Vizuál

75 éves lett nemzedékének egyik legnagyobb német rendezője, Wim Wenders

2020.08.14. 14:25
Ajánlom
Neki köszönhetjük többek között a Berlin fölött az ég, a Párizs, Texas, A Föld sója című alkotásokat és a Pina Bausch-ról készült dokumentumfilmet is.

A Düsseldorfban született filmes keresztneve holland anyjától származik, a szigorú német hatóságok azonban a "helytelen" német alak miatt Wilhelmként anyakönyvezték. Orvosi és filozófiai tanulmányok után sikertelenül próbált bejutni a párizsi képzőművészeti akadémiára, és egy ideig vésnök volt. Végül a müncheni filmfőiskolát végezte el, 1968 forró nyarán felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert a diáktüntetések során ellenállt a letartóztatásnak.

Első filmjét 1970-ben rendezte Nyár a városban címmel, tisztelgésként az amerikai The Lovin' Spoonful rockegyüttes híres dala előtt. Ezután Peter Handke A kapus félelme a tizenegyesnél című kisregényét vitte filmre,

a nemzetközi hírnevet a Nathaniel Hawthorne regényéből készült A skarlát betű hozta meg számára 1973-ban.

A hetvenes évek első felében - elsősorban a Szelíd motorosok hatására - néhány road movie-t forgatott, első angol nyelvű filmjét, Az amerikai barát című thrillert 1977-ben készítette Dennis Hopper főszereplésével.

Francis Ford Coppola hívására Hollywoodba utazott, de rövid idő után, kiábrándulva hazatért. 1982-ben Portugáliában forgatta A dolgok állását. A filmes utalásokkal tűzdelt alkotás egy stábról szól, amely munka közben kifogy a pénzből, és kiérdemelte a velencei filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt. 1984-ben New Yorkban a színész-rendező Sam Shepard darabja alapján írta és forgatta a vándorlásról és az otthonkeresésről szóló Párizs, Texas című alkotását, amellyel elnyerte a cannes-i fesztivál Arany Pálma-díját és a BAFTA-díjat. A múlt századi Európa történelmi szimbólumaként ábrázolt, megosztott városban játszódó Berlin fölött az ég (1987) az álmokról és a reményről szól, az öt évvel későbbi, Távol és mégis oly közel című folytatás lehangoló képet fest az újraegyesült városról.

A rendező régi vágya teljesült, amikor 1991-ben filmre vitte a világ négy földrészén, több mint tíz országban forgatott A világ végéig című alkotást.

Wenders színészként tűnt fel a Berlin, a moziváros című filmben. 1995-ben Michelangelo Antonioni segítségére sietett a Túl a felhőkön című romantikus dráma munkálatainál, miután az idős olasz rendezőt agyvérzés érte. Három évvel később az idős kubai zenészek alkotta, legendás Buena Vista Social Clubról forgatott dokumentumfilmért először jelölték Oscar-díjra.

A zenerajongó, közismerten nagy lemezgyűjteménnyel rendelkező Wenders egyik rendezője volt Martin Scorsese A blues című ismeretterjesztő tévésorozatának, és filmet forgatott a BAP nevű kölni rockegyüttesről is.

Több fotókiállítása volt, írt esszékötetet, rendezett videoklipet és több olasz reklámfilmet.

A U2 énekesével, Bonóval kibontakozó együttműködése eredményezte A millió dolláros hotel című, az álom és a valóság határán játszódó filmet. 2004-ben A bőség földje címmel korunk Amerikájáról rendezett sötét humorú, elevenbe vágó filmesszét, amelyet a Kívül tágasabb, majd a Halál Palermóban című filmdrámák követtek.

Az új évezredben az ENSZ fejlesztési programjának készített a szegénység leküzdését támogató kisfilmet, majd a kortárs táncművészet 2009-ben elhunyt neves alakjáról, Pina Bauschról forgatott dokumentumfilmet, ebben a műfajban elsőként alkalmazva a 3D technikát. A táncot, zenét és filmet ötvöző "összművészeti" alkotás megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó Európai Filmdíjat, a dokumentumfilmek és a legjobb idegen nyelvű filmek között is jelölték az Oscar-díjra.

Wenders 2015-ben harmadik alkalommal izgulhatott az Oscar-gálán a Sebastiao Salgado brazil fotográfusról forgatott, A Föld sója című életrajzi dokumentumfilmjéért - ezúttal is üres kézzel kellett távoznia, de a francia César-díjjal és a cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíjával vigasztalódhatott.

Ezután Peter Zumthor svájci építészről forgatott filmet a velencei építészeti biennáléra, a televízió számára készült A kultúra katedrálisai című háromdimenziós sorozat keretében pedig a Berlini Filharmonikusok koncerttermét mutatta be. 2015-ben a berlini filmfesztiválon vetítették Every Thing Will Be Fine című, háromdimenziós technológiával készült családi drámáját. 2017-ben Ferenc pápáról készített dokumentumfilmet a Vatikán közreműködésével, majd J. M. Ledgard regényéből készített romantikus thrillert Merülés a szerelembe címmel. 2017-ben mutatkozott be operarendezőként: a Berlini Állami Operaházban Bizet Gyöngyhalászok című operáját vitte színre Daniel Barenboim dirigálásával.

A rendező 2003 és 2017 között a hamburgi Képzőművészeti Akadémián tanított. 2015-ben vehette át a Berlinale tiszteletbeli Arany Medve-díját életművéért. 1989-ben ő volt Cannes-ban a zsűri elnöke, 1996-ban megválasztották az Európai Filmakadémia elnökének, a tisztségben a szervezetet megalapító svéd Ingmar Bergmant követi. Életműve összefogására 2012-ben alapítványt hozott létre, a fiatal filmeseket támogató Wim Wenders-ösztöndíjat 2014-ben írták ki először. A New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) öt éve retrospektív vetítéssorozattal tisztelgett művészete előtt. Több filmfesztiválon is életműdíjat kapott a filmkultúrában és a filmiparban betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként.

A német mozik a közelmúltban kezdték játszani az Eric Friedler és Andreas Frege rendezésében készült, Wim Wenders, Desperado című dokumentumfilmet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Nyolc filmet nézhetünk meg premier előtt a X. Mozinet Filmnapokon

Október 22. és 25. között rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat a budapesti Puskin moziban és 14 további magyar városban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.
Vizuál ajánló

Műterembejárások, tárlatvezetések, városi séták – Jön az 5. Budapest Art Week

Hetvennél is több helyszínen rendezik meg idén október 16. és 25. között a Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozatot.
Vizuál ajánló

Ezen a hétvégén elmerülhetünk a Zsolnayak világában

Rendhagyó idegenvezetés keretében engednek bepillantást a Zsolnay család titkaiba szeptember 19-én és 20-án Pécsett, a kulturális örökség napjai programsorozaton.
Vizuál ajánló

Ma kezdődik a Műtárgyak éjszakája

Mintegy ötven helyszínen több mint száz programmal rendezik meg csütörtöktől szombatig a 4. Műtárgyak éjszakáját Budapesten.
Vizuál magazin

Mit keres a képregény a múzeum falán?

A legtöbb mű olyan, mint egy rejtvény, amelyet ha megfejtünk, még komplexebb művészeti élményt kapunk. A Ludwig Múzeum gyűjteményében számos rejtélyes alkotás található, amelyek közül most több mint száz művet láthatunk az Időgép című új állandó kiállításon. Vizsgáljuk meg Roy Lichtenstein Vicki című képét kicsit közelebbről!