Vizuál

6+1 magyar női művész munkája a Magyar Festészet Napja alkalmából – Képek

2022.10.18. 17:20
Ajánlom
Noha a nők Magyarországon hivatalosan 1896-tól szerezhetnek végzettséget középiskolában és egyetemen, művészeti tanulmányokat 1871-től folytathattak, igaz képesítést nem kaphattak. A Magyar Festészet Napja alkalmából szubjektív válogatást állítottunk össze kizárólag női művészektől, akik között festő, divattervező és fotós is akad.

A 19. századig hivatalosan sehol a világon nem tanulhattak a nők egyetemen, de kivételek már az 1200-as évektől adódtak: az itáliai Bettisia Gozzadini 1237-ben szerzett jogi diplomát a Bolognai Egyetemen. Az angol Királyi Akadémián egészen 1862-ig nem tanulhattak nők művészetet,

míg Franciaországban a párizsi Képzőművészeti Egyetem teljesen kizárta a nőket.

Az Amerikai Egyesült Államokban, a Pennsylvania Akadémia 1868-tól nemcsak engedélyezte a nőknek a művészeti tanulmányokat, hanem külön létrehoztak számukra egy részleget, ahol női aktmodell pózolt a rajzórákon. Ez azonban kivételesnek számított, hiszen a női osztályok számára Európában erre csak a századfordulón nyílt lehetőség. Magyarországon 1871-től tanulhattak művészetet, de nem szerezhettek hivatalos képesítést. 

Már a reneszánszban is éltek azonban híres női festők, akkoriban viszont csak titokban tanulhattak a nagy mesterektől vagy éppen festő édesapjuktól.

Noha egy nő számára szinte lehetetlen volt festőként karriert befutni, Sofonisba Anguissola, Lavinia Fontana és Artemisia Gentileschi már a maga korában is (el)ismertnek számított. 

Szubjektív összeállításunkba magyar női művészek alkotásait válogattuk ki: Gedő Ilka, Ország Lili, Amrita Sher-Gil, Mariska Karasz, Anna Margit, Kati Horna és El Kazovszkij képeit.

Gedő Ilka

Gedő Ilka tizenegy éves korában kezdte el a rajzolást, amelyet később akkor is folytatott, amikor gettóba kényszerült. A deportálást végül két szerencsés véletlennek köszönhetően úszta meg.

A gettórajzok közül ma százharminc darabot őriz a Jad Vashem múzeum. 

Ilka_Gedo_-_Double_Self-Portrait_ok-164728.jpg

Gedő Ilka: Kettős önarckép, Olaj, vászonra fektetett fotópapír, 58 x 42 cm 1985 (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Gedő Ilka a háború után, 1945-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Barcsay Jenő anatómia és távlattan óráit látogatta. 1949-ig rajzolt, ám ekkor úgy érezte, hogy „áthidalhatatlan ellentét van a művészi munka és a nőiség között”. Ekkor visszavonult, és csak tizenkilenc évvel később folytatta az alkotómunkát. Az önkéntes száműzetésben töltött évek után, 1965. május 15-én nyílt meg műteremkiállítása, saját lakásán. 1980-ban a Szent István Király Múzeumban állított ki,

az addig tiltott kategóriába tartozó művész tárlatát hatalmas siker övezte.

Halála után festményeit többször is bemutatták Glassgow-ban, New Yorkban valamint az izraeli Yad Vashem Múzeumban is. 

Ország Lili

Nemrég a Fidelio is beszámolt arról a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportról, amely lapunk kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Kapcsolódó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.

ez idáig úgy tudtuk, nem létezik semmilyen mozgóképes felvétel a huszadik századi magyar festészet egyik legtitokzatosabb alakjáról.

Ország Lili pályája az 50-es évek szellemi szabadságot nélkülöző korszakában indult. A nehéz körülmények között alkotó művész az Állami Bábszínházban talált menedékre, ahol kezdetben díszletfestőként, majd 1960-tól haláláig díszlet- és jelmeztervezőként, a festőműhely vezetőjeként dolgozott.

„Inkább a tűrt kategóriába sorolt művészek közé tartozott, első önálló kiállítását Kovács Péter rendezte meg 1967-ben Székesfehérváron. Lili egyébként nagyon örült minden bemutatkozási lehetőségnek, lelkesen készült rájuk, jól tudjuk ezt a leveleiből. Az ő helyzetében minden ilyen alkalom különlegesnek számított” – nyilatkozta lapunknak Kolozsváry Marianna művészettörténész, aki gyerekkora óta jól ismerte a festőt, és a 2016-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezett ÁRNY A KÖVÖN – Ország Lili művészete című tárlat kurátora volt.

orszag-lili-rozsaszin-ruha-105608.jpeg

Ország Lili: Akasztott nő (Rózsaszín ruha), 1956 (Fotó/Forrás: Kolozsváry-gyűjtemény, Győr)

Ország Lili alkotásaira markánsan rányomta a bélyegét a művész spiritualitáshoz fűződő kapcsolata. Ennek egyik példája a drámai erejű, Akasztott nő című festmény. Ahogy a szürreálisan ábrázolt hátborzongató táj, úgy a festmény keletkezésének a körülményei sem mindennapiak: 1956. október 23-án Ország Lili éppen Tordon Ákossal ült a Hungária Kávéházban. Egy könyvillusztráció részleteit kellett volna megbeszélniük,

ám Lili csak magába roskadva motyogott, olyan szavakat, mint vér, könnyek, tankok, halál.

Tordon nem is tudta kimozdítani őt ebből az állapotból. Inkább hazakísérte és férje, Majláth György gondjaira bízta.

Azon az éjjelen festette meg az Akasztott nő (Rózsaszín ruha) című képet, amikor Budapest utcái valóban vérbe borultak. A festő egyik legismertebb sorozata a Labirintus címet viseli, amely 48 táblaképből áll.

Ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, s én úgy megyek rajta végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni… ezt be kell járni.”

– írta a művész.

Amrita Sher-Gil

Az egyik leghíresebb magyar-indiai származású női festő Amrita Sher-Gil volt, akit az indiai Frida Kahlóként emleget a világ. Nevét azonban csak az utóbbi években kezdik megismerni, hetven évvel a halála után:

néhány évvel ezelőtt több mint 797 millió forintnyi dollárért kelt el Önarckép című festménye egy New York-i árverésen.

Amrita festményeivel nemcsak a páriákért, de a nők emancipációjáért is sokat tett, hiszen

művein bemutatta a nők kiszolgáltatott helyzetét, a társadalmi életből való kirekesztettségét.

Az indiai származású apával és magyar édesanyával rendelkező Amrita már ötévesen akvarelleket festett, később pedig az orientalista festőművész, művészettörténész és író nagybátyja, Baktay Ervin egyengette szakmai útját. Családjával az első világháború kitöréséig Budapesten éltek, utána pedig Dunaharasztiban. A festő kora gyermekkori évei és a magyar népmesék világa későbbi munkáin is visszaköszön, például a Vidéki piac című képén. 1921-ben az egész család elköltözött Indiába, majd Olaszországban tanult, aztán Párizsban élt, ahol beiratkozott a képzőművészeti egyetemre. 1933-ban a Fiatal lányok című képét beválogatták a Párizsi Szalonba, amellyel aranyérmet nyert. Noha több kiállításon is szerepelt, ez az időszak pedig termékenynek bizonyult, mégis hazatért Indiába. Időközben azonban sok szakmai támadás is érte: kifogásolták modern festészeti technikáját,

így 1935-ben visszaadta a Párizsi Szalonban kapott díjat és az azzal járó pénzt is, mondván, adják inkább olyasvalakinek, aki hagyományos képeket fest.

Indiába való visszatérése után a kasztrendszer kirekesztettjeit, a páriákat kezdte el megfesteni.

 

Női művészként elsőként kezdett meztelen nőket festeni, akkoriban ez botrányosnak számított Indiában, de máshol is a világon.

1938-ban visszaköltözött Magyarországra: szülei tiltása ellenére férjhez ment gyerekkori szerelméhez, első unokatestvéréhez Egan Viktor orvostanhallgatóhoz, akivel Kiskunhalason éltek. 1939-ben visszatértek Indiába, és amikor rá két évre Amrita az egyik nagy kiállítására készülődött, hirtelen megbetegedett és meghalt. Halálának körülményei tisztázatlanok: egyes feltételezések szerint orvos férje hajtott végre rajta harmadjára is abortuszt, a műtét után azonban váratlan komplikációk adódtak és Amrita elvérzett. 

Mariska Karasz (Kárász Mariska)

A Budapesten varrónőnek tanuló Kárász Mariska 1916-ban emigrált az USA-ba, követve nővérét, a New Yorker illusztrátoraként világhírűvé vált Ilona Karaszt. Ruhákat tervezett, amelyek olyannyira kelendőnek bizonyultak, hogy 1922-ben megnyitotta első, önálló szalonját a New York-i művészeti élet központjának számító, legendás Greenwich Village-ben.

Sikerét azonban az 1940-es években számos krízis árnyékolta be, többek között porig égett üzlete.

Ekkor írta meg See and Sew (1943) című első könyvét, amely gyerekeknek tanított varrási alapismereteket.

 

Faliszőnyegeket kezdett készíteni: az ötvenes években több mint ötven önálló kiállítása volt Amerika-szerte, emellett tanított és rengeteget utazott, újabb népi kézimunkák után kutatva.

1960. augusztus 27-én halt meg tüdőrákban. A világhírű művész ruhadarabjai a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban is megtalálhatóak.

Anna Margit

Anna Margit 1930-tól Vaszary Jánostól tanult festeni, itt ismerkedett meg későbbi férjével, a szintén festőművész Ámos Imrével, akivel 1936-ban összeházasodtak. Anna Margit 1940-től egy hadüzemben dolgozott, ahonnan zsidó származása miatt kidobták. Ekkor beköltözött egy csillagos házba, onnan elmenekülve pedig Fekete Nagy Béla festőművésznél és Major Máté építésznél bujkált. 

Ebben az évben bukkant fel először a képein a bábu-motívum a sorsnak kiszolgáltatott ember metaforájaként, amely a későbbiekben is visszaköszön képein, amorf bábuk, álomszerű gnómok és groteszk, álarcos angyalok formájában.

Közben férjét elhurcolták 1944-ben, egy koncentrációs táborban halt meg. Két éven át várta haza Ámos Imrét, mindhiába.

 

Az Európai Iskola egyik alapító tagja volt, ám az csak 1949-ig működött, ezután Anna Margit tiltólistára került. Négy éven át nem is vett ecsetet a kezébe.

Ismét férjhez ment, Péter Imre rajztanár-újságíróhoz, akitől két gyermeke született: közülük Péter Vladimír elismert ékszertervező művész és szobrászművész lett. Anna Margit hosszú éveken át zárt ajtók mögött alkotott, és annak ellenére, hogy 1956-ban tüdejét megoperálták, a munkát nem hagyta abba. Később szerepelt a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán, 1958-ban pedig Párizsban mutatták be képeit, Miro, Ernst, Arp, és Vajda mellett. 1968-ban került át a tiltott kategóriából a tűrt kategóriába, onnantól kezdve viszonylag rendszeresen kiállíthatott. 1991. június 3-án hunyt el Budapesten.

Kati Horna 

Nevét itthon még mindig kevesen ismerik,

pedig a magyar származású fotóművészt a mai napig kultusz övezi Mexikóban, ahol leélte az életét.

Ma az egyik legjelentősebb dokumentarista fotóriporterként tartják számon. Fényképezni Pécsi József műtermében tanult, Friedmann Endrével, azaz a később Robert Capa néven világhírűvé vált fotóssal együtt, akivel egymásba is szerettek. Kati Horna első, legismertebb portréját is Capa készítette. Horna Berlinbe emigrált 1930-ban, majd Párizsba költözött.

1937–ben kérte fel a CNT anarchista szakszervezeti szövetség, hogy fotózza végig a spanyol polgárháborút, így Capával, és más fotósokkal együtt nekivágott az aragóniai frontvonalnak,

az árván maradt gyerekekről, asszonyokról és anyákról készített megrázó fotókat.

 

1939-ben került New Yorkba, onnan pedig Mexióba ment, ahol élete végéig élt. Legendás barátságot ápolt a két szürrealista festővel, Leonora Carringtonnal és Remedios Varóval. Mexikó-szerte az akkori legismertebb női művészekről készített portréival vált híressé.

Képei nagy részét a mexikói Nemzeti Szépművészeti Intézet által alapított Kati Horna Gyűjteményben őrzik.

El Kazovszkij

Az elszálló lélek metaforájaként jelennek meg a farkas-sakál-kutyák, az adrogűn testek, a szirének és a torzók az orosz származású Kossuth-díjas festőművész El Kazovszkij képein, aki zseniális, egyedi díszleteiről, jelmezeiről és performanszairól is ismert volt. A fenti motívumokat nemcsak festményein, hanem évről évre megrendezett a Dzsan-panoptikuma című performanszához is felhasználta.

„A Dzsan-panoptikum egy általam alapított ünnep volt, ünnepi játék, egy konkrét esemény emlékére és rituális megünneplésére.

Olyan, mint az isteneknek szóló áldozatbemutatás, mint a karácsony megünneplése, amit 1977-től minden évben megrendeztem."

– mondta El Kazovszkij sajátos előadássorozatairól, ami egy felkavaró, néhány napig tartó szerelemből született, de egy egész életre meghatározta művészetét.

A vállaltan transzgender művész egész életében megszállottként dolgozott: festett, rajzolt, szobrokat, installációkat, díszleteket készített, valamint verseket és esszéket írt, oroszul és magyarul is. Mivel állandó időhiányban szenvedett,

úgy érezte, három élet is kevés lenne ahhoz, hogy kiadja magából mindazt, ami benne rejlik.

El Kazovszkij súlyos betegséggel küzdött élete utolsó éveiben. Jó barátja és szellemi társa, Szilágyi Ákos azt mondta róla, hogy a festő az utolsó pillanatig nem fogadta el azt, hogy meg fog halni. Még fél évvel halála előtt is dolgozott:

az elengedés, és az élettől való búcsú jegyében utolsó erejét összeszedve megfestette monumentális méretű képeit, a Papírfríz I és II-t.

El Kazovszkij: Architektúra

El Kazovszkij: Architektúra (Fotó/Forrás: MNG)

2008. július 21-én hunyt el. A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij-élet/mű című, retrospektív kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg 2015-ben.

 

Fejléckép: Ország Lili: Kislány a fal előtt, 1955. (Fotó/Forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum)





Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

Kapcsolódó

Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

„Nem hiszem, hogy egy férfi valaha is egyenrangú félként kezelt volna egy nőt, pedig nőként ez minden, amit szeretnék" – írta jegyzetfüzetébe Berthe Morisot festőművész, aki jó barátságot ápolt Manet-val, Monet-val, Degas-val és Renoirral. Cikkünkben olyan női alkotókat gyűjtöttünk össze, akiket sokáig vagy még mindig csak múzsaként tartanak számon, pedig kiváló művészek is voltak.

El Kazovszkij egy egész éven át meg sem szólalt

El Kazovszkij egy egész éven át meg sem szólalt

Ki volt El Kazovszkij? Miért fontos ő a magyar kortárs képzőművészetben? A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij életmű című kiállításon jártunk a Magyar Nemzeti Galériában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Vizuál

Szubjektív – Keleti Éva portréiból nyílik kiállítás Debrecenben

Pogány Judit, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Béres Ilona portréjával is találkozhatunk a Kossuth-díjas fotográfus új tárlatán, a régi nagy barátok mellett azonban az új színházi generáció tagjai is láthatók lesznek a Bényi Galéria tereiben. 
Klasszikus

Fiatal művészek koncerteznek a fehérvárcsurgói Echo Nyári Akadémián

Július 14-től 21-ig várja a kurzus résztvevőit, valamint az érdeklődőket és a koncertlátogatókat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba az Echo Nyári Akadémia – melynek alapítója és művészeti vezetője Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész.
Vizuál

Taxis hiénákról forgat filmet Freund Ádám

Első egész estés filmjére készül Freund Ádám, akit korábban Földiek című alkotásáért diák-Oscarra jelöltek. A Hiénák című humoros dráma forgatása szeptemberben kezdődik meg, várhatóan 2025-re készül el. 
Színház

Hetvenötödik születésnapját ünnepli jövőre a Bábszínház

Formabontó kísérleti előadásokat és fesztiváldíjakat hozott az elmúlt évad a Budapest Bábszínháznak. A következő, 75. jubileumi évre programsorozattal és öt új bemutatóval készül a társulat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Szubjektív – Keleti Éva portréiból nyílik kiállítás Debrecenben

Pogány Judit, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Béres Ilona portréjával is találkozhatunk a Kossuth-díjas fotográfus új tárlatán, a régi nagy barátok mellett azonban az új színházi generáció tagjai is láthatók lesznek a Bényi Galéria tereiben. 
Vizuál ajánló

Taxis hiénákról forgat filmet Freund Ádám

Első egész estés filmjére készül Freund Ádám, akit korábban Földiek című alkotásáért diák-Oscarra jelöltek. A Hiénák című humoros dráma forgatása szeptemberben kezdődik meg, várhatóan 2025-re készül el. 
Vizuál ajánló

Ezekkel a programokkal hangolódhatunk a dívákra a Zene Házában

Már eddig is sok kapcsolódó esemény vezette fel a Dívák & Ikonok kiállítást, de ezután is számos izgalmas előadással, tárlatvezetéssel, egyéb programmal hangolódhatunk a dívákra. (GALÉRIÁVAL!)
Vizuál magazin

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Vizuál ajánló

Wim Wenders-filmhetet tartanak az Art+ Cinemában

Június 28. és július 2. között a német rendező 1984 és 2000 közötti filmográfiájából öt alkotást lehet majd elcsípni mozivásznon szinkronnal, majd ezek után legfrissebb alkotását, immár felirattal.