Vizuál

70 éves a Berlin felett az ég rendezője

2015.08.14. 16:16
Ajánlom
Augusztus 14-én lesz hetvenéves Wim Wenders, nemzedéke legnagyobb hatású német filmrendezője.

Düsseldorfban született Wenders keresztneve holland anyjától származik, a szigorú német hatóságok azonban a "helytelen" német alak miatt Wilhelmként anyakönyvezték. Orvosi és filozófiai tanulmányok után sikertelenül próbált bejutni a párizsi képzőművészeti akadémiára. Egy ideig vésnök volt, végül a müncheni filmfőiskolát végezte el. 1968 forró nyarán felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert a diáktüntetések során ellenállt a letartóztatásnak.

Első filmjét 1970-ben rendezte Nyár a városban címmel, tisztelgésként az amerikai The Lovin' Spoonful rockegyüttes előtt. Ezután Peter Handke A kapus félelme a tizenegyesnél című kisregényét vitte filmre, a nemzetközi hírnevet a Nathaniel Hawthorne regényéből készült A skarlát betű hozta meg számára 1973-ban. A hetvenes évek első felében - elsősorban a Szelíd motorosok hatására - néhány road movie-t forgatott, első angol nyelvű filmjét 1977-ben készítette Az amerikai barát címmel.

Francis Ford Coppola hívására Hollywoodba utazott, de Amerikából kiábrándulva tért vissza. Az 1982-ben Portugáliában forgatott, a filmes utalásokkal tűzdelt A dolgok állása egy stábról szól, amely munka közben kifogy a pénzből, ezzel a filmjével kiérdemelte a velencei filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt.

1984-ben New Yorkban a színész-rendező Sam Shepard darabja alapján írta és forgatta a vándorlásról és az otthonkeresésről szóló Párizs, Texas című alkotását, amellyel elnyerte a cannes-i fesztivál fődíját. A múlt századi Európa történelmi szimbólumaként ábrázolt, megosztott városban játszódó Berlin fölött az ég (1987) az álmokról és a reményről szól, az 1992-es folytatás (Távol és mégis oly közel) lehangoló képet fest az újraegyesült városról. A két angyal történetének amerikai változata is elkészült, ennek forgatókönyvét is ő jegyezte. A rendező régi vágya teljesült, amikor 1991-ben filmre vitte a világ négy földrészén, több mint tíz országban forgatott A világ végéig című alkotást.

Wenders színészként tűnt fel a Berlin, a moziváros című filmben. 1998-ban az idős kubai zenészek alkotta, legendás Buena Vista Social Clubról forgatott dokumentumfilmért először jelölték Oscar-díjra. 1995-ben Michelangelo Antonioni segítségére sietett a Túl a felhőkön című romantikus dráma munkálatainál, miután az idős olasz rendezőt agyvérzés érte.

A zenerajongó, közismerten nagy lemezgyűjteménnyel rendelkező művész Martin Scorsese felkérésére egyik rendezője volt A blues című ismeretterjesztő tévésorozatnak, és filmet forgatott a BAP nevű kölni rockegyüttesről is. Több fotókiállítása volt, írt esszékötetet, rendezett videoklipet és több olasz reklámfilmet. Az ír U2 együttes énekesével, Bonóval kibontakozó együttműködése eredményezte A millió dolláros hotel című, az álom és a valóság határán játszódó filmet. 2004-ben A bőség földje címmel korunk Amerikájáról rendezett sötét humorú, elevenbe vágó filmesszét, amelyet a Kívül tágasabb, majd a Halál Palermóban című filmdrámák követtek.

Az új évezredben az ENSZ fejlesztési programjának készített a szegénység leküzdését támogató kisfilmet. Ezután a kortárs táncművészet neves alakjáról, Pina Bauschról szóló dokumentumfilmbe fogott, e műfajban elsőként alkalmazva a 3D technikát. A táncosnő nem sokkal később, 2009-ben váratlanul meghalt, Wenders abba akarta hagyni a munkát, de Bausch társulatának kérésére végül mégis befejezte a forgatást. A táncot, zenét és filmet ötvöző "összművészeti" alkotás megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó Európai Filmdíjat, ebben a kategóriában jelölték az Oscar-díjra, emellett első német dokumentumfilmként versenyben volt a legjobb idegen nyelvű filmek között is. A rendezőt idén harmadik alkalommal jelölték az amerikai filmakadémia legrangosabb díjára a Sebastiao Salgado brazil fotográfusról forgatott, A Föld sója című életrajzi dokumentumfilmjéért. Munkája megkapta a francia César-díjat, és Cannes-ban a zsűri különdíjával ismerték el. Legutóbb Peter Zumthor svájci építészről forgatott filmet a velencei építészeti biennáléra, a televízió számára A kultúra katedrálisai című háromdimenziós sorozat keretében a Berlini Filharmonikusok koncerttermét mutatta be.

    A rendezőt 1996-ban megválasztották az Európai Filmakadémia elnökének, a tisztségben az EFA-t alapító svéd Ingmar Bergmant követi. Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon, ahol tiszteletbeli Arany Medve-díjjal tüntették ki életművéért, versenyen kívül mutatták be Every Thing Will Be Fine (Minden rendben lesz) című, háromdimenziós technológiával készült családi drámáját.

    Életműve összefogására két éve alapítványt hozott létre, a fiatal filmeseket támogató Wim Wenders-ösztöndíjat 2014-ben írták ki először. A New York-i Museum of Modern Art (MoMA) idén márciusban retrospektív vetítéssorozattal tisztelgett a német rendező művészete előtt. Egy közelmúltban adott nyilatkozata szerint arra készül, hogy tévésorozatot forgasson, mert úgy érzi, jelenleg ez a filmkészítés legizgalmasabb területe.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beethoven

Teljesen megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.