Kacusika Hokuszai (1760–1849) festményeit, úgymint A nagy hullám Kanagavánál-t (1830 körül) szinte mindenki ismeri, életéről azonban alig tudunk valamit. Most összegyűjtöttünk hét érdekességet az alkotóhoz kapcsolódó történetek és tények közül.
1. A művészt a családja eredetileg tükörkészítőnek szánta
Hokuszait gyerekkorában az egyik nagybátyja vette magához, aki egy sógun, egy feudális hadúr udvartartásában dolgozott tükörkészítőként. A tervek szerint az ifjú követte volna őt a családi üzletben. Mivel ez a mesterség megkívánta, hogy a felsőbb osztályba tartozókkal is érintkezzen, így ehhez mérten feltehetőleg kitűnő oktatásban részesült. Ekkoriban Japánban az írásoktatás egyúttal a rajzoktatást is jelentette, mivel a kettőhöz szinte ugyanazokra a képességekre és anyagokra volt szükség. A kisfiú hat évesen kezdte meg tanulmányait és művészi tehetsége már igen korán megmutatkozott. Tinédzserként egyre világosabbá tette, hogy nem kívánja folytatni nagybátyja mesterségét. Ennek az oka lehetett személyes ellentét, de az is, hogy a fiú látta, hogy a fényesített fémtükröket felváltják az ezüstözött üvegből készült darabok, amiket a hollandok hoztak az országba. Előbb egy kölcsönkönyvtárban dolgozott, majd fametszeteket készített. 19 évesen lépett be Katsukawa Shunshō ukiyo-e művész műhelyébe, megkezdve ezzel hét évtizedig tartó karrierjét.
2. Harmincszor változtatta meg a nevét és 93 alkalommal költözött
Hokuszai soha nem maradt egy helyen túl hosszú ideig. A takarítástól irtózott, így egyszerűen hagyta a koszt és a szemetet felgyűlni, amíg a műhelye már teljesen élhetetlenné vált, ekkor pedig egyszerűen elköltözött. Ezt összesen 93 alkalommal játszotta el élete során.
Az is nehézséget okozott neki, hogy művésznevet válasszon magának. Bár ekkoriban bevettnek számított a japán művészek között, hogy váltogatják a nevüket, Hokuszai még így is kilógott a sorból. A nem hivatalos álneveivel együtt összesen harminc néven szerepelt. A sírjára az utolsó, a Gakjó Ródzsin Mandzsi került fel, ennek jelentése: Az Öregember, aki Megőrül a Festészetért.
3. Született showman volt, és remek volt az önmarketingje
Korabeli nyomat Hokuszai órási festményének készítéséről (1817) (Fotó/Forrás: wikipedia)
Egy történet szerint, amikor a sógun az udvarába rendelte Hokuszait, hogy mutassa be művészetét, a mester egy papírra hosszú kék csíkot festett, majd vörös festékbe mártotta egy tyúk lábait és végigkergette a papíron. Az eredmény a japán Tatsuta-folyón úszó juharleveleket ábrázoló tradicionális festményeket utánozta.
Saját maga reklámozásában is igen tehetségesnek bizonyult: tanítványaival hatalmas képeket festett nagyközönség előtt.
1804-ben Edóban egy ünnepségen egy buddhista szerzetes 180 méter hosszú portréját festette meg egy seprűt használva ecset helyett. Néhány évvel később a zen buddhizmus alapítójának három emelet magas képével hirdette rajzos füzetekből álló sorozatát.
4. Rajzolt társasjátékokat, papírlámpákat, kivágható diorámákat és rajztankönyveket
Hokuszai rajztankönyvének egyik oldala (Fotó/Forrás: wikipedia)
Hokuszai a XIX. század egyik vezető játéktervezője volt. Készített például háromdimenziós diorámákat, maketteket, amiket papírlapokból kivágható darabkákból lehetett összeállítani. Társasjátékokat is tervezett, az egyik egy zarándok útját követi Edóból a közeli szent helyekre. A több apró tájképből álló játék előtanulmányként szolgálhatott A Fudzsi 36 látképe (1830-32) című mesterművéhez.
Számtalan verseskötetet és már irodalmi művet illusztrált, sőt elkészítette saját, kezdő művészeknek szóló tankönyveit. Utóbbiak egyik darabja a Hokuszai Manga (1814-19) címet kapta és olyan rajzokat gyűjtött benne össze, amiket eredetileg a tanítványai számára készített másolásra. A kötet bestseller lett és meghozta számára a hírnevet.
5. Leghíresebb művén hetvenévesen kezdett el dolgozni
Annak ellenére, hogy Hokuszai már középkorúként keresett művésznek számított, szerencsétlenségek sorozata – időszakos lebénulása, második feleségének halála és unokájának viselkedése – idős korára komoly anyagi nehézségek közé sodorta. Az idős művész minden energiáját a munkájába fektette és 1830-ban elkezdett dolgozni híres sorozatán, A Fudzsi 36 látképén. A képek születéséhez az is hozzájárult, hogy megjelent a piacon a porosz kék elnevezésű festék. A szintetikus pigmenteket tartalmazó alapanyag elérhető ára lehetővé tette, hogy végre ezt az árnyalatot is használják festményeken.
6. Összesen 30,000 alkotást készített
Ez részben annak köszönhető, hogy kivételesen hosszú élete és – ebből adódóan – karrierje volt: hivatalosan 1779-ben indult és egészen 1849-ig, vagyis 89 éves koráig alkotott. Emellett nagyon produktív művész volt, napkeltétől késő éjszakáig dolgozott. A művei pontos számának meghatározását nehezíti, hogy
1839-ben tűz ütött ki a stúdiójában és elpusztította a munkái egy részét.
Feltehetőleg 30,000 festményt, vázlatot, fametszetet és könyvet készített. Utolsó szavaiban állítólag még öt-tíz évet kért, amikor alkothat.
7. Munkái hatással voltak az impresszionizmusra
Hokuszai életében a japán kormány izolációs politikát folytatott, vagyis külföldiek nem léphettek az országba, a japánok pedig nem utazhattak külföldre. A mester ennek ellenére hatással volt a nyugati művészettörténet legfontosabb alkotóira. Amikor Japán határai az 1850-es években kinyíltak,
Hokuszai művei olyan művészek érdeklődését keltették fel, mint Claude Monet,
aki 23 fametszetet szerzett meg a japán művésztől. Edgar Degas behatóan tanulmányozta Hokuszainak az emberi testet ábrázoló több ezer vázlatát. A fametszeteinek viharos gyorsaságú terjedéséhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy a nyugati stílusú egyiránypontos perspektívát használta az ábrázolásában. Más japán művészek az ázsiai típusú perspektívát alkalmazták metszeteikben, vagyis a távolabbi dolgokat a képen magasabban ábrázolják, ami a nyugati szemnek olyan, mintha felfelé billenne a talaj.
(via Artsy)
hírlevél
