Vizuál

60 éves a kifürkészhetetlen arcú Tilda Swinton

2020.11.05. 09:10
Ajánlom
Játszik művészfilmben és blockbusterben, európai és amerikai rendezők kezei alatt. Különleges arca, stílusa és androgün megjelenése folytán a divatipar is felfigyelt rá. És volt már – hogy úgy mondjuk – kiállítási tárgy is.

Katherine Matilda Swinton a skóciai Swinton klán sarja, felmenői között lord, politikus és tudós is akad. Apja, Sir John Swinton a brit hadsereg nyugalmazott vezérőrnagya és Őfelsége képviselője volt a skóciai Berwick grófságban, anyja ausztrál. Előkelő angol bentlakásos iskolákban folytatta tanulmányait, s egy életre meggyűlölte ezeket az intézményeket. A West Heath lányiskolában osztálytársa volt Lady Diana Spencer, a későbbi walesi hercegné, akivel barátságot kötöttek. Dél-afrikai és kenyai önkéntes munka után a cambridge-i egyetemre iratkozott be, ahol 1983-ban társadalom- és politikatudományból szerzett diplomát. Érdeklődése a színház felé fordult, a Királyi Shakespeare Társaság tagja lett és egy edinburghi-i színházban is fellépett.

garden1990-134627.jpg

The Garden (1990)

Filmes pályafutása 1986-ban, a minden művészeti ágban jeleskedő Derek Jarman rendező Caravaggio című drámájával indult. Az avantgárd filmes egyfajta mentorként állt mellette, munkakapcsolatuknak nyolc film lett az eredménye, köztük az Anglia alkonya 1987-ből, amely Swinton személyes kedvence, A kert 1990-ből és a II. Edward, amelyért a színésznő 1991-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál a legjobb színésznőnek járó Volpi Kupáját. Utolsó közös munkájuk az 1993-ban forgatott Blue, amelyet Jarman négy hónappal halála előtt fejezett be.

Swinton talán legnagyobb művészi teljesítménye az 1992-ben Virginia Woolf regényéből készült Orlando című film kettős – férfi és női – címszerepének megformálása volt, Sally Potter rendezésében.

orlando-134709.jpg

Orlando (1992)

Swinton Hollywood érdeklődését is felkeltette. A tengerentúl először 2000-ben a Leonardo DiCaprio főszereplésével készült A part című filmben kapott rövid szerepet, majd 2001-ben a homoszexuális fiát védelmező anyát formálta meg a Mélyvíz című filmdrámában, és feltűnt a Vanília égboltban is Tom Cruise oldalán. Nem hanyagolta el a független filmeket sem, 2002-ben Meryl Streeppel játszott az Adaptációban, majd 2003-ban az erősen korhatáros Young Adamban Ewan McGregorral került intim viszonyba. Személyisége drámai oldalát mutatta meg Az ítélet és az Ujjfüggő című alkotásokban.

2005-ben Jim Jarmusch komédiájában, a Hervadó virágokban csillantotta meg komikus oldalát.

Ő játszotta a Fehér Boszorkányt a Narnia krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című családi kalandfilmben és annak két folytatásában. A szakma legnagyobb elismerésére, az Oscar-díjra 2007-ben jelölték először és rögtön győzött is a legjobb mellékszereplő kategóriában. A George Clooney főszereplésével készült Michael Clayton című krimiben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjra is jelölték, és hazavihette a legjobb mellékszereplőnek járó BAFTA szobrot is. Clooneyval újra 2016-ban az Ave, Caesar! című, Joel és Ethan Coen rendezte vígjátékban dolgoztak együtt.

kevin-135245.jpg

Beszélnünk kell Kevinről

2007-ben ő játszotta Tarr Béla A londoni férfi című filmjének egyik főszerepét, 2008-ban Brad Pitt társaságában forgatta az Égető bizonyíték című sötét komédiát. Ezután a Benjamin Button különös élete című filmdrámában állt a kamera elé, 2008-ban egyedi és elegáns megjelenése miatt az év legstílusosabb angol hölgyének választották. A következő évben a Jim Jarmusch rendezte Az irányítás határai és az olasz Luca Guadagnino Szerelmes lettem című drámájában vállalt szerepet. Swinton otthonosan mozgott az olasz rendező érzéki világában csakúgy, mint 2015-ben befejezett közös filmjükben, a Vakító napfényben.

A kritikusok szerint egyik legkiemelkedőbb alakítását 2011-ben a Beszélnünk kell Kevinről című filmben nyújtotta egy lelkifurdalással küzdő anyaként, akinek fiából tömeggyilkos lett.

Wes Anderson több alkotásában is szerepet bízott rá, így 2012-ben a Holdfény királyságban, két évvel később A Grand Budapest Hotelben, 2018-ban a Kutyák szigete című animációs filmben kölcsönözte a hangját az egyik szereplőnek. A színésznő tavaly a Marvel Stúdió szuperhős-filmjeinek nagyszabású fináléjában, a Bosszúállók: Végjátékban is szerepelt. Ugyancsak 2019-ben lányával, Honor Swinton Byrne-nal játszott együtt a Szuvenír című pszichológiai drámában, amely egy rendezőnek készülő fiatal nő szerelmi kapcsolatát követi nyomon egy drogfüggő férfival. Idén egyedüli szereplője volt Pedro Almodóvar Az emberi hang című rövidfilmjének. A különleges alkotás bemutatójára az idei Velencei Filmfesztiválon került sor, ahol Swinton átvehette az Arany Oroszlán életműdíjat.

GettyImages-930016924-133944.jpg

Tilda Swinton (Fotó/Forrás: Tim P. Whitby/Getty Images for Doha Film Institute)

Izgalmas arca, kifürkészhetetlen tekintete, magas, nyúlánk alakja miatt modellként is sikeres, mások mellett együttműködött a holland Viktor és Rolf divattervezőpárossal.

Sőt 2013-ban a New York-i Modern Művészetek Múzeumában kiállítási tárgyként is szerepelt, ugyanis egy üvegházban csukott szemmel feküdt nyolc órán át, miközben a látogatók körbejárva szemlélhették meg.

Férjétől, John Bryne festőtől és forgatókönyvírótól 1997-ben ikrei születtek. A házasság 2003-ban ért véget, a színésznőt 2004 óta a német Sandro Kopp képzőművészhez fűzi kapcsolat.

(fotó: Tim P. Whitby/Getty Images, Doha Film Institute)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.
Vizuál Zöldhullám

Válhat-e művész az állatokból?

Mindmáig úgy tudjuk, hogy az ember az egyetlen öntudattal bíró lény a Földön, így egyedül ő hozhat létre művészetet. Tekinthetjük-e mégis művésznek az énekesmadarakat vagy azt a csimpánzt, amelyik előszeretettel fejezte ki magát ecsettel?