Vizuál

7 érdekesség a Nagy hullám festőjéről

2018.06.27. 10:50
Ajánlom
Festett úgy, hogy egy tyúkot zavart végig a papíron, óriásfestményekkel reklámozta magát, de társasjátékot is rajzolt a 89 éves koráig alkotó Kacusika Hokuszai (1760–1849).

Kacusika Hokuszai (1760–1849) festményeit, úgymint A nagy hullám Kanagavánál-t (1830 körül) szinte mindenki ismeri, életéről azonban alig tudunk valamit. Most összegyűjtöttünk hét érdekességet az alkotóhoz kapcsolódó történetek és tények közül.

1. A művészt a családja eredetileg tükörkészítőnek szánta

Hokuszait gyerekkorában az egyik nagybátyja vette magához, aki egy sógun, egy feudális hadúr udvartartásában dolgozott tükörkészítőként. A tervek szerint az ifjú követte volna őt a családi üzletben. Mivel ez a mesterség megkívánta, hogy a felsőbb osztályba tartozókkal is érintkezzen, így ehhez mérten feltehetőleg kitűnő oktatásban részesült. Ekkoriban Japánban az írásoktatás egyúttal a rajzoktatást is jelentette, mivel a kettőhöz szinte ugyanazokra a képességekre és anyagokra volt szükség. A kisfiú hat évesen kezdte meg tanulmányait és művészi tehetsége már igen korán megmutatkozott. Tinédzserként egyre világosabbá tette, hogy nem kívánja folytatni nagybátyja mesterségét. Ennek az oka lehetett személyes ellentét, de az is, hogy a fiú látta, hogy a fényesített fémtükröket felváltják az ezüstözött üvegből készült darabok, amiket a hollandok hoztak az országba. Előbb egy kölcsönkönyvtárban dolgozott, majd fametszeteket készített. 19 évesen lépett be Katsukawa Shunshō ukiyo-e művész műhelyébe, megkezdve ezzel hét évtizedig tartó karrierjét.

2. Harmincszor változtatta meg a nevét és 93 alkalommal költözött 

Hokuszai soha nem maradt egy helyen túl hosszú ideig. A takarítástól irtózott, így egyszerűen hagyta a koszt és a szemetet felgyűlni, amíg a műhelye már teljesen élhetetlenné vált, ekkor pedig egyszerűen elköltözött. Ezt összesen 93 alkalommal játszotta el élete során. 

Az is nehézséget okozott neki, hogy művésznevet válasszon magának. Bár ekkoriban bevettnek számított a japán művészek között, hogy váltogatják a nevüket, Hokuszai még így is kilógott a sorból. A nem hivatalos álneveivel együtt összesen harminc néven szerepelt. A sírjára az utolsó, a Gakjó Ródzsin Mandzsi került fel, ennek jelentése: Az Öregember, aki Megőrül a Festészetért.

 

3. Született showman volt, és remek volt az önmarketingje

Hokusai_Daruma_1817-104528.jpg

Korabeli nyomat Hokuszai órási festményének készítéséről (1817) (Fotó/Forrás: wikipedia)

Egy történet szerint, amikor a sógun az udvarába rendelte Hokuszait, hogy mutassa be művészetét, a mester egy papírra hosszú kék csíkot festett, majd vörös festékbe mártotta egy tyúk lábait és végigkergette a papíron. Az eredmény a japán Tatsuta-folyón úszó juharleveleket ábrázoló tradicionális festményeket utánozta.

Saját maga reklámozásában is igen tehetségesnek bizonyult: tanítványaival hatalmas képeket festett nagyközönség előtt.

1804-ben Edóban egy ünnepségen egy buddhista szerzetes 180 méter hosszú portréját festette meg egy seprűt használva ecset helyett. Néhány évvel később a zen buddhizmus alapítójának három emelet magas képével hirdette rajzos füzetekből álló sorozatát. 

 

4. Rajzolt társasjátékokat, papírlámpákat, kivágható diorámákat és rajztankönyveket

Hokusai_Manga_03-104745.jpg

Hokuszai rajztankönyvének egyik oldala (Fotó/Forrás: wikipedia)

Hokuszai a XIX. század egyik vezető játéktervezője volt. Készített például háromdimenziós diorámákat, maketteket, amiket papírlapokból kivágható darabkákból lehetett összeállítani. Társasjátékokat is tervezett, az egyik egy zarándok útját követi Edóból a közeli szent helyekre. A több apró tájképből álló játék előtanulmányként szolgálhatott A Fudzsi 36 látképe (1830-32) című mesterművéhez.

Számtalan verseskötetet és már irodalmi művet illusztrált, sőt elkészítette saját, kezdő művészeknek szóló tankönyveit. Utóbbiak egyik darabja a Hokuszai Manga (1814-19) címet kapta és olyan rajzokat gyűjtött benne össze, amiket eredetileg a tanítványai számára készített másolásra. A kötet bestseller lett és meghozta számára a hírnevet. 

 

5. Leghíresebb művén hetvenévesen kezdett el dolgozni

Annak ellenére, hogy Hokuszai már középkorúként keresett művésznek számított, szerencsétlenségek sorozata – időszakos lebénulása, második feleségének halála és unokájának viselkedése – idős korára komoly anyagi nehézségek közé sodorta. Az idős művész minden energiáját a munkájába fektette és 1830-ban elkezdett dolgozni híres sorozatán, A Fudzsi 36 látképén. A képek születéséhez az is hozzájárult, hogy megjelent a piacon a porosz kék elnevezésű festék. A szintetikus pigmenteket tartalmazó alapanyag elérhető ára lehetővé tette, hogy végre ezt az árnyalatot is használják festményeken. 

6. Összesen 30,000 alkotást készített 

Ez részben annak köszönhető, hogy kivételesen hosszú élete és – ebből adódóan – karrierje volt: hivatalosan 1779-ben indult és egészen 1849-ig, vagyis 89 éves koráig alkotott. Emellett nagyon produktív művész volt, napkeltétől késő éjszakáig dolgozott. A művei pontos számának meghatározását nehezíti, hogy

1839-ben tűz ütött ki a stúdiójában és elpusztította a munkái egy részét.

Feltehetőleg 30,000 festményt, vázlatot, fametszetet és könyvet készített. Utolsó szavaiban állítólag még öt-tíz évet kért, amikor alkothat.

 

 7. Munkái hatással voltak az impresszionizmusra

Hokuszai életében a japán kormány izolációs politikát folytatott, vagyis külföldiek nem léphettek az országba, a japánok pedig nem utazhattak külföldre. A mester ennek ellenére hatással volt a nyugati művészettörténet legfontosabb alkotóira. Amikor Japán határai az 1850-es években kinyíltak,

Hokuszai művei olyan művészek érdeklődését keltették fel, mint Claude Monet,

aki 23 fametszetet szerzett meg a japán művésztől. Edgar Degas behatóan tanulmányozta Hokuszainak az emberi testet ábrázoló több ezer vázlatát. A fametszeteinek viharos gyorsaságú terjedéséhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy a nyugati stílusú egyiránypontos perspektívát használta az ábrázolásában. Más japán művészek az ázsiai típusú perspektívát alkalmazták metszeteikben, vagyis a távolabbi dolgokat a képen magasabban ábrázolják, ami a nyugati szemnek olyan, mintha felfelé billenne a talaj.

(via Artsy)

Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre

Kapcsolódó

Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.

Túl a nagy hullámon - Hokuszai kiállítás

Túl a nagy hullámon - Hokuszai kiállítás

A British Museum május 25-én nyíló kiállítása Japán egyik leghíresebb művészének, Kacusika Hokuszai (1760–1849) életének utolsó három évtizedére koncentrál.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.