Vizuál

70 éves a Berlin felett az ég rendezője

2015.08.14. 16:16
Ajánlom
Augusztus 14-én lesz hetvenéves Wim Wenders, nemzedéke legnagyobb hatású német filmrendezője.

Düsseldorfban született Wenders keresztneve holland anyjától származik, a szigorú német hatóságok azonban a "helytelen" német alak miatt Wilhelmként anyakönyvezték. Orvosi és filozófiai tanulmányok után sikertelenül próbált bejutni a párizsi képzőművészeti akadémiára. Egy ideig vésnök volt, végül a müncheni filmfőiskolát végezte el. 1968 forró nyarán felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert a diáktüntetések során ellenállt a letartóztatásnak.

Első filmjét 1970-ben rendezte Nyár a városban címmel, tisztelgésként az amerikai The Lovin' Spoonful rockegyüttes előtt. Ezután Peter Handke A kapus félelme a tizenegyesnél című kisregényét vitte filmre, a nemzetközi hírnevet a Nathaniel Hawthorne regényéből készült A skarlát betű hozta meg számára 1973-ban. A hetvenes évek első felében - elsősorban a Szelíd motorosok hatására - néhány road movie-t forgatott, első angol nyelvű filmjét 1977-ben készítette Az amerikai barát címmel.

Francis Ford Coppola hívására Hollywoodba utazott, de Amerikából kiábrándulva tért vissza. Az 1982-ben Portugáliában forgatott, a filmes utalásokkal tűzdelt A dolgok állása egy stábról szól, amely munka közben kifogy a pénzből, ezzel a filmjével kiérdemelte a velencei filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt.

1984-ben New Yorkban a színész-rendező Sam Shepard darabja alapján írta és forgatta a vándorlásról és az otthonkeresésről szóló Párizs, Texas című alkotását, amellyel elnyerte a cannes-i fesztivál fődíját. A múlt századi Európa történelmi szimbólumaként ábrázolt, megosztott városban játszódó Berlin fölött az ég (1987) az álmokról és a reményről szól, az 1992-es folytatás (Távol és mégis oly közel) lehangoló képet fest az újraegyesült városról. A két angyal történetének amerikai változata is elkészült, ennek forgatókönyvét is ő jegyezte. A rendező régi vágya teljesült, amikor 1991-ben filmre vitte a világ négy földrészén, több mint tíz országban forgatott A világ végéig című alkotást.

Wenders színészként tűnt fel a Berlin, a moziváros című filmben. 1998-ban az idős kubai zenészek alkotta, legendás Buena Vista Social Clubról forgatott dokumentumfilmért először jelölték Oscar-díjra. 1995-ben Michelangelo Antonioni segítségére sietett a Túl a felhőkön című romantikus dráma munkálatainál, miután az idős olasz rendezőt agyvérzés érte.

A zenerajongó, közismerten nagy lemezgyűjteménnyel rendelkező művész Martin Scorsese felkérésére egyik rendezője volt A blues című ismeretterjesztő tévésorozatnak, és filmet forgatott a BAP nevű kölni rockegyüttesről is. Több fotókiállítása volt, írt esszékötetet, rendezett videoklipet és több olasz reklámfilmet. Az ír U2 együttes énekesével, Bonóval kibontakozó együttműködése eredményezte A millió dolláros hotel című, az álom és a valóság határán játszódó filmet. 2004-ben A bőség földje címmel korunk Amerikájáról rendezett sötét humorú, elevenbe vágó filmesszét, amelyet a Kívül tágasabb, majd a Halál Palermóban című filmdrámák követtek.

Az új évezredben az ENSZ fejlesztési programjának készített a szegénység leküzdését támogató kisfilmet. Ezután a kortárs táncművészet neves alakjáról, Pina Bauschról szóló dokumentumfilmbe fogott, e műfajban elsőként alkalmazva a 3D technikát. A táncosnő nem sokkal később, 2009-ben váratlanul meghalt, Wenders abba akarta hagyni a munkát, de Bausch társulatának kérésére végül mégis befejezte a forgatást. A táncot, zenét és filmet ötvöző "összművészeti" alkotás megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó Európai Filmdíjat, ebben a kategóriában jelölték az Oscar-díjra, emellett első német dokumentumfilmként versenyben volt a legjobb idegen nyelvű filmek között is. A rendezőt idén harmadik alkalommal jelölték az amerikai filmakadémia legrangosabb díjára a Sebastiao Salgado brazil fotográfusról forgatott, A Föld sója című életrajzi dokumentumfilmjéért. Munkája megkapta a francia César-díjat, és Cannes-ban a zsűri különdíjával ismerték el. Legutóbb Peter Zumthor svájci építészről forgatott filmet a velencei építészeti biennáléra, a televízió számára A kultúra katedrálisai című háromdimenziós sorozat keretében a Berlini Filharmonikusok koncerttermét mutatta be.

    A rendezőt 1996-ban megválasztották az Európai Filmakadémia elnökének, a tisztségben az EFA-t alapító svéd Ingmar Bergmant követi. Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon, ahol tiszteletbeli Arany Medve-díjjal tüntették ki életművéért, versenyen kívül mutatták be Every Thing Will Be Fine (Minden rendben lesz) című, háromdimenziós technológiával készült családi drámáját.

    Életműve összefogására két éve alapítványt hozott létre, a fiatal filmeseket támogató Wim Wenders-ösztöndíjat 2014-ben írták ki először. A New York-i Museum of Modern Art (MoMA) idén márciusban retrospektív vetítéssorozattal tisztelgett a német rendező művészete előtt. Egy közelmúltban adott nyilatkozata szerint arra készül, hogy tévésorozatot forgasson, mert úgy érzi, jelenleg ez a filmkészítés legizgalmasabb területe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A szelfi és az AI

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a mesterséges intelligenciáról, a segítségével legyártott képekről írt, és még a Valentin-napot is szóba hozta.
Vizuál ajánló

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Vizuál kritika

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Vizuál interjú

A népművészet és a divat időtálló kapcsolatát mutatja be a Hagyományok Háza új kiállítása

A Hagyományok Háza Folk Fashion – Divat a folklór című egyedülálló kiállítása révén igazán közelről ismerhetjük meg a magyar népművészet és a divat különleges, időtálló kapcsolatát. A tárlat hátteréről Dr. Czingel Szilvia kurátorral beszélgettünk.
Vizuál hír

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.