a Hungária Kávéházban. Egy könyvillusztráció részleteit kellett volna megbeszélniük,

ám Lili csak magába roskadva motyogott, olyan szavakat, mint vér, könnyek, tankok, halál.

Tordon nem is tudta kimozdítani őt ebből az állapotból. Inkább hazakísérte és férje, Majláth György gondjaira bízta.

Azon az éjjelen festette meg az Akasztott nő (Rózsaszín ruha) című képet, amikor Budapest utcái valóban vérbe borultak. A festő egyik legismertebb sorozata a Labirintus címet viseli, amely 48 táblaképből áll.

Ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, s én úgy megyek rajta végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni… ezt be kell járni.”

– írta a művész.

Amrita Sher-Gil

Az egyik leghíresebb magyar-indiai származású női festő Amrita Sher-Gil volt, akit az indiai Frida Kahlóként emleget a világ. Nevét azonban csak az utóbbi években kezdik megismerni, hetven évvel a halála után:

néhány évvel ezelőtt több mint 797 millió forintnyi dollárért kelt el Önarckép című festménye egy New York-i árverésen.

Amrita festményeivel nemcsak a páriákért, de a nők emancipációjáért is sokat tett, hiszen

művein bemutatta a nők kiszolgáltatott helyzetét, a társadalmi életből való kirekesztettségét.

Az indiai származású apával és magyar édesanyával rendelkező Amrita már ötévesen akvarelleket festett, később pedig az orientalista festőművész, művészettörténész és író nagybátyja, Baktay Ervin egyengette szakmai útját. Családjával az első világháború kitöréséig Budapesten éltek, utána pedig Dunaharasztiban. A festő kora gyermekkori évei és a magyar népmesék világa későbbi munkáin is visszaköszön, például a Vidéki piac című képén. 1921-ben az egész család elköltözött Indiába, majd Olaszországban tanult, aztán Párizsban élt, ahol beiratkozott a képzőművészeti egyetemre. 1933-ban a Fiatal lányok című képét beválogatták a Párizsi Szalonba, amellyel aranyérmet nyert. Noha több kiállításon is szerepelt, ez az időszak pedig termékenynek bizonyult, mégis hazatért Indiába. Időközben azonban sok szakmai támadás is érte: kifogásolták modern festészeti technikáját,

így 1935-ben visszaadta a Párizsi Szalonban kapott díjat és az azzal járó pénzt is, mondván, adják inkább olyasvalakinek, aki hagyományos képeket fest.

Indiába való visszatérése után a kasztrendszer kirekesztettjeit, a páriákat kezdte el megfesteni.

 

Női művészként elsőként kezdett meztelen nőket festeni, akkoriban ez botrányosnak számított Indiában, de máshol is a világon.

1938-ban visszaköltözött Magyarországra: szülei tiltása ellenére férjhez ment gyerekkori szerelméhez, első unokatestvéréhez Egan Viktor orvostanhallgatóhoz, akivel Kiskunhalason éltek. 1939-ben visszatértek Indiába, és amikor rá két évre Amrita az egyik nagy kiállítására készülődött, hirtelen megbetegedett és meghalt. Halálának körülményei tisztázatlanok: egyes feltételezések szerint orvos férje hajtott végre rajta harmadjára is abortuszt, a műtét után azonban váratlan komplikációk adódtak és Amrita elvérzett. 

Mariska Karasz (Kárász Mariska)

A Budapesten varrónőnek tanuló Kárász Mariska 1916-ban emigrált az USA-ba, követve nővérét, a New Yorker illusztrátoraként világhírűvé vált Ilona Karaszt. Ruhákat tervezett, amelyek olyannyira kelendőnek bizonyultak, hogy 1922-ben megnyitotta első, önálló szalonját a New York-i művészeti élet központjának számító, legendás Greenwich Village-ben.

Sikerét azonban az 1940-es években számos krízis árnyékolta be, többek között porig égett üzlete.

Ekkor írta meg See and Sew (1943) című első könyvét, amely gyerekeknek tanított varrási alapismereteket.

 

Faliszőnyegeket kezdett készíteni: az ötvenes években több mint ötven önálló kiállítása volt Amerika-szerte, emellett tanított és rengeteget utazott, újabb népi kézimunkák után kutatva.

1960. augusztus 27-én halt meg tüdőrákban. A világhírű művész ruhadarabjai a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban is megtalálhatóak.

Anna Margit

Anna Margit 1930-tól Vaszary Jánostól tanult festeni, itt ismerkedett meg későbbi férjével, a szintén festőművész Ámos Imrével, akivel 1936-ban összeházasodtak. Anna Margit 1940-től egy hadüzemben dolgozott, ahonnan zsidó származása miatt kidobták. Ekkor beköltözött egy csillagos házba, onnan elmenekülve pedig Fekete Nagy Béla festőművésznél és Major Máté építésznél bujkált. 

Ebben az évben bukkant fel először a képein a bábu-motívum a sorsnak kiszolgáltatott ember metaforájaként, amely a későbbiekben is visszaköszön képein, amorf bábuk, álomszerű gnómok és groteszk, álarcos angyalok formájában.

Közben férjét elhurcolták 1944-ben, egy koncentrációs táborban halt meg. Két éven át várta haza Ámos Imrét, mindhiába.

 

Az Európai Iskola egyik alapító tagja volt, ám az csak 1949-ig működött, ezután Anna Margit tiltólistára került. Négy éven át nem is vett ecsetet a kezébe.

Ismét férjhez ment, Péter Imre rajztanár-újságíróhoz, akitől két gyermeke született: közülük Péter Vladimír elismert ékszertervező művész és szobrászművész lett. Anna Margit hosszú éveken át zárt ajtók mögött alkotott, és annak ellenére, hogy 1956-ban tüdejét megoperálták, a munkát nem hagyta abba. Később szerepelt a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán, 1958-ban pedig Párizsban mutatták be képeit, Miro, Ernst, Arp, és Vajda mellett. 1968-ban került át a tiltott kategóriából a tűrt kategóriába, onnantól kezdve viszonylag rendszeresen kiállíthatott. 1991. június 3-án hunyt el Budapesten.

Kati Horna 

Nevét itthon még mindig kevesen ismerik,

pedig a magyar származású fotóművészt a mai napig kultusz övezi Mexikóban, ahol leélte az életét.

Ma az egyik legjelentősebb dokumentarista fotóriporterként tartják számon. Fényképezni Pécsi József műtermében tanult, Friedmann Endrével, azaz a később Robert Capa néven világhírűvé vált fotóssal együtt, akivel egymásba is szerettek. Kati Horna első, legismertebb portréját is Capa készítette. Horna Berlinbe emigrált 1930-ban, majd Párizsba költözött.

1937–ben kérte fel a CNT anarchista szakszervezeti szövetség, hogy fotózza végig a spanyol polgárháborút, így Capával, és más fotósokkal együtt nekivágott az aragóniai frontvonalnak,

az árván maradt gyerekekről, asszonyokról és anyákról készített megrázó fotókat.

 

1939-ben került New Yorkba, onnan pedig Mexióba ment, ahol élete végéig élt. Legendás barátságot ápolt a két szürrealista festővel, Leonora Carringtonnal és Remedios Varóval. Mexikó-szerte az akkori legismertebb női művészekről készített portréival vált híressé.

Képei nagy részét a mexikói Nemzeti Szépművészeti Intézet által alapított Kati Horna Gyűjteményben őrzik.

El Kazovszkij

Az elszálló lélek metaforájaként jelennek meg a farkas-sakál-kutyák, az adrogűn testek, a szirének és a torzók az orosz származású Kossuth-díjas festőművész El Kazovszkij képein, aki zseniális, egyedi díszleteiről, jelmezeiről és performanszairól is ismert volt. A fenti motívumokat nemcsak festményein, hanem évről évre megrendezett a Dzsan-panoptikuma című performanszához is felhasználta.

„A Dzsan-panoptikum egy általam alapított ünnep volt, ünnepi játék, egy konkrét esemény emlékére és rituális megünneplésére.

Olyan, mint az isteneknek szóló áldozatbemutatás, mint a karácsony megünneplése, amit 1977-től minden évben megrendeztem."

– mondta El Kazovszkij sajátos előadássorozatairól, ami egy felkavaró, néhány napig tartó szerelemből született, de egy egész életre meghatározta művészetét.

A vállaltan transzgender művész egész életében megszállottként dolgozott: festett, rajzolt, szobrokat, installációkat, díszleteket készített, valamint verseket és esszéket írt, oroszul és magyarul is. Mivel állandó időhiányban szenvedett,

úgy érezte, három élet is kevés lenne ahhoz, hogy kiadja magából mindazt, ami benne rejlik.

El Kazovszkij súlyos betegséggel küzdött élete utolsó éveiben. Jó barátja és szellemi társa, Szilágyi Ákos azt mondta róla, hogy a festő az utolsó pillanatig nem fogadta el azt, hogy meg fog halni. Még fél évvel halála előtt is dolgozott:

az elengedés, és az élettől való búcsú jegyében utolsó erejét összeszedve megfestette monumentális méretű képeit, a Papírfríz I és II-t.

El Kazovszkij: Architektúra

El Kazovszkij: Architektúra (Fotó/Forrás: MNG)

2008. július 21-én hunyt el. A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij-élet/mű című, retrospektív kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg 2015-ben.

 

Fejléckép: Ország Lili: Kislány a fal előtt, 1955. (Fotó/Forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum)





Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

Kapcsolódó

Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

„Nem hiszem, hogy egy férfi valaha is egyenrangú félként kezelt volna egy nőt, pedig nőként ez minden, amit szeretnék" – írta jegyzetfüzetébe Berthe Morisot festőművész, aki jó barátságot ápolt Manet-val, Monet-val, Degas-val és Renoirral. Cikkünkben olyan női alkotókat gyűjtöttünk össze, akiket sokáig vagy még mindig csak múzsaként tartanak számon, pedig kiváló művészek is voltak.

El Kazovszkij egy egész éven át meg sem szólalt

El Kazovszkij egy egész éven át meg sem szólalt

Ki volt El Kazovszkij? Miért fontos ő a magyar kortárs képzőművészetben? A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij életmű című kiállításon jártunk a Magyar Nemzeti Galériában.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese

„Megrendülten tudatjuk, hogy Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja életének 59. évében ma reggel váratlanul elhunyt” – adta hírül az intézmény közleményében.
Vizuál gyász

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Vizuál hír

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál gyász

Elhunyt Kirstie Alley, a Nicsak, ki beszél!-filmek sztárja

A 71 éves Emmy-díjas színésznőnél a közelmúltban diagnosztizáltak rákot, halálhírét gyermekei jelentették be az Instagramon. A művésztől John Travolta is elbúcsúzott közösségi oldalán. 
Vizuál kritika

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.